Szórakoztató Zenészek, 1989 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1989 / 1. szám

HUNGAROKONCERT-HÍREK Beszélgetés Huszár Józseffel Közel egy éve annak, hogy az Országos Szórakoztatózenei Köz­pont megkapta a külföldi impres­­­szálási jogot és megalakult a Hungarokoncert. Az eltelt idő mé­lyebb összegzésre még nem, de vázlatos értékelésre talán elég. Ilyen elgondolás alapján beszél­gettem Huszár Józseffel, a Hun­garokoncert vezetőjével. Olvasóink jelentős részét bizo­nyára főként az érdekli, milyen távlatok várhatók a zenészek, éne­kesek, táncosok számára. Mielőtt azonban a távlatokról beszélnénk, essék szó a jelenről. — Jelenleg hány zenész, zene­kar, táncos dolgozik külföldön a Hungarokoncert közvetítésével? Mely országokkal van a legaktí­vabb, legreménykeltőbb kapcso­latunk? — Mintegy 40-50 fő dolgozik a mi közvetítésünkkel külföldön. Főként tánczenekarokat vettek ez­­idáig. Az eléggé elterjedt nézettel ellentétben nem olyan erőteljes a szólózongoristák iránti igény, de azért ilyen is akad szép számmal. A legaktívabb, valóban élő, nap­rakész kapcsolatunk a Német Szö­vetségi Köztársaság állami mű­vészközvetítő hálózatával, a Künstlerdienst-tel van. De a hat­vanas évek első feléhez hasonlóan, ismét növekedőben van a skandi­náviai piac érdeklődése is a ma­gyar szórakoztatóipar iránt. Kü­lönösen Norvégiával reménykel­­tőek az előzetes tárgyalások. Ausztria és Svájc impresszáriói is érdeklődnek — főként tánczene­karokat kérnek. Érdekes a „japán vonal”, ahon­nan olyan híreink vannak, hogy főként a világszerte ismert Ko­­dály-zeneoktatási metódus, illetve az e módszert ismertető, oktató magyar pedagógusok iránt nőtt meg az érdeklődés.­­ Az eddig elmondottakból ki­derül, hogy a Hungarokoncert ed­digi ténykedése főként tánczeneka­rokat érint. Vajon szerinted miért van az, hogy amíg a hazai — főként nyá­ri — idegenforgalomban a külföl­diek részéről határozott igény je­lentkezik a cigányzene iránt, addig a külföldi piac nem a számunkra kedvező mértékben érdeklődik e műfaj iránt? — Mintegy tíz hónap után még nem lehet szerintem megbízhatóan fölmérni, hogy a cigányzene iránti viszonylagos érdektelenség hosszú távon így marad-e. Tény, hogy főként a különböző ún. „magyar napok”, termékbemutatók, rek­­lám-show-k egyik fontos kísérőije­ként igénylik külföldön a magyar cigánymuzsikát, de és ezek a rendez­vények maximum néhány hétig tartanak. Ebből következik, hogy az ilyen demonstrációk szervezői vállalati utak formájában foglal­koztatják a zenekarokat és nem fordulnak közvetítő irodához. Ami a kérdés másik felét illeti, úgy érzem, az természetes, ha a Magyarországra utazó külföldiek intenzívebben érdeklődnek a ci­gányzene iránt, mint otthoni kör­nyezetükben. A hazánkról alko­tott, kialakult képbe szervesen be­letartozik a cigányzene. Épp úgy, mint a paprika, a gémeskút, a Hortobágy stb. stb. Azon lehet vi­tatkozni, hogy ez a kép meglehe­tősen egyoldalú, de így van. Nos, a német turisták igénye más otthon, és más idegenben. Ez a tény az impresszáriók üzleti ténykedésé­ben is érvényesül. A magyar tánc­zenekarok ugyanis nemzetközi mű­sort játszanak... legalábbis a többségük. — Decemberi lapszámunkban megjelent cikkedben részletesen ki­tértél arra, hogy melyek a külföldi vendégszereplések anyagi, techni­kai alapfeltételei. Olvasóinkat bizonyára érdekli, hogy milyen emberi tényezők, problémák jelentkezése lehet kül­földön olyan hatású, melyek jelen­tősen befolyásol(hat)ják a sikeres szereplést. Kevésbé körülményesen kérdezve azt tudakolom, (a jövő-A Bahama Band is a Hungarokoncert közvetítésével dolgozik az NSZK-ban ben külföldön dolgozó kollégák ér­dekében!), hogy szerinted milyen viselkedésformák okozhatnak oda­kint gondokat. A kérdésben az is benne lapul, hogy hazai körülményeink között viszonylag toleránsabb a munkál­tatói közeg (egyelőre) az olykor laza zenekari munkavégzéssel szem­ben, így fordulhat elő, hogy fegyel­mezetlenebb művészeink számára „szokatlannak” tűnhetnek a kemé­nyebb körülmények.­­ Azt hiszem, nem mondok újat, mégis ezúttal is ki kell hang­súlyozni, hogy az emberi hozzáál­lás legalább annyira fontos, mint a zenei. Elsősorban azok a zenész­kollégák lepődnek meg külföldön, akik először kerülnek egy olyan közegbe, ahol a követelmények sokrétűbbek, mint nálunk. Azok a muzsikusok, akik már dolgoztak külföldön, otthonosabban mozog­nak az itthonitól lényegesen elté­rőbb körülmények között. Talán azt szokják meg a ma­gyar zenészek legnehezebben, hogy a munkaidő előtt és után is mások az ottani igények. A lerészegedés, az ebből következő „trehányság”, gondozatlan külső, pontatlanság, nyegleség stb. nem bocsánatos bűn. E negatívumok különösen ak­kor nagyítódhatnak föl, ha a ze­nészek — az adott ország nyelvé­nek ismerete hiányában — főként mutogatással próbálják megértetni magukat. Valamely világnyelv (német, an­gol) társalgási ismerete szinte el­engedhetetlen, illetve a gesztikulá­­lással „beszélgetők” lélektanilag jogosan érzik magukat kissé jelen­téktelennek, nagyon idegennek. A talaj, a teremfőnök, az impres­­­szárió, a közvetítő ügynök telje­sen indokoltnak érzi, hogy bizo­nyos mértékig a magánélet kereteit is behatárolja, ha a művész egyes megnyilvánulásai veszélyeztetik a hatásos, szórakoztató munkavég­zést. Az ilyesmi a nyugati piac sa­játossága, mint ahogy az itthoninál kedvezőbb anyagiak is e sajátosság részei. — E riport befejezéseképpen, van-e néhány konkrét tanácsod azok részére, akik zenekari pró­bákkal, komoly gyakorlással ké­szülnek a külföldi vendégszereplés­re, és a Hungarokoncert közvetíté­sével kívánnak dolgozni? — Csak ismételhetném önma­gam, ezért nagyon röviden felsoro­lom a fontos dolgokat: a tánczene­karoknál követelmény a modern hangszerpark, az aktuális sláger­lista ismerete és a friss számok interpretálása. Minden zenésznél fontos a nyelvtudás, a fegyelmezett­ség. Végül e helyen is elmondom: tehetséges művészileg kitartó, re­vüműsorban fellépést vállaló tán­cosnőkre és táncosokra rendkívül nagy szükségünk van. Az igény nagy. Mint ahogy univerzális tánc­zenekarokat is viszonylag könnyen el tudunk adni külföldi partne­reinknek. K. A. elektronic • musical • instruments CASIO, YAMAHA, KAWAI, ROLAND, KORG, „DEMO”-kazetták készítése. Zenei alapok, kísérőzenék: SHURE, FENDER, TASCAM, DYNACORD. hangmontázsok Kedvező árak, magyar nyelvű kiszolgálás. ENDRE REH 8000 MÜNCHEN 2. Pettenkofer str. 18. Tel.: 00-49 89532789 (Bejárat a Goethe str.-ról) , készítése és javítása DUBÁN mesternél 1085 Budapest, József körút 21. Telefon: 350-817 Mobil Stúdió — hangfelvételek az ország bármely pontján. Hazai és külföldi menedzseléshez megrendelhetők a 316-629-es telefonon vagy postán HARASZTOS MIKLÓS TIBOR 1066 Budapest,­­ u. 39. Dél-alföldi zenészek, üigyelem! Mikrofonállványok, különféle dobok, Használt hangszerek vétele, eladása, javítása dobalkatrészek, bőrök Hódmezővásárhelyen, a Metripond gyárral szemben a Bajcsy-Zsilinszky utca 45. szám alatt. Telefon: 62-44968 Minden zenészt szeretettel vár JEHODA FERENC hangszerész KÖZLEMÉNYEK Az MSzSz titkársága 1988. december 20-i ülésén az OSZK igaz­gatója által beterjesztett javaslatokkal kapcsolatban — többek kö­zött — a következő döntéseket hozta: Hozzájárult a Hungarokoncert-iroda vezetőjének, Huszár József­­nek-e munkakörének megtartása mellett — OSZK igazgatóhelyet­tesi kinevezéséhez, 1989. január 1-jétől. Ehhez kapcsolódóan Madari István csoportvezetői megbízását meghosszabbította és hozzájárult Horváth Péter csoportvezető­helyettesi megbízatásához. Az OSZK igazgatója keddi és csütörtöki napokon tartja fogadó­napjait 9 órától délután 3-ig. A budapesti közvetítői csoportok vezetői ezúton is értesítik a kedves kollégákat és ügyfeleket, hogy minden munkanapon vál­tozatlanul 9 órakor kezdődik az ügyfélfogadás és délután 3 óráig tart. Csütörtöki napokon az ügyfélfogadás szünetel. BÚCSÚZUNK Fehér István csellós 48, He­gedűs Gyula orgonista 57, Gon­­di Rezső hegedűs 81, Kelemen László zongorista 57, Teleki István hegedűs 80, Turzó Mi­hály gitáros 51, Kisa József cimbalmos 63, Bus József he­gedűs 71, Füsti Balogh Gábor zongorista 30, Gáspár Antal do­bos 33 éves korában elhunyt. Emléküket kegyelettel meg­őrizzük. SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK Az Országos Szórakoztatózenei Központ időszaki lapja 1989. február XXX. évfolyam 1. szám Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Krizsik Alfonz Szerkesztőség: Budapest VI., Gorkij fasor 38. fszt. 6. Telefon: 211-120. Levélcím: 1406 Budapest, postafiók 7 Kiadja a Népszava Kiadó Vállalat Budapest VII., Rákóczi út 54. Tel.: 224-810 A kiadásért felel: Kiss Jenő vezérigazgató Készíti a Kossuth Nyomda, Budapest — 89.0037 Felelős vezető: Bede István vezérigazgató Előfizetési díj egy évre 30 forint Befizethető a Népszava Lap- és Könyvkiadó címére Csekkszámunk MNB 215-96430 ISSN 01133-663 HIRDETÉSEK • HIRDETÉSEK • HIRDETÉSEK • HIRDETÉSEK • HIRDETÉSEK DEMO- VIDEO KÉSZÍTÉSE Szólisták, tánc- és népi zenekarok részére kevert hang és — igény szerint — kevert képpel VIDEOGRAF STÚDIÓ Tel.: 568-412 ELADÓ: CASIÓ 701, JVC KB 700, TECHNICS SXK—350—CS automata orgonák: YAMAHA soló és BB. Bass—gitár, MXR—delay , SEIKO hangológép • 300 W—és PEAVEY acoustic combó. Csereajánlatok is érdekelnek. Vennék: YAMAHA PS 30—at, 50 W—os Roland Corust BÓCSI GYULA 4700 Mátészalka, Toldi u. 9. — Telefon: 1040 SZEL DK—80-as, KORG MS-20-as szintetizátorok eladók. Érdeklődni lehet levélben vagy személyesen: Theisz Ferenc, 7827 Beremend, Kossuth u. 20. SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK

Next