Magyar Muzsikaszó, 1933 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1933-01-01 / 1. szám

MAGYAR MUZSIKASZÓ IR­O VII ID INI­T IL L A M­I­T IK­ Karácsonyi számunk 5-ik kottamel­­lékletének tartalmáról, a dalokról és szerzőkről a következőket adju­k: K­achmann József, aki hosszas hall­gatás után ismét a mikrofon elé ke­rült, egészen eredeti biginjével — „Ó, ez a bigin csudaja!“ — lép a „Magyar Muzsikaszó“ publikuma elé. A lüktető, idegen ritmusokban is felcsendülnek a magyar dallamok, melyek Bach miam­ minden dalát jellemzik. A biginre Vas Henrik írt verseiket megszokott rutinjával. Huszka Jenő értékes kis dalának története van. E dalt a „Bob herceg“, „Gül Baba“, „Nem tu­dom­,ha“, „Lili bá­rónő“ operettek, a „Két veréb“, „Da­rumadár fenn a légben . . .“ stb. il­lusztris szerzője már régen — talán az eddig megemlített klasszikus szám­ba menő műveket megelőzően — kom­ponálta. Erőss Béla, lapunk népszerű munkatársa a közelmúltban egy heti­lapban látta meg a dal kéziratát, mely annyira megtetszett, hogy spontán el­határozással két ragyogó szakasz­­s verssel megírta a ,,Minden ember egy­szer meg­vénül“ c. dalt. Lapunkat érte az a kitüntető megtiszteltetés, hogy a két értékes szerző művét leközölhette. Vitéz Kókay István, a „Piros pün­kösd napján“ nészerű szerzője „Nagy­városi kávéházban“ c. hallgatójával Jemet bebizonyítja, hogy szíve ügye a magyar nóta. A fiatal szerző, aki a háborúban számos­­kitü­ntetést szerzett, nemcsak dalaival, hanem személyével is igen népszerű Budapesten. László Imre, a „Száz szál piros ró­zsa“, az „Anyám szíve“ és még szám­talan népszerű magyar nóta szerzője, akit a nagyközönség mint nagyszerű énekest is ismer­ a mikrofonból, Gosz­­tonyi versével „Kis falunkban ávét harangoznak“ c. dalát adja lapunk ol­vasóinak. Lászlóról igazán nehéz meg­állapítani, milyen minőségben népsze­rűbb, mint szerző, vagy mint énekes. Mind a kettőt nagyszerűen érti. Nádor Jóskát nem kell újra bemu­tatnunk. E számunkban közölt „Ta­vaszi virágok“ c. dala egyik legsike­rültebb szerzeménye s biztosam halad már most a népszerűség útján. Dr. Sándor Jenő, az illusztris, nép­szerű szerző is azok közé tartozik, akik mindig ragyogtatják sokoldalú tehet­ségüket. Sándor dr. ép úgy ért a ma­gyar nótához, mint a rúddalhoz, társe­­zeméhez. A „Halványsárga rózsa“, „Weekend“ c. operettek ismert szer­zője, akinek ezenkívül egész sor dalát játszák, éneklik országszerte. Megcsal­lak százszor c. tangóját adja olvasóink­nak, melyhez Szenes Andor, a ragyogó tollú, szellemes lírájú költő írt a dal­hoz simuló verset. Zerkovitz Béla a legrégibb és leg­népszerűbb pesti „sláger“-kompon­ista. Zerkovitz volt az, aki a háború előtt meghonosította a magyar slágereket. Amíg ő nem írt, bizony német szövegű kuplék­kal traktálták a közönséget, vagy bécsi „Gassembauerek“ rossz ma­gyar fordításával. Zerkovitz hol fi­nom, melodikus, hol pedig tréfás da­lokkal hódította meg magának — a békebell „Fővárosi Orfeum“ színpadá­ról Baumann, Gyárfás, Aalbach, a nép­szerű előadókkal — az ország dalsze­rető közönségét. E rovat keretei szű­kek ahhoz, hogy Zerkovitz tehetségé­ről és népszerűségéről bővebben írhas­sunk. Erről majd máskor részletesen többet. Még csak annyit, hogy e szá­munkban egy igen kedves fox-trotitját közöljük: „Meghívom egy kispönkölt­­re“, melynek versei­t Fonó Frigyes, a kitűnő szövegíró írta. „Fekete éccaka borult a világra...“ dallamai csendültek fel a rádión a Labrid­a színházból. René Dumont ze­nekara játszott a legnagyobb meglepe­­tésre és még fel sem ocsúdtunk az első meglepetésből, újabb jött. Bár ide­gen kiejtéssel, de ragyogó magyarság­gal hallottuk a dalt énekelni. Ra­gyogó, hogy egy idegen ennyi fárad­ságot vesz magának és megtanul egy népszerű magyar dalt. A meglepetés­­sorozatnak azonban még nem volt vége. Megtudtuk, hogy ő kitűnő énekes ma­gyar származási­ debreceni fiú, Garay Ernő, aki már régen elkerült szállő­földjéről és bizony megérezni kiejté­sén, hogy elszokott a magyar beszéd­től. Elmondta, hogy sok dal közül vá­lasztotta ki Nádor Jóska, lapunk fő­szerkesztőjének nótáját, mellyel esté­­ről-estére a közönség szűnni nem akaró tapsai között vitte diadalra énekművé­­szetét. Azt hisszük Budapest is­mét felfede­zett valakit, a közel­jövő egyik leg­nagyobb tenor­istáját. Donáth Jenő, a külföldről nemrég hazatért kitűnő karnagy, igen élveze­tes másfél órát szerzett 14-én a rádió hallgatóinak. Nagyszerűen megszerve­zett zenekarával hangosfilmrészleteket adott a stúdióban Szedő Miklós, a népszerű operaénekes közreműködésé­vel. A zenekar Donáth pálcája alatt remekül hangzott. Szedő kitűnően éne­kelt. Egyébként Donáthnak — aki ki­váló zeneszerző — „Az asszonyszeli­­dítő“ c. filmjétől előadásra került egy igen melodikus dala is. Reméljük, ezentúl gyakrabban halljuk a rádión. Radó József, a népszerű zeneszerző, január 15-én szerzői hangversenyt ad a Zeneakadémia kamaratermében. A „Régi jó Budapest“ és még egynéhány nagysikerű operett szerzője hangver­senye iránt — melyen Kalmár Pál, a rádió népszerű művésze, Sz. Bárány Erzsébet hegedűművésznő, Kozalik Ernő operaénekes lépnek fel, zongorán Zluiczky László és a szerző kísérnek — nagy az érdeklődés. (véha) Garay Ernő TESTEND Kávéház Budapest, VI. Teréz-körút 44 Csöndes accordok. Fehér leánykéz a kopott billentyűkön, Mint a rálehelt rózsalevél Nyomán nem is hang kél tán a zongor­ából Inkább mintha sóhaj hallatszana távol, Amit idehoz az esti szél. Erős férfikézben megremeg a vonó, Mint az elfojtott halk zokogás S szárnyra­ kapva a hang lágyan suttogva száll Míg valahol messze egymásra nem talál. Két szomorú, csöndes vallomás. Varga József. 3 Kalmár Pál és László Imre hangversenye Január 6-án, Vízkereszt délutánján a Zeneakadémia nagytermében tart­ják ezévi hangversenyüket Kalmár Pál és László Imre. A legkiválóbb magyar nóta- és táncdalszerzők mel­lett újonnan feltűnt tehetségek szer­zeményei is szerepelnek a magyar dal­szerzők bemutató estjének műsorán. Kalmár Pál táncdalokkal, László Imre magyar nótákkal és újításként e hangversenyen először énekelnek magyar nótát duettban. Werbőczy Ila, a kitűnő ének­­művésznő hangulatos táncszámokat, míg Karácsonyi Margit, a leg­jobb magyar nótaénekesnő, a legszebb magyar dalokat énekli jazz, illetve ci­gányzenekarral. Rajtuk kívül még Ráday László, a fiatalon feltűnt ma­gyar nótaszerző is fellép. A főváros legkiválóbb jazz zenekara, mely magában véve is attrakció és a legkiválóbb cigányzenekar látja el a művészek kíséretét. Jegyek korlátolt számban a jegy­irodákban, az Akadémia portásánál és a helyszínen kaphatók. 95 Megjelent a jubiláris ill Klórim­ 70noalbu­m tarta­maz 44 kiváló zeneszámot. Ára: P 6. — Tartalomjegyzéket díjmentesen küld: NÁDOR KÁLMÁN zeneműkiadóhiva­tala, IV . Károly-körút 8. Bodó kávéház Bachmann-jazz — Szánthó Gyula énekel Budapest, Vili., József-körút. Vezető világmárkák The Gramophone Comp. Ltd. Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 8.

Next