Magyar Muzsikaszó, 1933 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-01 / 1. szám
MAGYAR MUZSIKASZÓ IRO VII ID INIT IL L A MIT IK Karácsonyi számunk 5-ik kottamellékletének tartalmáról, a dalokról és szerzőkről a következőket adjuk: Kachmann József, aki hosszas hallgatás után ismét a mikrofon elé került, egészen eredeti biginjével — „Ó, ez a bigin csudaja!“ — lép a „Magyar Muzsikaszó“ publikuma elé. A lüktető, idegen ritmusokban is felcsendülnek a magyar dallamok, melyek Bach miam minden dalát jellemzik. A biginre Vas Henrik írt verseiket megszokott rutinjával. Huszka Jenő értékes kis dalának története van. E dalt a „Bob herceg“, „Gül Baba“, „Nem tudom,ha“, „Lili bárónő“ operettek, a „Két veréb“, „Darumadár fenn a légben . . .“ stb. illusztris szerzője már régen — talán az eddig megemlített klasszikus számba menő műveket megelőzően — komponálta. Erőss Béla, lapunk népszerű munkatársa a közelmúltban egy hetilapban látta meg a dal kéziratát, mely annyira megtetszett, hogy spontán elhatározással két ragyogó szakaszs verssel megírta a ,,Minden ember egyszer megvénül“ c. dalt. Lapunkat érte az a kitüntető megtiszteltetés, hogy a két értékes szerző művét leközölhette. Vitéz Kókay István, a „Piros pünkösd napján“ nészerű szerzője „Nagyvárosi kávéházban“ c. hallgatójával Jemet bebizonyítja, hogy szíve ügye a magyar nóta. A fiatal szerző, aki a háborúban számoskitüntetést szerzett, nemcsak dalaival, hanem személyével is igen népszerű Budapesten. László Imre, a „Száz szál piros rózsa“, az „Anyám szíve“ és még számtalan népszerű magyar nóta szerzője, akit a nagyközönség mint nagyszerű énekest is ismer a mikrofonból, Gosztonyi versével „Kis falunkban ávét harangoznak“ c. dalát adja lapunk olvasóinak. Lászlóról igazán nehéz megállapítani, milyen minőségben népszerűbb, mint szerző, vagy mint énekes. Mind a kettőt nagyszerűen érti. Nádor Jóskát nem kell újra bemutatnunk. E számunkban közölt „Tavaszi virágok“ c. dala egyik legsikerültebb szerzeménye s biztosam halad már most a népszerűség útján. Dr. Sándor Jenő, az illusztris, népszerű szerző is azok közé tartozik, akik mindig ragyogtatják sokoldalú tehetségüket. Sándor dr. ép úgy ért a magyar nótához, mint a rúddalhoz, társezeméhez. A „Halványsárga rózsa“, „Weekend“ c. operettek ismert szerzője, akinek ezenkívül egész sor dalát játszák, éneklik országszerte. Megcsallak százszor c. tangóját adja olvasóinknak, melyhez Szenes Andor, a ragyogó tollú, szellemes lírájú költő írt a dalhoz simuló verset. Zerkovitz Béla a legrégibb és legnépszerűbb pesti „sláger“-komponista. Zerkovitz volt az, aki a háború előtt meghonosította a magyar slágereket. Amíg ő nem írt, bizony német szövegű kuplékkal traktálták a közönséget, vagy bécsi „Gassembauerek“ rossz magyar fordításával. Zerkovitz hol finom, melodikus, hol pedig tréfás dalokkal hódította meg magának — a békebell „Fővárosi Orfeum“ színpadáról Baumann, Gyárfás, Aalbach, a népszerű előadókkal — az ország dalszerető közönségét. E rovat keretei szűkek ahhoz, hogy Zerkovitz tehetségéről és népszerűségéről bővebben írhassunk. Erről majd máskor részletesen többet. Még csak annyit, hogy e számunkban egy igen kedves fox-trotitját közöljük: „Meghívom egy kispönköltre“, melynek verseit Fonó Frigyes, a kitűnő szövegíró írta. „Fekete éccaka borult a világra...“ dallamai csendültek fel a rádión a Labrida színházból. René Dumont zenekara játszott a legnagyobb meglepetésre és még fel sem ocsúdtunk az első meglepetésből, újabb jött. Bár idegen kiejtéssel, de ragyogó magyarsággal hallottuk a dalt énekelni. Ragyogó, hogy egy idegen ennyi fáradságot vesz magának és megtanul egy népszerű magyar dalt. A meglepetéssorozatnak azonban még nem volt vége. Megtudtuk, hogy ő kitűnő énekes magyar származási debreceni fiú, Garay Ernő, aki már régen elkerült szállőföldjéről és bizony megérezni kiejtésén, hogy elszokott a magyar beszédtől. Elmondta, hogy sok dal közül választotta ki Nádor Jóska, lapunk főszerkesztőjének nótáját, mellyel estéről-estére a közönség szűnni nem akaró tapsai között vitte diadalra énekművészetét. Azt hisszük Budapest ismét felfedezett valakit, a közeljövő egyik legnagyobb tenoristáját. Donáth Jenő, a külföldről nemrég hazatért kitűnő karnagy, igen élvezetes másfél órát szerzett 14-én a rádió hallgatóinak. Nagyszerűen megszervezett zenekarával hangosfilmrészleteket adott a stúdióban Szedő Miklós, a népszerű operaénekes közreműködésével. A zenekar Donáth pálcája alatt remekül hangzott. Szedő kitűnően énekelt. Egyébként Donáthnak — aki kiváló zeneszerző — „Az asszonyszelidítő“ c. filmjétől előadásra került egy igen melodikus dala is. Reméljük, ezentúl gyakrabban halljuk a rádión. Radó József, a népszerű zeneszerző, január 15-én szerzői hangversenyt ad a Zeneakadémia kamaratermében. A „Régi jó Budapest“ és még egynéhány nagysikerű operett szerzője hangversenye iránt — melyen Kalmár Pál, a rádió népszerű művésze, Sz. Bárány Erzsébet hegedűművésznő, Kozalik Ernő operaénekes lépnek fel, zongorán Zluiczky László és a szerző kísérnek — nagy az érdeklődés. (véha) Garay Ernő TESTEND Kávéház Budapest, VI. Teréz-körút 44 Csöndes accordok. Fehér leánykéz a kopott billentyűkön, Mint a rálehelt rózsalevél Nyomán nem is hang kél tán a zongorából Inkább mintha sóhaj hallatszana távol, Amit idehoz az esti szél. Erős férfikézben megremeg a vonó, Mint az elfojtott halk zokogás S szárnyra kapva a hang lágyan suttogva száll Míg valahol messze egymásra nem talál. Két szomorú, csöndes vallomás. Varga József. 3 Kalmár Pál és László Imre hangversenye Január 6-án, Vízkereszt délutánján a Zeneakadémia nagytermében tartják ezévi hangversenyüket Kalmár Pál és László Imre. A legkiválóbb magyar nóta- és táncdalszerzők mellett újonnan feltűnt tehetségek szerzeményei is szerepelnek a magyar dalszerzők bemutató estjének műsorán. Kalmár Pál táncdalokkal, László Imre magyar nótákkal és újításként e hangversenyen először énekelnek magyar nótát duettban. Werbőczy Ila, a kitűnő énekművésznő hangulatos táncszámokat, míg Karácsonyi Margit, a legjobb magyar nótaénekesnő, a legszebb magyar dalokat énekli jazz, illetve cigányzenekarral. Rajtuk kívül még Ráday László, a fiatalon feltűnt magyar nótaszerző is fellép. A főváros legkiválóbb jazz zenekara, mely magában véve is attrakció és a legkiválóbb cigányzenekar látja el a művészek kíséretét. Jegyek korlátolt számban a jegyirodákban, az Akadémia portásánál és a helyszínen kaphatók. 95 Megjelent a jubiláris ill Klórim 70noalbum tartamaz 44 kiváló zeneszámot. Ára: P 6. — Tartalomjegyzéket díjmentesen küld: NÁDOR KÁLMÁN zeneműkiadóhivatala, IV . Károly-körút 8. Bodó kávéház Bachmann-jazz — Szánthó Gyula énekel Budapest, Vili., József-körút. Vezető világmárkák The Gramophone Comp. Ltd. Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 8.