Zalamegye, 1905. július-december (24. évfolyam, 27-53. szám)

1905-11-26 / 48. szám

1905 november 19. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 7 hívási hirdetmény «-eket küldözget szét, a melyek­ben az 1903. és 1904. években besorozott s az 1903. és 1904. sorozási évfolyamba tartozó hadseregbeli magyar honosságú póttartalékosokat tényleges szolgálatra hívja be. Ezek szerint a hirdetmények szerint tartoznának a póttartaléko­sok 1905. évi december 27-én a hadkiegészítő parancsnokságnál, katonai igazolványaikkal jelent­kezni, még abban az esetben is, ha ezen behívási parancs nekik személyesen nem kézbesíttetett. A ki nem engedelmeskedik a parancsnak, vagy a­ki ez ellen akárkit izgat, szigorúan bűnhődnék — mondja a hirdetmény. A parancs megvolna, de kérdés, lesz e a ki a hirdetményt közzéteszi ? Mert a vármegye ismeretes határozata ezt egye­megtiltja. A körmend—muraszombati h. é. vasút rész­vénytársaság megtartotta alakuló közgyűlését Budapesten. A vasút engedélyokiratát a keres­kedelemügyi minisztérium Fábián Lajos buda­pesti vállalkozó mérnöknek adta építési tőkéje 6.240.000 korona; a ki. A vasút financirozást a Dresdner Bank frankfurti cég eszközölte. Az igazgatóságba beválasztattak: Gerhard Gusztáv udvari tanácsos, Bezerédy István Vasvármegye alispánja, Csertán Károly Zalavármegye alispánja, Chernel György, Kónyi Manó, Pósfay Pongránc, Mezei Mór, Palugyay Móricz és Barthalos István. A felügyelő bizottságba : dr Pletnits Ferenc, dr Rittinger Imre, Politzer Miksa és dr Urbanovich Zoltán választottak be. Zala vármegye adóhátraléka. A passiv resitentia ereje legjobban szembetűnő a közjövedelmek befolyásánál. Október hónapban ez egész várme­gyében mindössze 16.561 K 74 f egyenes adó folyt be. Október végéig egyenes adóban 2.353.500 K 70 fillérrel folyt be kevesebb, mint tavaly. A bevétel csak a fogyasztási­­ és italadónál s a dohány­jövedéknél emelkedett. A fogyasztási adó emel­kedése az idei jobb gyümölcstermés eredménye, mert a kisüstön főzők száma rendkívül meg­szaporodott. Veszedelmes mulató pajtás. Két zalamegyei községhez tartozó mekkai csárdában mulatott Verbanecz József kapoai lakos Horvát Miklós­sal, Vörös Vendellel és még néhány gazdaemberrel. Horvátnak kötekedő kedve támadt, de amazok nem reagáltak. Ekkor ráhágott Vörösnek a lábára , pedig olyan erővel, hogy ez fájdalmában fel­jajdult. Ebből szóváltás, majd pedig dulakodás keletkezett. Horvát kiszabadítván magát a dulako­dók közül, revolvert rántott elő és azzal a lármára összegyülemlett sokaság közé négy izben lőtt. A lövések több embernek a ruhájába hatoltak, de komolyabb sérülést nem okoztak. Mikor Horvát összes töltényeit kilőtte, az emberek rárohantak , meg akarták linchelni, s csak az elősiető elöl­járók közbelépésének köszönhető, hogy agyon nem verték. Horvátnál 2 revolvert találtak, ezeket átadták a bíróságnak, a­mely szándékos ember­ölés kísérlete miatt vád alá helyezte. Hamis utalvány. Légár Júlia kaposvári lakos falusi postamesternő nővérénél volt látogatóban, ahol egy 1000 koronáról szóló utalványt hami­sított. A hamis utalvánnyal Nagykanizsára uta­zott s a postahivatal előtt egy kis leányt meg­kért, hogy hozza ki az utalványozott összeget. A postán azonnal észrevették a hamisítást, mert annyira kezdetlegesen volt kiállítva, hogy lehe­tetlenség volt azt valódinak nézni. Légár Júliát azonnal elfogták s átkísérték a kir. ügyészséghez, ahol megállapították, hogy a szerencsétlen asszony nem ép elméjű. Erre való tekintettel s mert az utalvány hamisítva, annyira nevetséges együgyűséggel van hogy senkit meg nem téveszthet, Légár Júliát szabadon bocsátották. Négy liter sör naponként. A nagykanizsai sörgyár munkásai a múlt héten sztrájkba léptek , egyik követelésük az volt, hogy fejenként is napon­ként négy liter sört kapjanak. A sztrájk békés úton nyert megoldást, a négy liter sört azonban nem adták meg a munkásoknak. A sörgyár mun­kásai legjobban rámutattak arra , miért kell sok munkás családjának nyomorogni. Mert a férj naponként négy liter sörre szétajazik. Cigány gyermekek elszállítása. Mult pénteken szállították el Kolompár János bozsoki cigány csemetéit a szombathelyi állami gyermekmenhelybe, a­hol a kis rajkókat fölnevelik és mesterségre adják. Az elszállítás, dacára a megtett óvintéz­kedéseknek, nem ment egészen simán. Az örege­ket becitálták a hivatalba s mialatt ezek a város­ban voltak, összeszedték a purdékat, kocsira rakták és elvitték a vasútra. Volt sirás rivás a gyer­mekek közt. A nagyobbak minduntalan le akartak a kocsiról ugrálni s erőszakkal kellett őket vissza­tartani. Az állomáson csendőrök fedezete mellett­­ rakták a vasúti kocsiba,ugy vitték el Szombathelyre, s Mikor az anya neszét vette a dolognak, mint egy megsebzett állat rohant a vasútra gyermekei után. Mire azonban kiért, már elrobogott is­t gőzöst. Talált csontváz. Bekő József csehii (Zala megye) lakos gazda ember kiküldte János fiát a hegyre, földet forgatni. A mint a fiú a szőlőben ásott, egy emberi csontvázat talált, a mely a földsziné­től mintegy két méternyi mélységben, ülő hely­zetben volt. A csontváz érintésre szótmállott. A fiú ijedten futott haza és jelentést tett a lelet­ről. A hatóság is kiszállt a helyszínére s meg­állapította, hogy a talált csontváz mintegy 25—30 év óta volt a földben elásva. Most azt találgat­ják, hogy ki tűnhetett el abban az időben a vidéken, mert hogy bűneset forog fönn, azt két­ségtelennek tartják. Vagy valamely borkereskedő, vagy ehhez hasonló embert üthettek agyon és a szőlőben elásták. A csontváz mélyre lévén el­ásva, eddig nem kerülhetett napfényre­ egy Török kávéház Nagykanizsán. Annyi kávéház nyugati országban sincs, mint nálunk. A városokban annyi a kávéház, hogy az ember bámulva kérdi : hogyan képes valamennyi meg­élni? Keletről importáltuk ezt az intézményt, amely a keleti ember dologtalan, szemlélődő ter­mészetének megfelel. A török, arab, perzsa beül a kávéházba, maga alá szedi a lábait s szívja a nargileht és issza a kávét egész napon át, miközben csendesen beszélget, vagy bámul a levegőbe. Nálunk természetesen más rendeltetése volna a kávéháznak. Amolyan napközi otthon és szórakozó­hely, ahová az ember az idejét pazarolni, kártyázni, vagy lumpolni jár. Abdola Topol Abdio jámbor muzulmán Nagykanizsán valóságos, hamisítatlan török kávéházat akar­­ nyitni, ahol az emberek szőnyegen ülnek, nem­­ kártyáznak, szeszt nem isznak, hanem csak feketét­­ török módra. Hogy boldogul e jámbor török, s azt ő lássa, de mi nem bízunk a sikerben, mert­­ Nagykanizsán aligha van sok olyan ember, aki ráér Abdola ur szőnyegein üldögélni, nargilehit szívni s egész nap kávét inni. gek Ezrek hálája jutott a csuz­ós köszvényes bete­közül Zoltán Béla gyógyszerészhez azon kiváló eredményekért, melyeket a híres Zoltán­féle kenőcs használatával értek el. E hírneves kenőcs még oly csuz és köszvényes betegek súlyos baját is meggyógyította, kik már évtizedek óta nem voltak képesek gyógyulást találni. Tudja meg csak hát mindenki, hogy ha családjában valaki és köszvényben szenved, akkor meg kell a hozatni a Zoltán -féle kenőcs üvegjét 2 koronáért Zoltán-féle gyógyszertárból Budapest, V., Szabadság tér. Az uj óra. Szegény sorsban nőtt fel Balog Ferkó. Apját leütötte a hajókötél, az anyja­­ szolgáló volt. A gyereket a község nevelte fel.­­ Kiadta egy koldusasszonyhoz tartásba. Balog Ferkó azonban nem pusztult el, pedig kevés meleg ételt evett és sok hideget meleget tart életében. Tíz esztendős korától fogva szolgál. Szorgalmas, jó cseléd. Fizetését félre rakosgatta, azon vett magának becsületes gúnyát. Sőt legutóbb arra határozta el magát, hogy zsebórát is vesz. Rászánt tíz pengőt. Bejött a városba és vett egy órát 7 forintért. A maradék pénzzel beült egy korcsmába és ivott. Soha se érezte magát ekkora urnak. Álmában sem hitte volna, hogy valamikor pecsenyét parancsol és literszám hordatja a bort. Balog Ferkót annyira elragadta az uri mód, hogy irgalmatlanul berúgott s az országút mellett éb­redt fel. Nem volt se pénze, se órája, se kalapja. Lopáson ért cigányok. Forgács Vendelné Kolompár Mári Ilonka nekeresdi cigányasszony ellátogatott a szomszédos Pozva községbe és onnan tyúkokat lopott, a­miket a városban érté­kesített. A minap is megkísérelte, hogy Hujber Ferenc udvaráról néhány szárnyast elcsípjen, de rajta vesztett, mert a községben időző csendőr­­­járőr letartóztatta. — Hasonlókép járt Forgács Vendel, a­ki János nevű fivérével egy, a tanya előtt haladó kocsiról lopott le különféle rőfös árukat. Ezeket is megcsipték s átadták a csend­őrségnek. A mulatság vége. Koltai István, Kámán József, Varga József és Sibján Vendel pusztaedericsi lakosok csendesen borozgattak az ottani hegyen. A murci annyira a fejükbe szállt, hogy össze­vesztek, Varga József felkapta a nála volt lő­fegyvert és azzal Koltai Istvánt úgy elverte, hogy az orvosi látlelet tanúsága szerint súlyos testi sérülést szenvedett. Varga József ellen meg­indították a büntető eljárást. A közkórház jövő évi költségvetését a m. kir. belügyminisztérium jóváhagyta. E szerint kitesz a szükséglet 21658 koronát. A napi ápolási díj 1 , 28 fillérben állapíttatott meg. Montignoso grófnő, a volt szász trónörökösnő emlékiratainak közlését most kezdte meg Az Újság politikai napilap. Európaszerte fogják emlegetni ezt a könyvet,­­melynél érdekfeszítőbb regény még nem izgatta az olvasó­közönséget. Az Újság újon­nan belépő előfizetőinek külön lenyomatban küldi meg az eddig megjelent részt. Egyben felhívjuk t. olvasóink figyelmét Az Újságnak lapunk mai számá­ban megjelent hirdetésére. Vasúti menetrend: Zalaegerszegről indul Czell­dömölk-Budapest felé: reggel 5 ó. 50 p. d. e. 9 ó. 29 p. d. u. 4 ó. 50 p. Csáktornya felé: reggel 4 ó. 58 p. este 5 ó. 58 p. Zalaszentivánra indul: reggel 6 ó. 10 p. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 ó. 54 p. Csatlako­zás Kanizsa-Szombathely felé. D. u. 2 ó. 33 p. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. D. u. 5 ó. 9 p. Csatlakozás Szombathely felé. Este 8 ó. 40 p. Csatlakozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest Czelldömölk felől: reggel 8 ó. 43 p., d. u. 5 ó. 54 p. este 9 ó. 13 p. Csák­tornya felől: regg­el 9 óra 1­ 0 perc, este 8 óra 34 perckor. Zalaszentivánról érkezik Zalaeger­szegre: reggel 7 óra 57 perc, délután 2 óra 05 perc, délután 4 óra 48 perc, este 7 óra 52 perckor. Irodalom: Magyar regényírók. Az egyszázados multú magyar regényirodalomnak szinet-javát foglalja össze hatvan kötetben az a nagyszabású gyűjte­mény, melynek gondolatát és tervezetét Mikszáth Kálmán, a legnagyobb élő magyar regényíró, adta a kiadó Franklin-Társulatnak, magára vállalván egyúttal a hatalmas gyűjtemény szer­kesztését is. A nagy író gondolata immár testet öltött s regényíróink maradandó emlékezetéül a díszes gyűjteményből megjelent most immár a harmadik sorozat, a­mely az eddig megjelent tíz kötet, Jósika Miklós, Tolnai Lajos, Justh Zsigmond, Csiky Gergely, Kemény Zsigmond, Pálffy Albert, Vadnai Károly és Herczeg Ferenc egy-egy regényét újabb öt kötettel gyarapította. Az új sorozat a vállalat programmjának meg­felelően különböző korszak íróit foglalta össze a mult század harmincas éveitől kezdve a mai napig. A kötetek azonban szám szerint illeszked­nek bele az egész gyűjteménybe, a­mely idő­rendben tartalmazza a regényeket. Gaál Józsefnek, a Peleskei Nótárius írójának történeti regénye: Szirmay Ilona, a legrégibb az uj sorozatban. Ez a regény együtt jelent meg 1836-ban Jósika: Abafijával s ezzel együtt osz­tozik ségében. a magyar regényírás áttörésének a dicső-A ma is érdekes munkát Wittich Eperjesi Károly illusztrálta. A mai irodalmat Rákosi Viktornak fő műve , az Elnémult harangok képviseli, ez az alig két esztendő előtt íródott gyönyörű regény, a­mely egy csapásra a legnagyobb regényíróink sorába emelte Rákosi Viktort s méltó kezdete regény­irodalmunk uj századának. Az Elnémult haran­gokat Grünwald Béla festőművészünk illusztrálta. A sorozat harmadik kötete Jókai Mór leg­szebb regénye: Az uj földesúr. Természetes, hogy regényirodalmunknak ez a gyöngye nem maradhatott ki a gyűjteményből. A regényt Márk Lajos művészi illusztrációi díszítik. Legérdekesebb két kötete az új sorozatnak: A püspök atyafisága című két kötetes nagy regény, Iványi Ödönnek, a korán elhunyt kiváló írónak főmunkája, mely másfél évtizeddel ezelőtt jelent meg, országos feltűnést keltve, de azután az író hirtelen halála folytán csaknem teljesen feledésbe merült. Ez a munka méltán került be most a klasszikusok közé, hogy Iványit végre hozzájuttassa a megérdemelt elismeréshez és nép­szerűséghez. A két kötetes regényt Gergely Imre festőművész számos szép eredeti rajza díszíti. Minden munka élén ott van az író ar­cképe, R. Hirsch Nelli finom rajzónjából. Teljessé teszik a munkák eszthétikai élvezetét Mikszáth Kálmán gyünyörű bevezetései, a­melyek mesteri tömörséggel álljítják be a regényeket az

Next