Zalai Hírlap, 2007. június (63. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-21 / 143. szám
--------------------------------------------------------------------------------12 • ZALAI HÍRLAP HÁTTÉR ---------------------------------------------------------------------—7 2007. JÚNIUS 21. CSÜTÖRTÖK _____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ nyugati égbolton mostanság felfedezhető a Szaturnusz is a maga gyűrűrendszerével, huszonöt-harmincszoros nagyításban már elég jól kivehető. A Hold minden 28. nap körül, vagyis az első negyed előtti három és az azt követő háromnégy, esetleg öt napban alkalmas arra, hogy jobban szemügyre vegye az ember. Nyáron, főként augusztus közepén a legtöbb eget kémlelő hullócsillagokra, vagyis üstökösök maradványaira, kozmikus porszemekre vadászik. - Az üstökösök néhány kilométer átmérőjű, megszilárdult gázokkal összetapasztott törmeléktestek - mondta tájékoztatásképpen Bánfalvi Péter. - A világűr mínusz 270 fokos hőmérsékletű régiójából érkeznek, és amikor a Jupiter pályáján áthaladva bizonyos közelségbe kerülnek a Nappal, az elpárologtatja felszínükről az addig szilárd gázokat. A körülöttük kialakuló gázfelé a Föld átmérőjének tíz-tizenötszörösét is elérheti, ebből aztán, ha még közelebb jutnak a Naphoz, látványos csóva is kialakulhat. Persze nem mindig történik ez meg. Mindenesetre különböző méretű, mák-, illetve borsószemnél alig nagyobb törmelékek szakadnak le, melyek tovább keringenek a világűrben az üstökös pályája mentén. A Föld periodikusan ütközik ilyen meteorrajokba, ezek közül az egyik leglátványosabb a Perzeida elnevezésű. Leginkább augusztus 11-12-én éjszaka, főként augusztus 12-én hajnalban érdemes megfigyelni, mert a fejünk felett lévő hajnali égbolt akkor a Föld haladási irányába esik, vagyis arra van az előre. Ennek megfelelően a meteorokkal való találkozás gyakorisága nagyobb. Ha jó helyen ácsorgunk, kilencven-százat is összeszámolhatunk. Lehetőleg magas helyen verjünk tábort, ott, ahol keleti irányban nincs település. Zalaegerszegen például a csácsi dombokra lesz érdemes kitelepülni. Látványos meteorrajjal november 19-20-án és áprilisban is találkozhatna az ember, ám olyankor többnyire hűvös van és borult az égbolt, így laikusok ritkán szánják rá magukat, hogy az időtájt vizslassák az eget. A látvány miatt ugyan olyan érzése van az embernek, mintha egy csillag futna le az égről, de nyilván erről szó sincs. A fényjelenség a fizikai állapotát tekintve hasonló a neoncsőben létrejövő fényhez. A kozmikus porszemek akkora sebességgel ütköznek a Föld felső légkörének részecskéivel, hogy azokat fénykibocsátásra gerjesztik, tehát ilyenkor nem maga a meteor világít, hanem bolygónk légköre. Nyilván sokakhoz eljutott az e-mail, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy augusztus Csillagok között Ma van az év leghosszabb nappala, a nyári napéjegyenlőség Péter Gyöngyi peter.gyongyi@zh.pl.hu Zalaegerszeg - Az északi félteke leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját élhetjük meg évről évre a nyári napforduló idején. Ezt ugyan Szent Iván napján ünnepeljük, ám június 21-én van. Az év leghosszabb napjának tiszteletére mindenütt június 24-én tartanak ünnepségeket, ám az igazság az, hogy néhány nappal korábban, példának okáért éppen ma lenne ennek itt az ideje. A csúszásért a naptárreform a felelős. Június 21 -én a Nap merőlegesen süt a Ráktérítőre, ettől kezdve két-három napig - mivel minimális az eltérés — gyakorlatilag nem változik a nappalok hossza. Ezt követően azonban egyre rövidülnek egészen december 22-ig, vagyis a téli napfordulóig - magyarázta elöljáróban Bánfalvi Péter, a zalaegerszegi TIT Öveges József Ismeretterjesztő és Szakképző Egyesület elnöke. - Kepler első törvénye meghatározza, hogy a bolygók ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, másrészt, hogy a Naptól a bolygóhoz húzott egyenes, vagyis a vezérsugár ugyanannyi idő alatt ugyanakkora területet súrol. Ennek lényege, hogy amennyiben adott bolygó a Naphoz közeli pályaszakaszán mozog, akkor gyorsabban halad, ha távolabb, akkor lassabban. Ezzel magyarázható, hogy a tavaszi napéjegyenlőség és az őszi napéjegyenlőség közötti időszak napokban számolva is hosszabb, mint az őszitől a tavasziig tartó, amikor is a Föld sebesebben halad a Nap körül. A Föld egyébként egészen pontosan január 4-én van Napközelben. Ma egyébként, ha 21.34 és 21.38 között az égre tekintünk, megpillanthatjuk a nemzetközi űrállomást. Hamarosan a Jupiter is olyan helyzetbe kerül, hogy megfigyelhessük az esti órákban. Ez a bolygó - mely a Nap, a Hold és a Vénusz, vagyis a nyugati égbolton ragyogó Esthajnal csillag után a következő legfényesebb objektum 22 óra körül fényes csillagként tűnik fel a délkeleti égbolton. A 27-én különös jelenség szemtanúi lehetünk, hiszen egészen közelről vizsgálhatjuk meg a Marsot. A levélben leírtaknak van ugyan valóságtartalma, de meglehetősen kevés, tudtuk meg a szakembertől. Nyilván nem csak a Föld kering a Nap körül, de az öszszes többi bolygó is a törpebolygókkal együtt. A Mars A Marsot ez év augusztusában nem láthatjuk, ám hullócsillagokra vadászhatunk hol közelebb van hozzánk, hol távolabb. A csillagászok pontosan ki tudják számolni, mikor milyen messze jár tőlünk. Az e-mailbe foglalt információból az augusztus 27-e ugyan valós dátum, ám ez az esemény már bekövetkezett, mégpedig 2003-ban. Ez év augusztusában nem is lehet megfigyelni a vörös bolygót a Nap, a Föld és a Mars helyzetének következtében. Négy évvel ezelőtt amúgy valóban jelentős volt a Föld-Mars közelség, de akkor sem lehetett akkorának látni a Marsot, mint a Holdat, még jó minőségű távcsővel sem. Szabad szemmel fénylő csillagként rajzolódott az égre, kézi látcsővel még fényesebb csillagszerű pontként, nyolcvanszázszoros nagyításnál már kivehető volt, hogy a korong, százszoros nagyítás felett pedig felszíni formákat, néhány barna foltot, illetve a pólussapkát vehette szemügyre a megfigyelő. Aki az égre néz, csodás jelenségeket láthat, például a Pais-iskola udvarán a távcső körül gyülekezők Bánfalvi Péter. Ezt követően rövidülnek a nappalok A vörös bolygót négy évvel ezelőtt vehettük szemügyre Hirdetés Az igazi értékek a félszín alatt rejtőznek. Csakúgy, mint a 14 ezer éve tisztuló NaturAqua, amely segít, hogy tisztábban lássuk a körülöttünk lévő világot, és a mindennapi dolgokban is felismerjük az olyan egyedülálló értékeket, mint például a 127 éve élő Zsolnay búzavirág motívum. Valódi érték a felszín alatt