Zalamegye, 1910. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-02 / 1. szám

XXIX. évfolyam. Előfizetési díí J: ' i­ét­ évre . 10 K — f. évre . . 5 K - f Negyed évre. 2 K 51) f (''pyfií' szám­ára 20 fillér -Lftr^with^ rwri -r. Hirdetések : = Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVÁRMEGYEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Zalaegerszeg, 1910. január 2. I. szám. Ködös idd. Mi az óhajtásunk ez uj év reggelén? Veszély hogy ne érje, baj hogy elke­rülje ezt a szegény hazát. Hozzon az uj év termékenységet a földre, világosságot az elmekbe, hitet a szivekbe. Legyen áldás a munkán, béke a tűz­helynél. A vágy, ha jogos, teljesüljön; az igazság legyen hatalmasabb az erőnél. Tanyát ne üssön a gonosz indulat sehol. A gyűlölet szelleme ne kapjon helyet a fórumon. Viszályban döntsön a törvény, harcban az erény, vitában az igazság. Érdekeinket óvjuk meg, mert erre köte­lez a család jóléte. De mindezek fölött áll a haza, mely előtt minden magánérdek eltörpül. Szabadság nélkül nincs boldogulás a magyar hazában. A szabadság szerve, pajzsa, hajléka, vára az alkotmány. Ez ad nyugo­dalmat nemzetnek, biztosságot a koroná­nak, táplálékot a fejlődésnek. A hajdankoruak minden nemes tradí­ciója arra kötelez, hogy szeressük, védjük, megbecsüljük az alkotmányt. Ha sebet kap, mindnyájan vérzünk tőle, ha csorba esik rajta, minden polgár megbénul. Köz­kincsünk az nekünk, miként a napvilág. Tehát jól vigyázzunk ! A napvilág a földi lét legfőbb kútforrása. Meleget, fényt, termékenységet onnan nyerünk. Egész vilá­gunkat átheviti — oly erős. De egy sze­letke papir elzárhatja előlünk — annyira érzékeny. Bármi legyen irva arra a papirra, ha arany hetük is, gyémánt porral be­hintve, mit ér az nekünk sötét árnyék­ban, a napsugártól elzárva? Kétes időben virrad a nemzet a bizony­talan holnapra. Lábaink alatt uj tanok morajlása mozgatja a földet. Fejünk felett a jogrend ingadozik. Lelkünkben homály tornyosul s bölcsességünk nincs hozzánőve az időhöz. Szorongva kérdjük, hogy mi lesz? Keresem az alkotó erőt, a kiegyenlítés szellemét, a szilárd jellemet és azt a szót, mely fényt vet a kibontakozás útjára. Nem találom. Az ellenállás nem nyugtat meg, az igéret nem nyújt reményt, a hitegetés nem vigasztal. Mikor újévre kondul meg az éjféli harang , hazánk egy uj gazdasági élet jogállapotába lép, így mondja a törvény. Az élet más­kép beszél. Tenger közepén vagyunk , de ezomjuságunkat ez a temérdek víz nem enyhíti. így állunk jogainkkal. Í­gy tanácsolják, hogy bizzuk magun­kat a sorsra. Mi van ott megírva? Jó volna azt tudni, hogy mit rejteget szá­munkra a végzet méhe. Talán békét, talán jólétet, talán megnyugvást. Lehet, de ha nem úgy van? Ha szolgaságot rejteget és veszélyt és szenvedést ? Az milyen jó lenne egy szebb korszak­ban élni. Polgári önérzettel, szabad aka­rattal, sorsot irányítva, jövendőt ková­csolva. Érezni, hogy önjogú emberek va­gyunk, hordozni a cselekvés felelősségét és bizui a siker örömeiben. A tetterő elsorvad, ha mindig ismeret­len tényezővel számol. Minden erélynek le kell hanyatlani, ha a merre lép, sötét örvény fenyegeti mindenütt. Óvakodj a tila­lomfától, mert szétlocsosan rajta agyvelőd. Vigyázz, mert örvény következik, sötét és feneketlen. De miként haladjon az, aki vesztegel ? Kiben bízzunk, ha magunkban nem bízhatunk? Ki cselekedjék helyettünk, ha mi nem cselekszünk? Kinek legyen bennünk hite, ha magunkban nem hiszünk? Kinek használ a mi erőnk, ha lemondunk róla? Gyengeségünkben ki talál támaszt? Ködös az idő nagyon. Botorkálva járunk,­­ s minden, a­mit látunk, homályos. Meg­különböztetni nem tudjuk a tárgyakat, sem a helyzetet felismerni. Megyünk a végzet útján. Hová, merre ? Ragyog-e még az égen a magyar nem­zet csillagzata? Oh vezesd jóra ezt a népet, s ne légy hozzá hűrtelen szorongatott nap­jaiban. Karassa Ödön: Az elmúlt esztendőről. Nem az idő halad, hanem mi változunk. A gyermekből ifjú lesz, az ifjúból férfiú s a férfiú­ból agg. Az időnek csak az ember arasztnyi léte szabott határokat, melyek közé beleszorítja rövid életének változandóságait. Lepergett egy év. Az idők végtelenében nem múlott el egy pillanat. A nagy világok életé­ben csak annyi, mint mikor a homokórán ke­resztül perdül egy porszem. De ez az idő az ember életében már korszak, a népek történeté­ben jelentősége a dátum. És illendő, hogy amikor egy évet lerázunk, amikor vidáman, tőle új reménységekkel üdvö­zöljük a ránk következő új évszámot, tekintsünk vissza a múltba is, számoljunk le a régi év­számmal s tárgyaljuk le az elmúlt esztendő hagyatékát; hagyott-e ránk megbecsülendő örökséget, vagy csak beváltatlan kötelezvény, behajthatatlan adósság maradt-e a markunkban ? Bizony kevés okunk van megsiratni az elmúlt esztendőt, amely nem sok jót hozott a kultúr­népeknek. A tudomány folytonos diadalai mellett ott kisért az erkölcsi züllés; a humanizmus hangzatos frázisai mögött a tömegek nyomorú­sága s a háború réme vigyorog; a népszabad­ság korában felüti a fejét a zsarnokság, az el­nyomatás, a nemzeteknek felfegyverzése, ka­tonai terhekkel való kizsákmányolása. Amig a békét hirdetik, Európaszerte olyan nagy a hatalmak közti feszültség, hogy csak egy szikra kell s fellobban a világháború lángja. Fegyverrel őrzik a békét, amelyet nem az őszinte békeszeretet, hanem csak a hadviselés költségeitől való félelem tart fenn. Ujabb és ujabb milliárdokat emészt fel a fegyverkezés s amíg az uralkodók az etikett és udvariasság­formák szigorú betartásával rendezik találkozá­saikat, a haragos vulkán egyre füstöl, a félté­kenység és gyűlölet egyre pöfög, mint a for­tyogó láva. Egész Európa alá van aknázva, s Németország, Anglia, Franciaország, Orosz­ország, Olaszország s a mi szerencsétlen Monar­t Fangler Mihály és Fia fűszer, csemege, déligyümölcs, ásványvizek kereskedése Zalaegerszeg, a Fő-tér, Ajánlja a n. ó. vevőközönség b. figyelmébe dúsan fel­szerelt raktárát, elismert jó kávéfajait, idei aratású teáit, melyeket közvetlen a termelő cégektől szerez be. Külö­nösen felhívja a vevőközönség figyelmét London és Bré­mából­ különleges Angol­ Jamaika rumfajaira, mindenkor friss teasütemény, déligyümölcs, tisztán kezelt, szavatolt fűszeráruira, budapesti és kuszaházi lisztjeire és a nagy­választékú cukorkáira. A cég, mely 36 év óta a legelőkelőbb beszerzési forrá­sok különös gonddal történt megválogatása által a n­­é. vevőköre bizalmát kiérdemelve, méltán elmondhatja, hogy üzletét odafejlesztette, hogy ma már a legkényesebb igé­nyeket képes kielégíteni; bizalommal kéri a vevőközön­ség szíves megrendeléseit. Mai számunk 10 oldal* *|* * í* •i*

Next