Magyar Muzsikaszó, 1935 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1935-02-01 / 2. szám
MAGYAR MUZSIKASZÓ Régi ismerősökkel találkozunk az új magyar hangosfilmen, akiket Farkas Imre az illusztris író diákregényében illetve operettjében oly remekül testesített meg. Farkas Imre diákregényét írta át filmre Siklóssy Iván, aki bravvúrosan oldotta meg feladatát. Ez a film újabb állomása és remeke a magyar filmgyártásnak. Az Eco filmgyár a filmművészek legjavát sorakoztatja fel filmjében. Elsősorban Gervay Maricul, a film alig 16 éves főszereplőjének nevét írjuk le, aki már első filmszereplésével megérdemelten a legelsők sorába jutott és karrierjét már biztosította is, minthogy a iMetro filmgyár 1 évre leszerződtette heti 600 dollár gázsival. Az Iglói diákok budapesti bemutatója után azonnal utazik édesanyjával, Gervay Erzsivel Hollywoodba. Gervay Mórica Pünkösdi Andor tanítványa és mint a művésznő kijelenti tanára magas kultúrájú oktatásának tulajdonítja sikeres szereplését. Mi megállapítjuk, hogy e kijelentés teljes elismerése mellett Gervay Marica tehetségének, ragyogó szépségének, megjelenésének és filmre termettségének, kultúrált hangjának, mely a filmben a madárcsicsergéssel versenyre kel, is köszönhet valamit. Kár, hogy elhagy bennünket, de reméljük, hogy nemsokára hallunk róla. A többi művészt nem tartjuk szükségesnek bemutatni, nevük beszél helyettük Gervay Marica partnere Jávor Pál, továbbá Dajbukát Ilona, Réthy Annie, Dénes György, Gárdonyi Lajos, Gázon Gyula, Kabos Gyula, Márkus Lajos, Pethes Sándor, Z. Molnár László és a többiek mind remekelnek. P. Horváth Dezső az Iglói diákok lapunkban megjelent számainak zeneszerzője és zenei vezetője nem ismeretlen a filmszínházak nagyközönsége előtt. Háború után a legnagyobb és legelőkelőbb magyar filmszínház, a budapesti Royal Apolló szerződtette mint zeneügyi igazgatót és vezénylő karnagyot. Mindenki emlékszik még az Árvák a viharban, Tízparancsolat, Út a boldogság felé, Ben-Hur, Letört bimbók, Utolsó ember, Elsodort ember, Intolerance, Sárga liliom, Parysia, Aranyláz stb., ti), feledhetetlen előadásaira, melyek kísérőzenéje P. Horváth Dezső művészi munkája A hangosfilm bevezetéskor P. Horváth Dezső érthető okoknál fogva, teljes passzivitásba ment. Később mégis elfoglalta a hazai producerek ajánlatát és két magyar tárgyú hangosfilmhez: a Hortobágyihoz és a Borhoz írt filmzenét. Örömmel üdvözöljük most P. Horváth Dezsőt, amidőn harmadik hangosfilmjét, az Iglói diákokat, eredeti, szívből fakadó magyar dalokkal és ízig-vérig magyar muzsikával— ráütve a szakember és művész együttes márkázó bélyegét — látta el. Kétségtelen, hogy e dalok közül néhány bizonyosan túl fogja sokszorosan élni magát a hangosfilmet, melybe íródott. Győri Elek zeneszerző Miskolcon él szerény visszavonultságban. Rengeteg kompozíciója főképpen az instrumentális, klasszikus és egyházi zeneműfajokat képviseli. Koncertkeringője, mely Chopinjellegű sötély érzésektől van áthatva az Iglói diákok leányzsúr jelenetében remekül érvényesül. Biztos, hogy Győri Elekről a jövőben sokszor hallunk majd. Az Iglói diákok hangosfilmet a főváros egyik legelőkelőbb filmsziháza, az „Uránia“ mutatja be február 7-én és biztos, hogy műsorát jó darabig uralni fogja. Sólyom Janka neve ma fogalom a fővárosban. Az előkelő dunaparti kávéházat egy év óta estéről-estére megtölti az érte rajongó közönség. Ami kávéházban teljesen szokatlan és eddig lehetetlennek látszott, az itt megtörténik. Ha a kitűnő művésznő dübörgő tapsok közepette a pódiumra lép, elhalkul minden zaj, s templomi csendben hallgatják végig produkcióit. Amit Sólyom Janka nyújt, az igazi művészet. Nemcsak könnyed chansonokat ad elő, hanem irodalmi értékű dalokat Ady, Czuczor, Deltái, Szép Ernő verseivel. A közönség értékeli a könnyed szórakozásra szánt éjféli órákban a nehezebb produkciókat is és ez kétségtelenül Sólyom Janka érdeme. Nagyszerű érzékkel és hozzáértéssel állítja össze műsorát, mellyel valóságos iskolát csinált és újabban már jazzdalokat is egészen egyéni humorral és ízzel ad elő és így közönsége minden rétegének eleget tesz, ami nem kis feladat a fehér asztal mellett ülő hallgatóságnál. Január 14-én valóságos ünneplésben részesítette a dunaparti kávéház törzsközönsége, a művésznő rajongját egyéves itteni működése alkalmából. Valóságos virágerdő vette körül a pódiumon, ahol a virágok mellett egy rajongója tortáján egy égő gyertya jelképezte az egyéves jubileumot. Megható volt, ahogy a közönség a művésznőt ünnepelte. Még formális üdvözlő beszéd is elhangzott. Lehetetlen, hogy Buday Dénes művészi muzsikáit meg ne említsük, mint a siker egyik erőssége. — Sólyom Janka előtt meghajtjuk elismerésünk zászlaját. AZ IGLÓI DIÁKOK Gervay Marien, Dénes György, Jávor Pál Márkus Lajos és Keleti László „Itt vannak már az iglói diákok“. 13