Magyar Muzsikaszó, 1932 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1932-09-01 / 1. szám

ww* Zene és valuta A legsúlyosabb gazdasági krízist éljük, egész Európában a legradikálisabb taka­rékossági alapra helyezkednek, mindenütt a behozatalt csökkentik, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem a hazai termékek hatá­lyosabb védelmére támaszkodik és a belső szükséglet kielégítésére rendezkedik be, fürdőhelyek külföldiek által alig látogatot­tak, semmire sincs valuta, minden ország védi a pénzét. Nálunk is ez történik, nem tehetünk máskép, különben elveszünk. Minden téren látszik már a kényszerű védekezés hatása, csak még zenekaraink nem ismerték fel, kevés kivétellel, annak nemzet­gazdasági fontosságát, hogy ne ját­szanak annyi külföldi zeneszámot, mint amennyit eddig műsorba vettek. A műsorokat ugyanis szerzőegyesüle­tünk pontozza és a befutó jelentések alap­ján esztendőnként nagy járulékösszeget kénytelen kifizetni az idegen jogvédő­ egye­sületeknek. Felkérjük tehát a hazai zenekarvezető­ket, hogy ők is tartsák kötelességüknek leg­alább 80%-ban magyar műsort játszani, mert ezzel ők is hozzájárulnak ahoz a küz­delemhez, amely pengőnk védelmében fo­lyik. Nem képzelhető, hogy közönségünk ki­fogást emelne a magyar zenekarok ezen célkitűzése ellen. Egyrészt, tekintettel az említett kényszerhelyzetre, másrészt azért sem, mert szerzőink ma már pótolni tud­ják a külföldi számokat, úgy invenció, mint hangszerelés tekintetében. Mert hiszen ez az utóbbi sokszor csak anyagiakon múlik. De ha többet játszák a zenekarok a magyar számokat, akkor több osztalék jut a magyar szerzőnek, aki többet is tud áldozni szer­zeménye kiadására, mely esetben módja van gazdagabb hangszereléssel művét ki­nyomatni. Akkor, mikor külföldről egyre-másra utasítják ki a magyar művészeket, egy perc­nyi halogatásra sincs időnk! Zenekarveze­tők! Hölgyek, urak! Magyar érdekről, kö­zös ügyről van szó! Magyar számokat ké­rünk a műsorokba. Külföldiből legfeljebb csak a legjobbat. Marcali Frigyes: Bevezető Tudomány és Művészet, az a léleknek, ami a testnek az étel és ital, életszükség­lete. De a tömegek lelki szükségletét tar­tozik kielégíteni, mert, ha erre nem képes, akkor nem egyéb, mint a kevesek luxusa és mint ilyen, termékenyítő talajától meg­fosztva, el kell sorvadnia. A „MAGYAR MUZSIKASZÓ” azzal a kitűzött szent céllal indul el útjára, hogy a tömegek lelki szükségletét szolgálja. Úgy az előfizetési árát, mint az egyes számok eladási árát, olyan hallatlanul ol­csón szabtuk meg, hogy még a vékony­­pénzű muzsikusok részére is lehetővé vál­jék egy-egy szám megszerzése. A „MAGYAR MUZSIKASZÓ” a lélek kenyere akar lenni és a kenyér ára legyen olcsó. Ezt az elvet valósítjuk meg, mert lapunk tényleg, még külföldi viszony­latban is olcsónak mondható. . Joggal számítunk arra, hogy a „MAGYAR MUZSIKASZÓ” közönsége minket célunk elérésében — sa­ját érdekét felismerve — támogatni fog. Ezen a helyen mondok köszönetet a főmunkatársak lelkes gárdájának. Szinte vezényszóra, spontán együttérzéssel és tel­jesen önzetlenül, siettek támogatásunkra. Ez a fényes névsor azt jelenti, hogy az olcsóság jegyében a Tudomány és Művészet hatalmas fegyvereivel vértezetten, lépünk sorompóba a magyar nemzeti kultúra mel­lett. A kitűnő munkatársaknak lesz kizáró­lag köszönhető, ha ügyünket győzelemre visszük. Boldogan és büszkén vállaltam lapunk­nál a főszerkesztői munkakört és lelkem legmélyéig átérzem azt, hogy milyen nagy tisztesség, ilyen körülmények között, ennyi kiváló ember akaratából, egy nemes célú ügynek zászlóvivőjeként szerepelni. Ez azt is jelenti, hogy az alapos tudás hiányát a lelkesedés akaraterejével kell majd gyakran pótolnom, de azt ígérhetem, hogy ez az akarat hiányozni nem fog. Meleg szívvel ajánlom lapunkat hazánk zenebarátainak gondos szeretetébe és Isten áldását kérem tiszta munkánkra. Budapest, 1982. július hava. NÁDOR JÓZSEF '­ főszerkesztő. MAGYAR MUZSIKASZÓ Rövid hullámok Első számunkban hat teljes ének-zon­gora kottát közlünk. Szerzőinket a címla­pon mutatjuk be képekben s azt hisszük írásban nem is igen kell már bemutatnunk. Erőss Béla sanzonjait, magyar dalait már régen országszerte ismerik. Legna­gyobb sikerű szerzeményeiből csak néhányat ragadunk ki: „Asszony lesz a lányból”, „Vannak el nem csókolt csókok”, és „Én mindezen már túl vagyok”, c. dalokat. Ezek minden dicsérő szót feleslegessé tesznek. „Óh Asszonyom!” c. sanzonját örömmel adjuk. Gergelyffy Gábor: „Ne mondja senki­nek” c. dalát adjuk, mely már­is egyik leg­népszerűbb dal, a rádió állandó műsor­száma. Gergelyffyvel, a fiatal szerzői gárda e tehetséges tagjával, gyakran találkozunk még a magyar dal­irodalomban. Kárpát Zoltán dr. egészen eredetien megírt stílusos népies dala: „Kipányvázom kis lovamat a rétre”, bizonyára örömet sze­rez a magyar nóta barátainak, melyet Bit­termann Béláné hamisítatlan zamatú ver­sére írt. Dr. Kárpát nevét minden zene­barát már régen ismeri. Csak két régi dalát említjük meg: „Ezüsttükrös kávéházban...” „Te adtad nekem az első...”. Nádor Jóska: „Favilla, fakanál, fa­tányér” c. dala nem hiányozhat egyetlen kottagyűjteményből sem, miért is ezennel átnyújtjuk. Egyébként a dalt már bizonyára mindenki kívülről tudja. Nádor, aki lapunk főszerkesztői tisztét a legönzetlenebbül és a legnagyobb lelkesedéssel vállalta, sok­oldalúságával hazánk egyik legnépszerűbb szerzője. Szöveget ír zenére, zenét szövegre, magának is, másoknak is. Több kötetre való verset írt. Helyszűke miatt csak néhány dalát említjük meg: ’’Szerelmes vagyok én szépasszony magába”, „A ti uccátokba’ fé­nyesebb a csillag”, Selyemhajad én még sose simítgattam”, „Fekete éccnka borulj a világra” és „Imádom asszonyom” címűeket, melyeket néhányan „bizonyára”­ ismernek. S. G. Sally: „Jaj de ismerős maga nekem”, „Megy a juhász a szamáron Sze­gedre” c. ritmusos dalok invenciózus szer­zője. Bizonyára örömet szerez a tánczene kedvelőinek, „Nincs cserepes tanyám” c. Ilniczky László ötletes szövegére írt slow­­fox dalával. Sally dalainak a pattogó rit­mus és könnyű­ melódia ügyes párosítása biztosítanak népszerűséget. Vas Henrik,a­ki maga írja zenéire a­ szövegeket, szintén a táncdalok kedvelőinek óhajt örömet szerezni, a mikrofonból már ismert „A rádión egy andalító tangó szól"' c. érzelmes táncdalával. A „Fog maga még én utánam sírni”, „Maga a legszebb asz­­szony Pesten”, „Szerelmet vallók magának rádión”, „Úgy még sohasem volt” stb. da­lok szerzője, fanatikus rajongója a muzsi­kának és a „Magyar Muzsikaszónak”. Jövő számunkban: Pápai Molnár Kál­mán „Fehér álmok rabja voltam” c. hall­gatója, — S. Schack Manka „Fenn a te világod” (Nádor Jóska verse) c­. magyar­nótája, — Murgács Kálmán „Demecseri kútágas” c. víg magyarnótája (Bagdy István verse), — Fonó-Deutsch „Innen egész Pekingig” c. rumbája, — Takáts- Hádinger „Magára emlékeztet minden” c. tangója és Eisemann Mihály foxtrottja teljes ének-zongora kottáit adjuk. A magyar rádió a sok jogos és jogtalan panasz ellenére is — megállapítjuk — hely­zete magaslatán áll. A szerzők legutóbbi közgyűlésükön jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak úgy Szőts Ernőnek, Huszka Jenő­nek, mint, a műsorösszeállító bizottságnak. Úgy látjuk, hogy a rádió vezetősége, dacára nehéz, kötött helyzetének, a minden oldal­ról jövő kívánságoknak igyekszik eleget tenni. Ha tovább megy a most már jól meg­választott úton, akkor úgy a hallgatóknak, mint az előadóknak és szerzőknek még sok öröme lesz e közérdekű, világviszonylatban, is magas nívón álló intézményünkből. A gramofongyárak magyar exponen­seinek nehéz munkát ad a felvételre kerülő számok kiválasztása. Sok jóakarattal, de nem mindig szerencsés kézzel, válogatnak. Kérjük előfizetőinket,, írják meg, milyen kívánalmakat támasztanak a lemezeket ille­tően: 1. a műfajra, — 2. az előadó művészre, 3. a párosításra, — 4. az árra vonatkozó­lag. Kávéházaink, éttermeink és klubjaink zenekari műsorát lapunk nagy figyelemmel kíséri. Úgy ez intézmények, mint a zene­karok vezetőinek mindenkor szívesen állunk rendelkezésére. Amilyen szívesen támogat­juk erkölcsileg zenekarainkat, oyan szigorú kritika tárgyává tesszük esetleges helytelen működésüket és kérjük ehhez a nagyközön­ség támogatását. Sláger estéket ad rendszeresen a „Magyar Muzsikaszó” egyelőre a főváros néhány elsőrangú klubjában és kávéházá­ban, a lapunkban közölt és közlésre kerülő dalok és szerzőik bemutatása céljából. Az estéken a lap házi előadóin kívül a leg­népszerűbb vendégművészek lépnek fel és egyes szerzők személyesen is szerepelnek. Meghívásokat, úgy a fővárosba, mint vi­dékre elfogadunk. Feltételek kiadóhivata­lunkban megtudhatók. (Véhá.) Grünstein Miklós úri szabó V., Bálvány ucca 6. I. em. értesíti tisztelt vevőit, hogy férfi ruha szalonját IV., Sütő»u. 2 sz. alól fenti címre helyezte át. A »Magyar Muzsikásra« el­vi­elölnek 10­0 ig engedmény. Gépondolálás % 8 pengőért — Kis és nagy hullám teljes felelőséggel . Elrontott hajfüstómt­ő 3 pengőért rendbehoz. GRÖSZ fodrász Budapest, Károly király-út 1 szám.

Next