Szórakoztató Zenészek, 1970 (2-4. szám)
1970 / 2. szám
KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Ők játszanak az éttermekben. 11. Kenyeret vág. 12. A sebesült kapja. 14. Az öregebb, rövidítve. 16. A zenekar őt kíséri. 17. Olaj közepe. 18. Hangszerkellék. 20. Csodálkozást kifejező szó. 21. Tőke kezdete. 22. Vállalat (zenc). 23. Veszem ikerszava. 25. Mutatószó. 27. Madár gyomor. 28. Rendezget. 30. Föld alatti üzem. 31/a. Mozog. 31 b. Skálahang. 31/c. Ezt népszerűsíti a Róna V. V. 35. Alkalmi fellépés. 38. A fény ellentéte. 39. Szél nélkül oktat! 41. Karakumi magánhangzói. 42. Tárnái fele. 43. Feltételes kötőszó. 44. Bécé! 46. Ijesztő alak. 47. Fél Ottó. 48. A mai győztes. 50. Líra mássalhangzói. 51. A bástyán üt az ostromló. 52. Irtani kell a kertben. 54. Zeneszerző, muzsikus, zeneműkiadó neve. Függőleges. 2. Pál Sándor. 3. Kisegítőszó. 4. Szórakozóhelyen van. 5. Nem a hátulja. 6. Ételt fogyasztott. 7. Idejétmúlt. 8. Művészet latinul. 9. Részvénytársaság. 10. Verbunkosok híres szerzőjét. 13. Híres magyar cigányprímást. 15. Régi hangszer. 17. Szemtelen állat. 19. Cigányul beszélni. 22. Jó hangulat alapja. 24. Ámor közepe. 26. Kettős mássalhangzó. 27. Bárány eleje. 29. Életfeltétel. 30. Cimbalommárka háromötöde. 32. Termést betakarít. 33. Az ABC utolsó betűi. 34. A közlekedést szolgálja. 36. Azonos magánhangzók. 37. Kétharmad Mánuel. 39. Adtál neki. 40. Nagy hangszer névelővel. 43. Befolyásold. 45. Félrevezet. 48. Les. 49. Rezgő közepe. 51. Fed. 53. Kettős mássalhangzó. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., 16., 54. és a függőleges 10., 13. és 22. Beküldési határidő június 30. Előző számunkban közölt rejtvény helyes megfejtése: Lakatos Sándor, Boros Lajos, Kozák G. József, Járóka Sándor. A helyes megfejtők közül könyvjutalmat kapott: Gubács Mária, Miskolc; Dányi György, Gyula és Peszeki Ádámné, Budapest. Jutalmukat címükre postán megküldtük. Lengyelországi vendégszereplésen A Borsod megyei Hazafias Népfront szervezésében hat tagú népizenekar utazott Lengyelországba: ifj. Burai Béla zenekarvezető, Müller Lajos segédprímás, Lajhó Dezső bőgő, id. Szegedi Sándor cimbalom, Lajhó Géza brácsa, Horváth Bertalan hegedű, Szilvási Kálmán klarinét összeállításban. A vendégszereplés Ostrov város színházában, valamint az Akadémián zajlott le. Műsoraik után felharsanó tapsok azt bizonyították, hogy igyekezetük nem volt hiábavaló. Jól képviselték a magyar népzenét. Lajkó Vásárolja rendszeresen a Zeneműkiadó KÖNNYŰZENEI KIADVÁNYAIT Kottás daloskönyv Slágerszövegek Szól a nóta Újévi táncalbum Legszebb slágereink és a havonta megjelenő három táncdal népszerű füzeteit BACHTÓL a BEAT IC mindenfajta muzsikát megtalál Levél érkezett a HUNGEXPO-tól. Az 1970. évi Milánói Vásáron a magyar idegenforgalmi pavilonban Fehér Zsigmond cimbalmos igen nagy sikerrel szerepelt és művészi játékával hozzájárult a magyar kiállítás eredményeihez. Kérjük, szíveskedjenek Fehér elvtársnak elismerésünket tolmácsolni. Közreműködésükért ezúton utólag is köszönetet mondunk. Üdvözlettel: Kopácsy Dárné HÍREK A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének Elnöksége február 23-án hallgatta meg a Nemzetközi Koncertigazgatóság beszámolóját a művészeti dolgozók külföldi munkavállalásával kapcsolatos impreszszálási munka tapasztalatairól, terveiről. A munkát nehezítő akadályok mielőbbi elhárítását szolgáló tennivalók kidolgozására az NKI és az OSZK dogozóiból közös bizottság alakult —, mely az elnökség határozata alapján jött létre. Tevékenysége tovább erősíti a két intézmény között kialakult jó kapcsolatot és a munka eredményességét. * * * A Szórakoztatózenészek Budapesti Szakszervezeti Bizottsága március 24-én aktívaülést tartott hazánk felszabadulásának és a Zeneművész Szakszervezet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. A Fészek Művészklubban megtartott ünnepi ülésen Szita Flórián, az OSZK igazgatóhelyettese mondott méltató beszédet, majd Szép Sándor szb-titkár az elért eredményekről és tennivalókról adott tájékoztatást. Utána a mozgalomban 25 éve tevékenykedő szórakoztatózenészek emléklapot és jutalmat kaptak. » » * Az OSZK igazgatósága június 1—2-án tartja meg soron következő negyedéves kirendeltségvezetői értekezletét. Az elmúlt negyedszázados eredményekről, az OSZK tízéves és tevékenységéről, valamint további feladatainkról Dancsó István igazgató ad tájékoztatót. A tennivalók megvitatása után kirendeltségvezetőink vendéglátó üzemeket tekintenek meg. • • Az OSZK központi stúdiója februárban tartotta meg a növendékek félévi bemutatóját. A Fészek klubban rendezett gazdag és színvonalas műsorról elismerőleg nyilatkoztak a megjelent vendéglátóipari vállalatok képviselői és társintézményeink szakemberei. A stúdióinkban folyó munkáról reális képet mutató, jól megrendezett bemutatóról az a vélemény alakult ki, hogy jó kezekben van a mai követelményekhez igazodó, korszerű zenész- és énekesképzés ügye. * * * A Zeneműkiadó „Röpülj páva” népdalfüzeteket ad ki, mely kötetek az azonos című tv-műsorban elhangzott legszebb népdalokat tartalmazzák. A népdalfüzetek ára egyenként 10-10 forint. Az első kötet — mely az első öt elődöntőn elhangzó dalokból ad válogatást — márciusban, a második kötet májusban jelent meg. * * * Körtefából nyenyere. Bársony Mihály tiszaújfalusi népzenészt, az egyik legritkább ősi hangszer, a tekerő lant, vagy más néven nyenyere készítőjét, megszólaltatóját gyakran keresik fel a népzenei kutatók. A népzenész eddig csak múzeumok részére készítette a körtefából faragott hangszert, most viszont magánosok is rendeltek belőle. * * * Bélyeggyűjtők! A kelet-afrikai államszövetség — Tanzánia, Uganda, Kenya — február közepén olyan bélyegsorozatot bocsátott ki, amelynek bélyegein a három ország néhány jellemző népi hangszere látható: a „nzomari" nevű fúvóhangszer, az „amadinda” jellegzetes ugandai xilofon, a „marimba” és az „adendeu” öt húros, hárfaszerű, pengetős hangszer. Lapunk következő számának kéziratait július 31-ig kell beküldeni szerkesztőségünknek. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. M : Északmagyarország Miskolci éjszaka címmel rövid, villanásnyi képeket vetít elénk az éjszakából: „A Polóniában megkezdődött a műsor. A presszóban estéről estére telt ház volt, sokan csodálták meg a produkcióit bemutató fiatal táncművésznőt, s hallgatták meg a vele egy műsorban fellépő, a népdalaival, operettegyvelegével kitűnő hangulatot teremtő Palotás Erzsit, valamint Czirok Lászlót, aki modern táncdalokat énekelt. Jó lett volna Miskolcon, ha másutt is találni olyasmit, amiért érdemes egy estére beülni egy szórakozóhelyre s kell egy színvonalas, jó bár is.” Szabad Föld A „Művészvilág Magyarországon” című cikksorozat első fejezete a népi zenekarokról szól, ahol többek között ezt olvashatjuk: „Varázsa a beat előretörése idején sem csorbult. A szerződtetett népzenészek száma 1968-ban országosan 1682 volt, tavaly januárban már 1961, a nyári idényben pedig 2128-ra nőtt. Jelenleg csaknem 600 helyen szólal meg esténként a cigányzene. Az ötvenes években úgy tűnt, örökre befellegzett nálunk ennek a műfajnak. Olyan hírneves muzsikusok tették le a hangszert és mentek el az iparba, vagy a vasúthoz dolgozni, akiknek nevével — visszatérésük óta — szinte naponta találkozunk a rádióműsorban.” Magyarország „Debrecenbe kéne menni" cím alatt hírül adja, hogy „Újkeletű hagyomány Debrecenben, hogy évről évre „Hajdúsági farsangot" rendez a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat. Az idei február 21-ig tartott. Az egykori, történelmi jellegű „nemzetek vacsorája” emlékére hasonló vacsorára invitálták most a város, a megye polgárait, és a „Hajdúsági farsangra” az ország minden részéből Debrecenbe érkezőket.” Békés megyei Népújság Szinte valamennyi megyei lapunkban helyet adtak Gál György Sándor „A könnyű múzsa" című írásának, melyből a következőt emeltük ki: „Senki se vonta még meg pontosan a határt, hol végződik a könnyűzene birodalma és hol kezdődik a komoly muzsikáé. Két határos ország, amelynek térképe rendkívül bonyolult. Tartományai nem egyszer vitatottak: vajon idetartoznak még, vagy már túlesnek az imént emlegetett határon? Beethoven nemcsak szimfónia-óriásokat alkot, hanem könnyedén pezsgő kontratáncokat és skót táncokat. Mozart nemcsak hangversenydobogón és operaszínpadon jelent klasszikus értéket. Német táncokat is komponált, amelyek a maguk idején is, akik „nem tisztelve” Mozart lángelméjét, bizony táncra kerekedtek a csodálatos hangzatok és ritmusok ösztönzésére. Schubert nemcsak dalaival írta be nevét a halhatatlanságba, hanem rövid lélegzetű keringőivel is, amelyeket 150 esztenővel ezelőtt nem koncertmuzsikusok játszottak, hanem egyszerű, jóravaló muzsikusok valamelyik vendéglő ambitusán, nyári helyiség lugasában, ünnepi alkalmakkor a bálteremben, az ifjúság őszinte örömére. Megannyi nagymester. Szimfonikus alkotásaik példamutatóak. Lám mégse röstelték, hogy tánczenéjük bejárja előbb szűkebb hazájukat, aztán az egész világot.” Fejér megyei Hírlap Ugyancsak Gál György Sándor sorozatát közli. Ezúttal a cigányzenéről ír: „Ez egyike a legtöbbet vitatott kérdéseknek. A vélemények olyan ellentétesek, hogy szinte lehetetlen megtalálni a megoldást, mely kielégíti a cigányzene híveit és a cigánymuzsikálás ellenzőit is. Talán leghelyesebb, ha az utolsó fél évszázad legnagyobb magyar zenei tekintélyét, Kodály Zoltánt idézzük. Egyik kiemelkedő remeke, a Galántai táncok elé az alábbi bevezetőt írta: „Galántán töltötte a szerző gyermekkora legszebb hét esztendejét. Híres volt akkor a galántai banda, Mihók prímás alatt. De még híresebb lehetett száz évvel ezelőtt. 1800 táján Bécsben több füzet magyar tánc jelent meg. Egyiknek címe így jelöli meg forrását: „von verschiedenen Zigeunein aus Galantha” (különböző gaántai cigányok nyomán). Ma már hírmondó sem maradt belőlük. Hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt. K. Z.” Ez a kis idézet arról tanúskodik, hogy a Psalmus Hungaricus halhatatlan zeneköltője igenis sokra becsülte a cigányokat. De nem akármelyiket, hanem azt, aki a szép, régi hagyományokat folytatta, majd hagyományozta reánk.” Vas Népe Bogárdi Iván: „Népzene kontra tánczene’' címmel közöl hosszabb értékelő cikket. Bevezetőjében veti fel a kérdést: „Kihágásnak számít, ha egy népi zenekar rázendít az istenvéledédespiroskómra? Vagy ha egy tánczenekar szaxofonján, gitárján felsír valamelyik cikornyás műdal? A BTK-ban erről nincs paragrafus. Az ilyen „tettesek” csupán a műfaj és a jóízlés törvényei ellen vétenek. Többnyire ezzel ők is tisztában vannak, ők maguk berzenkednek legjobban saját műfaji kihágásaik miatt. De a „felbujtók” vannak túlerőben: az étterem, a szórakozóhely közönségének leghangosabb része és ennek hatására a bevétel fontosságát hangsúlyozó üzletvezető. És ez már kapcsolatos a vendéglátóipari zenészek néhány gondjával, amey alapvetően befolyásolja a szórakoztató zene színvonalát. Érdemes ezekről beszélni. Nem a zenészek, még csak nem is az esti jó hangulat érdekében — egyiket sem kell félteni. Hanem mert a zenének ez az ága, a vendéglátóipari szórakoztató zene tartja a lehető legközvetlenebb kapcsolatot a közönséggel, és így a zenei közízlésnek egyik leglényegesebb eredője.” Az Országos Szórakoztatózenei Központ időszaki lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő : Szita Flórián Szerkesztőség: Budapest VI., Gorkij fasor 38. fszt. 17. Tel.: 425-756/34. Levélcím: Bp., 76 postafiók 8. Kiadja és terjeszti a Népszava Lapkiadó Vállalat Budapest VII., Rákóczi út 54. Tel.: 224-819 Felelős kiadó: Gábor Márton, a Népszava Lapkiadó V. igazgatója Előfizetési díj egy évre 8 forint. Befizethető a 75.915.001—48. sz. számlára a Népszava Lapkiadó Vállalat címére. 70.4349 Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest Felelős vezető: Janka Gyula igazgató SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK