Zalai Hírlap, 1993. március (49. évfolyam, 50-74. szám)
1993-03-13 / 61. szám
1993. március 13., SZOMBAT Krónika dj emberséget az embernek. Műveltségi vetélkedő Pécsett .A szülőföldhöz való ragasztás az emberek legtöbbjében ven gyökerező érzés. Ezerszállal kötődünk az ismerős úz, lakóihoz, szokásaihoz; ének jó sorsa örömmel telt sanyarúsága elszomorít...” olvasható dr. Bura László évében, mely a szatmárnéi Kölcsey Ferenc Líceum , szerveződött öregdiákok skotója apropóján íródott, k kifejezőbb mottója lehet a sett ezen a hétvégén megvenésre kerülő IV. Nemzetközi Inelmi-irodalmi-művészetiésségi versenynek. A gyecskét a döntőbe jutott márnémeti diákok hozták ,akkal, akik a Zalai Hírlapotadó Journal Kft. támogatóik jóvoltából tudtak eljönni a enyre Székely Endre és rege tanári kíséretével. - Nem volt könnyű a felkéés, mert úgy kellett tanuln, kutatnunk, hogy szinteen hiányzott hozzá a vaa magához a szót Prahoszkalka, aki egy bájos 17 éves is lány, leeendő filozófus, teemperamentummal, szakidással. — Az első fordulódolgozatot készítettünk,lvben a város történelmi erősségét örökítettük meg, a jéges Dacia Pannónia lét. Ez egy csodálatos szeziós épület, amely a századépült, s a szatmárnémeti árok fontos találkozóhelye Sajnos minden rávonatkozátot elsodort a történelemépület oly szép még mai átfesváltozatában is, hogy megihletett bennünket az írásra, a bemutatásra. Bejutottunk vele a második fordulóba, ahol sikerült az írásbeli tesztünk is. A lányok úgy készültek a történelmi kérdésekre, hogy az iskolában csupán két évig tanulnak világtörténelmet, utána már csak Romániáéval foglalkoznak, s ezt taglaló magyar nyelvű tankönyvük sincs — pontosabban nem szabad, hogy legyen. A dumában rejtegetett olvasnivalót bújták, ha hírét vették, hogy valakinek van hozzá irodalma, attól kérték éjszakára kölcsön. A szépirodalmat sem olvashatják másként: szabályos könyvkörök „működnek” Szatmárnémetiben, akik kincsként csereberélik az írott szót. A verseny témái nem könynyűek: az önálló magyar nemzeti fejlődés lehetőségei és korlátai egy közép-európai birodalom kereteiben; a magyarság és a magyarországi nemzetiségek együttesének problémái; az európai kultúra és művészet hatása a magyar polgáriasodásra a kiegyezéstől az I. világháborúig. A szatmárnémeti diákoknak 13 hazai — köztük a zalaegerszegi Ságvári és Zrínyi gimnazisták jóvoltából két zalai —, s 7 határon túlról érkező csapattal kell tudásban megmérkőzniük. De ez tulajdonképpen nem igazán jó megfogalmazás: nyertes itt mindenki, hiszen a fejükben lévő tudás már az övüké... — Én az irodalmi részben próbálom erősíteni a csapatot, ami sajnos a harmadik társunk betegsége miatt két főre olvadt — mondja Bartha Emese, a szótlanabb ifjú hölgy, aki magyar-angol-néprajz szakra készülődik a kolozsvári egyetemre. — Különösen az irodalomtörténeti ismereteink hiányosak, mert semmilyen ezzel kapcsolatos tankönyvünk nincsen. Sajnos tanárhiány is van, lassan nem lesz kitől kérdeznünk. Ezért is akarunk mindketten továbbtanulni, mert magyar egyetem Romániában csak akkor létezhet, ha diákjai is vannak. A lányok már rutinos versenyzőknek számítanak, hiszen két éve a Széchenyi vetélkedőn is jól szerepeltek. Akkor boldogan vitték haza a jutalomkönyveket. Szombaton estére kiderül, most mit tudnak, s jut-e olvasnivaló az elkövetkezendő hónapokban a társaknak... Aluste rmelőmunkát végezve tanulnak a zalaegerszegi mezőgazdasági szakiskolások. Megkezdék a saját saláta szedését. Boróka és Emese felkészítő és kísérő tanárnőjükkel. ZALAI HÍRLAP . Államtitkári köszöntő a kormányszóvivői tájékoztatón Független, pártatlan, pressziómentes sajtót A magyar sajtó legyen végre nemcsak független, hanem pártatlan, és mindenféle politikai pressziótól mentes — hangsúlyozta Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár a magyar sajtó napja alkalmából a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón tartott köszöntőjében. Ez a kormány soha nem fog a sajtószabadság ellen semmiféle lépést tenni — ígérte meg az államtitkár. Végezetül pedig a kormány és a sajtó társadalommal szembeni közös felelősségére hívta fel a figyelmet. Ezt követően Szabó János földművelésügyi miniszter ismertette a tárca, az élelmiszeripar privatizációjával kapcsolatos stratégiai elgondolásait. A már a kormány által elfogadott terv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a magyar vállalkozók és befektetők ha előnyt nem is élvezhetnek a külföldi befektetőkkel szemben, de legalább versenyhelyzetbe kerüljenek a privatizáció során. A Duna egyoldalú elterelése következtében szükségessé vált sürgős beavatkozásról Juhász Judit kormányszóvivő adott tájékoztatást. Elmondta: a dunai mederelzárás kárainak enyhítésére a kormány eddig már két rendeletet hozott. Ezeknek megfelelően a munkák tavaly novemberben megkezdődtek, s ezek eredményeként víz került a Zátonyi-Dunának nevezett holtágba. Elhangzott, hogy Meciar szlovák miniszterelnöknek a témában írott levele csütörtökön este megérkezett Antall József miniszterelnökhöz. (MTI) Gyertyás menet Március 15-én este immár hagyományosan ezúttal is megtartja az úgynevezett csendes megemlékezést az MDF zalaegerszegi szervezete. Előbb a Petőfi iskola előtti szobornál gyújtanak gyertyát, majd a Deák szoborhoz vonulnak a megemlékezés résztvevői. Kiállítás Tegnap hely- és iskolatörténeti kiállítás nyílt a kiskanizsai Móricz Zsigmond Művelődési házban, abból az alkalomból, hogy a városrészben működő Nagyrác utcai általános iskola idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját. A kiállítási anyag összegyűjtése jelentős mértékben a szülők és az egykori pedagógusok érdeme, akik számos dokumentumot, fényképet bocsátottak a kiállítók rendelkezésére. Orosz üzletemberek a Hunitek Kft-nél A rendszerváltást követően, a KGST összeomlása után Magyarország szinte teljesen kiszorult a keleti piacokról, köztük a legnagyobbról, a FÁK területéről. Mint tegnapi számunkban írtunk róla, a Hunitek Kft. jól jövedelmező lehetőségeket lát az orosz kapcsolatban, amelyet egy nagy tyumeni magáncéggel igyekszik e napokban bővíteni. Az öt magyarországnyi Tyumen megye hasonló nevű székhelyéről háromnapos üzleti tárgyalásra érkeztek Zalaegerszegre a Diorit Holding Részvénytársaság vezetői. Az üzleti tárgyalások közepén, a Hunitek Kft. Balaton szállóbeli irodájában beszélgettünk Viktor Filatovval, a cég vezérigazgatójával. — Mekkora, mivel foglalkozik a Diorit cég? — Ez a tyumeni holding két éve alakult, teljesen magánkézben levő cég. Fő tevékenységi területei kiterjednek az építési vállalkozásokra, építőanyaggyártásra, élelmiszergyártásra és a kereskedelem különböző részeire. Az ipari termelésben is érdekeltek vagyunk, öt önálló gyárral rendelkezik a holding. Jelentős mennyiségű hegesztő elektródát, és hidraulikai berendezést készítünk, de a gyárainkon kívül sok kisebb magánüzem is az érdekeltségi körünkbe tartozik. Lényegesnek tartom megemlíteni, hogy a cégünk nem a privatizáció eredményeképpen jött létre, hanem teljes egészében magántőkével alapították. —Mekkora szabadságuk van az orosz üzletembereknek a külkereskedelemben ? —Egyazon törvények vonatkoznak az állami és a magáncégekre, ami azt is jelenti, hogy a külkereskedelemben sajnos elég nagy nehézségekkel kell szembe nézni. Főleg a stratégiai cikkeknek minősülő áruféleségekhez nehéz exportengedélyt kapni. Kvóták szabályozzák a külkereskedelmi forgalmat. — Vannak e szempontból tiltott áruk? — Kőolaj, gáz, műtrágya, faáru és még sorolhatnám. Ezeket a dolgokat csak egy nagyon szűk vállalati kör tudja megszerezni. A nyersanyagokkal nálunk kétféle hatalom rendelkezik. A Tyumenben kitermelt értékek 90 százalékáról Moszkva, a központi hatalom dönt, a maradék 10 százalékról pedig Tyumen megye vezetése. Az a vállalat kap exportra lehetőséget ebből a 10 százalékból, amely cserében a megyének is kedvező tevékenységet folytat. A Diorit Rt. benn van ebben a vállalati körben. Exportengedélyünk van például autó akkumulátorokra, faanyagra. — Mit érdemes bevinni Tyumenbe? — Ruhaneművel, cipővel el vagyunk látva, persze a kínálatot lehet bővíteni. Főleg az élelmiszer érdekel pillanatnyilag bennünket, s elsősorban abból is a kínálatbővítés a célunk. Olcsó élelmiszerféleségekre van most otthon szükség, amit a legszélesebb rétegek, az átlagemberek is meg tudnak venni. A gyártóktól való minél közvetlenebb szállítás a célunk. —Volt előzménye az egerszegi Hunitekkel való kapcsolatnak? — Más magyar cégekkel is volt kapcsolatunk korábban, s többségük korrekt partnernek bizonyult. A Hunitek Kft. az első magyar magáncég, amellyel kapcsolatba léptünk, és további közös érintkezési pontokat keresünk. Jó a szállodai szolgáltatás itt, a Hunitek tapasztalatai alapján mi is szeretnénk otthon szállodát építeni — válaszolta a vezérigazgató. Kérdésünkre, hogy születtek-e már eddig konkrétumok az egerszegi tárgyalásokon, s a kereskedelemben a pénzforgalmat, vagy az árucserét részesítik-e előnyben, azt válaszolták az üzletemberek: korai erről egy nap után beszélni. Nyikolaj Zenzin, a cég külkereskedelmi vezetője ezzel kapcsolatban a következőket említette. — Koncepciónkban fontos a külkereskedelem, de nem a legfontosabb. A legfontosabb tennivaló ez idő tájt vegyes vállalatokat alapítani, akár Magyarországon, akár Tyumenben. Ugyanis ez a forma óriási adókedvezményt élvez nálunk, és a vegyes vállalat által gyártott termékeknek, fogyasztási cikkeknek nagyon kedvező a vámtarifája — mondta Nyikolaj Zemzin. — A politika nagyban befolyásolja még a gazdasági életet. Kitől félnek, illetve kiért aggódnak a tyumeni üzletemberek Borisz Jelcin és Haszbulatov politikai harca közben? — Mi Jelcin oldalán állunk, mert ő adott lökést a demokratikus átalakulásnak, s őbenne látjuk a garanciát arra, hogy megmarad a demokrácia, folytatódnak a reformok a társadalomban és a gazdaságban. De ha lesz is változás a hatalomban, a visszarendeződés már lehetetlen Oroszországban — válaszolta végül Viktor Filatov, a Diorit Rt. vezérigazgatója. Hajdú Túl drága a Zala vendéglő T álságosan drágán árulja a vendéglőt az egerszegi önmányzat. Legalábbis erre lekövetkeztetni abból a tényhogy a pályázati felhívásra ellen ajánlat sem érkezett, több érdeklődő is mindösszem akadt. Iyen esetben az a gyakorlat, hy az eladásra kínált ingatlantól meghirdetik. Erre készült Egerszegi hivatal is, ám időiben olyan körülmények meek fel, amelyek tisztázása nélkül nem képzelhető el az értékesítés. A felújítás előtt a vendéglő emeleti részében bérlakások voltak, ezek lakóit a renoválás idejére átmeneti lakásokban helyezték el, akik most vissza szeretnének költözni elhagyott otthonaikba. Olyan vevő viszont aligha akad, aki csak az épület földszintjét vásárolná meg. A megoldás: gondoskodni a négy lakás bérlőinek elhelyezéséről — másutt. (A vonatkozó kormányrendelet sem teszi lehetővé lakás megszüntetését, legfeljebb úgy, ha létrehoznak helyette másikat.) A pótlás 7-8 millió forintot igényelne. Egy másik gond, hogy az épület belső felújítása elmaradt, ez további 8-12 millió forintba kerülne. Vagyis, ha elkelne is a Zala vendéglő a pályázatban szereplő 30 millió forintos áron, a város kasszájában ennek csak mintegy harmada jelenne meg. A vállalkozói iroda munkatársai azonban úgy vélik, hogy az épületre csak 15-20 millió forintos áron lenne fizetőképes kereslet. Az egerszegi önkormányzat legutóbbi ülésén tudomásul vette a helyzetet, a döntés azonban — mindenekelőtt abban, hogy mi legyen az emeleti lakásokkal —, későbbre maradt. Addig új pályázatot nem írnak ki a Zala vendéglő értékesítésére. — sz — Falufórum Falufórumot tartanak vasárnap, 16 órai kezdettel Teskándon, az általános iskolában. A fórumon részt vesz dr. Tóth Tihamér államtitkár, országgyűlési képviselő is. * író-olvasó találkozó író-olvasó találkozóra kerül sor vasárnap 14 órai kezdettel a bocskai kultúrházban. Az érdeklődők Rózsás Jánossal, a Keserű ifjúság című, személyes hadifogoly élmények alapján íródott könyv szerzőjével ismerkedhetnek meg, s nyílik módjuk eszmecserére a Gulag világáról. Felvételi beszélgetés A következő tanévtől bőrkonfekció és bőrdíszműves osztály indul a zalaegerszegi Ady utcai szakmunkásképzőben. A jelentkezőket március 16-án reggel 9 órára várják felvételi elbeszélgetésre az intézményben.