Zalamegye, 1905. július-december (24. évfolyam, 27-53. szám)
1905-11-26 / 48. szám
1905 november 19. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 7 hívási hirdetmény «-eket küldözget szét, a melyekben az 1903. és 1904. években besorozott s az 1903. és 1904. sorozási évfolyamba tartozó hadseregbeli magyar honosságú póttartalékosokat tényleges szolgálatra hívja be. Ezek szerint a hirdetmények szerint tartoznának a póttartalékosok 1905. évi december 27-én a hadkiegészítő parancsnokságnál, katonai igazolványaikkal jelentkezni, még abban az esetben is, ha ezen behívási parancs nekik személyesen nem kézbesíttetett. A ki nem engedelmeskedik a parancsnak, vagy aki ez ellen akárkit izgat, szigorúan bűnhődnék — mondja a hirdetmény. A parancs megvolna, de kérdés, lesz e a ki a hirdetményt közzéteszi ? Mert a vármegye ismeretes határozata ezt egyemegtiltja. A körmend—muraszombati h. é. vasút részvénytársaság megtartotta alakuló közgyűlését Budapesten. A vasút engedélyokiratát a kereskedelemügyi minisztérium Fábián Lajos budapesti vállalkozó mérnöknek adta építési tőkéje 6.240.000 korona; a ki. A vasút financirozást a Dresdner Bank frankfurti cég eszközölte. Az igazgatóságba beválasztattak: Gerhard Gusztáv udvari tanácsos, Bezerédy István Vasvármegye alispánja, Csertán Károly Zalavármegye alispánja, Chernel György, Kónyi Manó, Pósfay Pongránc, Mezei Mór, Palugyay Móricz és Barthalos István. A felügyelő bizottságba : dr Pletnits Ferenc, dr Rittinger Imre, Politzer Miksa és dr Urbanovich Zoltán választottak be. Zala vármegye adóhátraléka. A passiv resitentia ereje legjobban szembetűnő a közjövedelmek befolyásánál. Október hónapban ez egész vármegyében mindössze 16.561 K 74 f egyenes adó folyt be. Október végéig egyenes adóban 2.353.500 K 70 fillérrel folyt be kevesebb, mint tavaly. A bevétel csak a fogyasztási és italadónál s a dohányjövedéknél emelkedett. A fogyasztási adó emelkedése az idei jobb gyümölcstermés eredménye, mert a kisüstön főzők száma rendkívül megszaporodott. Veszedelmes mulató pajtás. Két zalamegyei községhez tartozó mekkai csárdában mulatott Verbanecz József kapoai lakos Horvát Miklóssal, Vörös Vendellel és még néhány gazdaemberrel. Horvátnak kötekedő kedve támadt, de amazok nem reagáltak. Ekkor ráhágott Vörösnek a lábára , pedig olyan erővel, hogy ez fájdalmában feljajdult. Ebből szóváltás, majd pedig dulakodás keletkezett. Horvát kiszabadítván magát a dulakodók közül, revolvert rántott elő és azzal a lármára összegyülemlett sokaság közé négy izben lőtt. A lövések több embernek a ruhájába hatoltak, de komolyabb sérülést nem okoztak. Mikor Horvát összes töltényeit kilőtte, az emberek rárohantak , meg akarták linchelni, s csak az elősiető elöljárók közbelépésének köszönhető, hogy agyon nem verték. Horvátnál 2 revolvert találtak, ezeket átadták a bíróságnak, amely szándékos emberölés kísérlete miatt vád alá helyezte. Hamis utalvány. Légár Júlia kaposvári lakos falusi postamesternő nővérénél volt látogatóban, ahol egy 1000 koronáról szóló utalványt hamisított. A hamis utalvánnyal Nagykanizsára utazott s a postahivatal előtt egy kis leányt megkért, hogy hozza ki az utalványozott összeget. A postán azonnal észrevették a hamisítást, mert annyira kezdetlegesen volt kiállítva, hogy lehetetlenség volt azt valódinak nézni. Légár Júliát azonnal elfogták s átkísérték a kir. ügyészséghez, ahol megállapították, hogy a szerencsétlen asszony nem ép elméjű. Erre való tekintettel s mert az utalvány hamisítva, annyira nevetséges együgyűséggel van hogy senkit meg nem téveszthet, Légár Júliát szabadon bocsátották. Négy liter sör naponként. A nagykanizsai sörgyár munkásai a múlt héten sztrájkba léptek , egyik követelésük az volt, hogy fejenként is naponként négy liter sört kapjanak. A sztrájk békés úton nyert megoldást, a négy liter sört azonban nem adták meg a munkásoknak. A sörgyár munkásai legjobban rámutattak arra , miért kell sok munkás családjának nyomorogni. Mert a férj naponként négy liter sörre szétajazik. Cigány gyermekek elszállítása. Mult pénteken szállították el Kolompár János bozsoki cigány csemetéit a szombathelyi állami gyermekmenhelybe, ahol a kis rajkókat fölnevelik és mesterségre adják. Az elszállítás, dacára a megtett óvintézkedéseknek, nem ment egészen simán. Az öregeket becitálták a hivatalba s mialatt ezek a városban voltak, összeszedték a purdékat, kocsira rakták és elvitték a vasútra. Volt sirás rivás a gyermekek közt. A nagyobbak minduntalan le akartak a kocsiról ugrálni s erőszakkal kellett őket visszatartani. Az állomáson csendőrök fedezete mellett rakták a vasúti kocsiba,ugy vitték el Szombathelyre, s Mikor az anya neszét vette a dolognak, mint egy megsebzett állat rohant a vasútra gyermekei után. Mire azonban kiért, már elrobogott ist gőzöst. Talált csontváz. Bekő József csehii (Zala megye) lakos gazda ember kiküldte János fiát a hegyre, földet forgatni. A mint a fiú a szőlőben ásott, egy emberi csontvázat talált, a mely a földszinétől mintegy két méternyi mélységben, ülő helyzetben volt. A csontváz érintésre szótmállott. A fiú ijedten futott haza és jelentést tett a leletről. A hatóság is kiszállt a helyszínére s megállapította, hogy a talált csontváz mintegy 25—30 év óta volt a földben elásva. Most azt találgatják, hogy ki tűnhetett el abban az időben a vidéken, mert hogy bűneset forog fönn, azt kétségtelennek tartják. Vagy valamely borkereskedő, vagy ehhez hasonló embert üthettek agyon és a szőlőben elásták. A csontváz mélyre lévén elásva, eddig nem kerülhetett napfényre egy Török kávéház Nagykanizsán. Annyi kávéház nyugati országban sincs, mint nálunk. A városokban annyi a kávéház, hogy az ember bámulva kérdi : hogyan képes valamennyi megélni? Keletről importáltuk ezt az intézményt, amely a keleti ember dologtalan, szemlélődő természetének megfelel. A török, arab, perzsa beül a kávéházba, maga alá szedi a lábait s szívja a nargileht és issza a kávét egész napon át, miközben csendesen beszélget, vagy bámul a levegőbe. Nálunk természetesen más rendeltetése volna a kávéháznak. Amolyan napközi otthon és szórakozóhely, ahová az ember az idejét pazarolni, kártyázni, vagy lumpolni jár. Abdola Topol Abdio jámbor muzulmán Nagykanizsán valóságos, hamisítatlan török kávéházat akar nyitni, ahol az emberek szőnyegen ülnek, nem kártyáznak, szeszt nem isznak, hanem csak feketét török módra. Hogy boldogul e jámbor török, s azt ő lássa, de mi nem bízunk a sikerben, mert Nagykanizsán aligha van sok olyan ember, aki ráér Abdola ur szőnyegein üldögélni, nargilehit szívni s egész nap kávét inni. gek Ezrek hálája jutott a csuzós köszvényes beteközül Zoltán Béla gyógyszerészhez azon kiváló eredményekért, melyeket a híres Zoltánféle kenőcs használatával értek el. E hírneves kenőcs még oly csuz és köszvényes betegek súlyos baját is meggyógyította, kik már évtizedek óta nem voltak képesek gyógyulást találni. Tudja meg csak hát mindenki, hogy ha családjában valaki és köszvényben szenved, akkor meg kell a hozatni a Zoltán -féle kenőcs üvegjét 2 koronáért Zoltán-féle gyógyszertárból Budapest, V., Szabadság tér. Az uj óra. Szegény sorsban nőtt fel Balog Ferkó. Apját leütötte a hajókötél, az anyja szolgáló volt. A gyereket a község nevelte fel. Kiadta egy koldusasszonyhoz tartásba. Balog Ferkó azonban nem pusztult el, pedig kevés meleg ételt evett és sok hideget meleget tart életében. Tíz esztendős korától fogva szolgál. Szorgalmas, jó cseléd. Fizetését félre rakosgatta, azon vett magának becsületes gúnyát. Sőt legutóbb arra határozta el magát, hogy zsebórát is vesz. Rászánt tíz pengőt. Bejött a városba és vett egy órát 7 forintért. A maradék pénzzel beült egy korcsmába és ivott. Soha se érezte magát ekkora urnak. Álmában sem hitte volna, hogy valamikor pecsenyét parancsol és literszám hordatja a bort. Balog Ferkót annyira elragadta az uri mód, hogy irgalmatlanul berúgott s az országút mellett ébredt fel. Nem volt se pénze, se órája, se kalapja. Lopáson ért cigányok. Forgács Vendelné Kolompár Mári Ilonka nekeresdi cigányasszony ellátogatott a szomszédos Pozva községbe és onnan tyúkokat lopott, amiket a városban értékesített. A minap is megkísérelte, hogy Hujber Ferenc udvaráról néhány szárnyast elcsípjen, de rajta vesztett, mert a községben időző csendőrjárőr letartóztatta. — Hasonlókép járt Forgács Vendel, aki János nevű fivérével egy, a tanya előtt haladó kocsiról lopott le különféle rőfös árukat. Ezeket is megcsipték s átadták a csendőrségnek. A mulatság vége. Koltai István, Kámán József, Varga József és Sibján Vendel pusztaedericsi lakosok csendesen borozgattak az ottani hegyen. A murci annyira a fejükbe szállt, hogy összevesztek, Varga József felkapta a nála volt lőfegyvert és azzal Koltai Istvánt úgy elverte, hogy az orvosi látlelet tanúsága szerint súlyos testi sérülést szenvedett. Varga József ellen megindították a büntető eljárást. A közkórház jövő évi költségvetését a m. kir. belügyminisztérium jóváhagyta. E szerint kitesz a szükséglet 21658 koronát. A napi ápolási díj 1 , 28 fillérben állapíttatott meg. Montignoso grófnő, a volt szász trónörökösnő emlékiratainak közlését most kezdte meg Az Újság politikai napilap. Európaszerte fogják emlegetni ezt a könyvet,melynél érdekfeszítőbb regény még nem izgatta az olvasóközönséget. Az Újság újonnan belépő előfizetőinek külön lenyomatban küldi meg az eddig megjelent részt. Egyben felhívjuk t. olvasóink figyelmét Az Újságnak lapunk mai számában megjelent hirdetésére. Vasúti menetrend: Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé: reggel 5 ó. 50 p. d. e. 9 ó. 29 p. d. u. 4 ó. 50 p. Csáktornya felé: reggel 4 ó. 58 p. este 5 ó. 58 p. Zalaszentivánra indul: reggel 6 ó. 10 p. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 ó. 54 p. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. D. u. 2 ó. 33 p. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. D. u. 5 ó. 9 p. Csatlakozás Szombathely felé. Este 8 ó. 40 p. Csatlakozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest Czelldömölk felől: reggel 8 ó. 43 p., d. u. 5 ó. 54 p. este 9 ó. 13 p. Csáktornya felől: reggel 9 óra 1 0 perc, este 8 óra 34 perckor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre: reggel 7 óra 57 perc, délután 2 óra 05 perc, délután 4 óra 48 perc, este 7 óra 52 perckor. Irodalom: Magyar regényírók. Az egyszázados multú magyar regényirodalomnak szinet-javát foglalja össze hatvan kötetben az a nagyszabású gyűjtemény, melynek gondolatát és tervezetét Mikszáth Kálmán, a legnagyobb élő magyar regényíró, adta a kiadó Franklin-Társulatnak, magára vállalván egyúttal a hatalmas gyűjtemény szerkesztését is. A nagy író gondolata immár testet öltött s regényíróink maradandó emlékezetéül a díszes gyűjteményből megjelent most immár a harmadik sorozat, amely az eddig megjelent tíz kötet, Jósika Miklós, Tolnai Lajos, Justh Zsigmond, Csiky Gergely, Kemény Zsigmond, Pálffy Albert, Vadnai Károly és Herczeg Ferenc egy-egy regényét újabb öt kötettel gyarapította. Az új sorozat a vállalat programmjának megfelelően különböző korszak íróit foglalta össze a mult század harmincas éveitől kezdve a mai napig. A kötetek azonban szám szerint illeszkednek bele az egész gyűjteménybe, amely időrendben tartalmazza a regényeket. Gaál Józsefnek, a Peleskei Nótárius írójának történeti regénye: Szirmay Ilona, a legrégibb az uj sorozatban. Ez a regény együtt jelent meg 1836-ban Jósika: Abafijával s ezzel együtt osztozik ségében. a magyar regényírás áttörésének a dicső-A ma is érdekes munkát Wittich Eperjesi Károly illusztrálta. A mai irodalmat Rákosi Viktornak fő műve , az Elnémult harangok képviseli, ez az alig két esztendő előtt íródott gyönyörű regény, amely egy csapásra a legnagyobb regényíróink sorába emelte Rákosi Viktort s méltó kezdete regényirodalmunk uj századának. Az Elnémult harangokat Grünwald Béla festőművészünk illusztrálta. A sorozat harmadik kötete Jókai Mór legszebb regénye: Az uj földesúr. Természetes, hogy regényirodalmunknak ez a gyöngye nem maradhatott ki a gyűjteményből. A regényt Márk Lajos művészi illusztrációi díszítik. Legérdekesebb két kötete az új sorozatnak: A püspök atyafisága című két kötetes nagy regény, Iványi Ödönnek, a korán elhunyt kiváló írónak főmunkája, mely másfél évtizeddel ezelőtt jelent meg, országos feltűnést keltve, de azután az író hirtelen halála folytán csaknem teljesen feledésbe merült. Ez a munka méltán került be most a klasszikusok közé, hogy Iványit végre hozzájuttassa a megérdemelt elismeréshez és népszerűséghez. A két kötetes regényt Gergely Imre festőművész számos szép eredeti rajza díszíti. Minden munka élén ott van az író arcképe, R. Hirsch Nelli finom rajzónjából. Teljessé teszik a munkák eszthétikai élvezetét Mikszáth Kálmán gyünyörű bevezetései, amelyek mesteri tömörséggel álljítják be a regényeket az