Zalai Hírlap, 1998. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-20 / 16. szám
4 ZALAI HÍRLAP KÖRKÉP Egy kései bemutató Rendhagyónak ígérkezik a magyar kultúra napjának egerszegi rendezvénye, már csak amiatt is, mert a korábbi évek műfaji kavalkádja helyett, ezúttal a színház köré épül a nap eseménye. A január 22-ei program házigazdája, az egerszegi művészeti tanács ezen elgondolását egyaránt pártolta a város és a megye, no és a Hevesi Sándor Színház vezetése, lévén premierelőadásról szó. A Házi Színpadon csütörtökön este hét órakor Baka István: A korinthoszi menyasszony című szomorújátékát láthatja a közönség, Merő Béla rendezésében. Kettejüket szoros gyermekkori jó barátság fűzte egymáshoz a szekszárdi évektől, a költő két évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig. Baka István ezen műve 1986- ban született, melyet Merő Béla természetesen szeretett volna jóval korábban is megrendezni. Még a szerző életében. — A történet ott kezdődik, hogy Baka István a darabot nekem írta. A régi színházvezetés nem támogatta bemutatását, és a drámaírók fórumán sem váltott ki különösebb érdeklődést. Nem értették a darabot: felületesen nézve '56-os allegóriát gondoltak vagy pusztán ennyit és nem többet... Merő Béla szerint az irodalmi mű látszólag befejezetlen, a szerző a megoldást a színházi rendezőre bízta. — A színpadi megvalósítást az teszi egyszerre izgalmassá és nehézzé, hogy a darabot lírikus írta. Elsősorban itt nem az a fontos, hogy a mondatok hogyan fűződnek egy gondolati ívre, hanem az a belső magatartás, érzelmi töltés a lényeges, amiből a mondatok megszületnek. A különös történet konkrét történelmi szituációban — 1956-os forradalom — játszódik. Az egyetemista diák, a Vendég, bebocsátást kér egy házba, ahová a lánya halálát sirató aszszony befogadja. Éjszaka a fiú találkozik a túlvilágról visszatért leánnyal. Ebben a játékban a szereplők — Leány, Vendég, Anya és a Százados — magatartását a testi szerelem „működteti”, ez alól csak az anya fia, a Kamasz kivétel. Érdekes kérdés, milyen emberi arcokat, viselkedéseket láttat, hoz felszínre a fojtott, feszített légkörű cselekmény. Baka István darabja a színházi évad műsorát gazdagítja, ebben a hónapban s februárban is több ízben műsorra tűzik. A tervek szerint, A korinthoszi menyasszonyt tavasszal bemutatják a költő szülővárosában, Szekszárdon is. — Boldog vagyok, mert, ha úgy tetszik, ez az előadás tényleg egy adósság — mondja Merő Béla.—Költő barátommal most először szerepelünk egy plakáton. 1957 óta ismertük egymást, a kamaszkori vágyak így teljesültek. Ám ehhez úgy látszik, neki meg kellett halnia. (sinkovics) A darabban a Lány szerepében Jurina Beáta, a Vendég alakítója Baj László. (Pezzetta Umberto felvétele) Ombudsmani vizsgálat Két nappal később találták meg az áldozat fülét Amerre a vaddisznók járnak Malacka korában még esetlenül totyog szülője mellett. Az anyatej, az erdő makkja vadkanná „érleli” az aprócska korában még bájos pizsamást. A nemesebbje—mint vadászok álom trófeája — ólomnehezékkel végzi be életét. Értesüléseink szerint az utóbbi hetekben a gyengébbeket is kilövik. Az ok: a hírek szerint a Horvát Köztársaságban tömegesen fordul elő a borsókakór, amelyet a vaddisznókban élősködő trichinella nevű féreg okoz. A „horvát” vaddisznó — államhatárokat nem tisztelve — rendszeresen átjön Zala és Somogy megyékbe, fertőzve az itteni vadállományt. — A borsókakór nem keverhető össze a trichinellával — avat a „féregtanba” dr. Jordán József zalaegerszegi kerületi főállatorvos. —Két teljesen különböző betegségről van szó. Legfeljebb annyi az azonosság, hogy mindkettőt parazita okozza. Mint az állatorvos magyarázza, a borsókakór valóban létezik, azt az emberben élősködő két galandféregfaj lárvája okozza a sertésben és a szarvasmarhában (szaknyelven a két állat közti gazda). A homo sapiens ezen állatok — kizárólag nyersen — elfogyasztott húsával visszafertőződhet, benne újra bélféreg alakulhat ki. Mivel fogyasztási szokásaink okán nem nyersen esszük a húst (a borsóka sütéskor, főzéskor, fagyasztáskor elpusztul), szinte lehetetlen a visszafertőződés. — Ami pedig a trichinella horvátországi előfordulását, így a magyar vadállomány esetleges fertőzését illeti — említi a szakember —, arra a válaszom a következő: 1. A betegség amit valóban terjeszthet a vaddisznó húsa — elméletileg még a házisertés is—az emberre nézve veszélyes, ám járványszerűen nem terjed. Sem állaton, sem emberen. 2.Minden civilizált országban — így hazánkban is—a vágóhidakon és a vadfeldolgozókban működő szigorú húsvizsgálati rendszer kizárja úgy a trichinella, mint a borsóka jelentkezését. A közfogyasztásra kerülő minden egyes állatot a vágóhidakon, vadfeldogozókban az állatorvosok—az általános húsvizsgálaton felül — speciális analízisnek is alávetik. 3. Hazánk inkább húsexportőr mint importőr. A tőlünk délre lévő országokból pedig egyáltalán nem veszünk húst. Mint dr. Jordán mondja, ha üzletekben vásároljuk a húst, akkor garantáltan biztosak lehetünk abban, hogy hatósági vizsgálaton átesett, egészséges áru kerül a kosarunkba. Ezért megszívlelendő az állatorvos jó tanácsa: saját egészségünk érdekében húst és húskészítményeket ne vegyünk házalóktól, „közvetítőktől”. — a — Az avart túrom, s a makkja jut... (Mészáros T. László felvétele) Az Országgyűlés Állampolgári Jogok Biztosának Hivatala újabb vizsgálatot kezdeményezett a zalaudvarnoki halálos kutyatámadás ügyében. Mint annak idején beszámoltunk róla, 1996. május 2-án a falu határában található régi tszmajorban holtan találtak egy idős asszonyt. A vizsgálat kiderítette, hogy halálát kutya vagy kutyák által okozott sérülések, emiatti elvérzés, sokk okozta. Az első intézkedések egyikeként befogták a telepen többször megforduló kuvaszt és végleg elaltatták, hogy megvizsgálják, lehetett-e köze a történtekhez. Mivel a tanúvallomások arra utaltak, hogy egy német juhász is a majorban szokott tartózkodni, s többek beszámolója szerint agresszíven viselkedett, ezért később történtek lépések annak azonosítására is. A vizsgálat során rögzített nyomok alapján azonban nem tudtak kétséget kizáró módon összefüggést felmutatni a kutyák és az áldozat ruháján talált elemi szálak, szőrök között. Például a kuvasz gyomrából előkerült ősz hajszáltöredék eredetét sem tudták meghatározni. A szakértő szerint nem hozhatott eredményt a ruházaton esetleg rögzített és kutyáktól származó nyálmaradvány összehasonlító vizsgálata sem. Nem sikerült kétséget kizáró módon azonosítani a kuvasz gazdáját sem. A helyszínen ily módon rögzített nyomok tehát nem sok segítséget nyújtottak a későbbiekben. Mindezek ellenére mégis furcsállni lehet, hogy az áldozat egyik letépett fülét két nappal később találták meg a tragédia helyszínén a hozzátartozók. A rendőrségi vizsgálat iratait a fogyatékosságok ellenére vádemelési javaslattal küldték el a keszthelyi ügyészségnek, ahol nyomozást megszüntető határozat született. E döntés ellen panasszal éltek a szerencsétlenül járt asszony hozzátartozói, mely alapján pótnyomozást rendeltek el. Ennek során azonban már nem merült fel olyan adat, amely más megvilágításba helyezte volna a történteket. A támadással gyanúsított kuvasz béltartalmából származó hajszálat összehasonlították az asszony ruhájáról származóval, ám azonos eredetüket nem lehetett bizonyítani. A kihallgatott tanúk vallomásaiból azonban nem derült fény már újabb tényekre. Ezek után a nyomozást újfent megszüntették, mert annak továbbfolytatásától már nem volt várható eredmény. A család ezt követően hívta fel az ombudsman figyelmét az esetre, mely olyan tanulságokkal is szolgálhat, amely túlmutat a történteken. Az ombudsmani vizsgálat befejezésekor visszatérünk ismertetni eredményeit. H-G 1998. január 20., KEDD „Zászlós” célzóvízzel... (Folytatás az 1. oldalról.) A vadásztársadalom köréből megjelent mintegy hatvan résztvevőt, valamint az előadókat és a vendégeket a rendező TIT Öveges József Ismeretterjesztő Egyesület, valamint a rendezvénynek otthont adó intézmény képviseletében dr. Müller Róbert, a szervezőbizottság elnöke köszöntötte, majd dr. Kulcsár Péter, a város polgármestere mondott megnyitóbeszédet. A másfél évtizede visszatérő januári vadásztalálkozó programjára Vadgazdálkodás Magyarországon címmel került sor. A bevezető előadásban Vajai László, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője a vadászati törvény szerinti munka első tapasztalatairól szólt. Többek közt elmondta: a vadásztársaságok bevételszerzési kényszeréből adódóan igyekeznek növelni a külföldi vadászok fogadását — az elmúlt évben a kilőtt nagyvad állománynak mintegy 80, az apróvadnak több mint negyven százalékát külföldi vendégvadászok ejtették. A törvényi szabályozásból adódó területstruktúra változás során a korábbi 875 vadászterületből 1145 körzet alakult ki, ebből adódóan csökkent az addigi kilencezer hektárnyi átlagos nagyság. A vadászati jogot zömében bérlő vadásztársaságok gyakorolják, a tulajdonosok mintegy 30 százaléka folytat vadászatot. Az új vadászati törvény hatályosulását követő területi átrendeződések után a vadászok 84 százaléka maradt a területtel bíró társaságok tagi körében, közel ötezren kerültek ki a területes vadászatból. Pintér István, a szaktárca osztályvezetője a vadgazdálkodás tervezési rendszeréről tájékoztatta a résztvevőket. Mint mondta: a tíz évre szólóan készítendő üzemterv a vadgazdálkodási tendencia követésének, alakításának és hatósági ellenőrzésének fontos eszköze lesz. A dokumentáció elkészíttetéséről a vadászati joggal rendelkező társaságoknak kell gondoskodniuk — a munkára regisztrált szakértők jogosultak. Az üzemtervekre alapozva kell elkészíteni az éves vadgazdálkodási tervet, amelyhez segítséget nyújtanak a megyei földművelésügyi hivatalok. A továbbiakban számos gyakorlati kérdést felvető konzultációra került sor. H. Á. Tanfolyamon szokatlanul, de itt mégis stílusosan vadászkürt adta jelét a szakmai program nyitányának. Döntés a reptérfejlesztésről (Folytatás az 1. oldalról.) A beruházásról — mint arról már beszámoltunk — pénteken az ÁPV Rt. budapesti központjában kötött elvi megállapodást Csiha Judit privatizációs miniszter, a török fél és Zala megye képviseletében Varga László, a megyei közgyűlés elnöke, illetve dr. Szigethy István, a közgyűlés külügyi bizottságának vezetője. A Begendik-csoport magyarországi terveinek középpontjában egyébként nem a sármelléki reptér, hanem az európai léptékkel mérve is hatalmas, mintegy 3 milliárd dolláros beruházást igénylő déli autópálya megépítése áll. — vézség Határ menti egyeztetés Hétfőn a Murakeresztúri Polgármesteri Hivatalban tartotta idei első ülését a horvát— magyar vegyes bizottság, amely a Mura menti települések együttműködését koordinálja a szomszédos Muraköz megye partnertelepüléseivel. Az ülésen a vegyes bizottság tagjai — Zoran Radmanics kotorikai polgármester elnökletével — először áttekintették és egyeztették az 1998-as évre vonatkozó, kétoldalú eseménynaptárt annak érdekében, hogy az érintett települések lakossága — az anyanemzettel való kapcsolattartás erősítése jegyében — kölcsönösen látogathassa egymás kulturális, sport, nemkülönben egyházi rendezvényeit. Az elnök és Tislér Jolán társelnök a muraközi, illetve a Mura menti településekre lebontva ismertette az eseménynaptárt, melynek tanúsága szerint a kulturális kapcsolatok széles skálán mozognak a pamertelepülések civil szerveződései és intézményei között. Amint az ülésen elhangzott: a horvát kulturális tárca vezetője kotorikai látogatása során egy meghívásra tett javaslatot, miszerint a Mura menti általános iskolák diákjai az idén nyáron tíznapos nyelvi táborozáson vehetnének részt a dalmát tengerpart egyik üdülőhelyén. G. G.