Szórakoztató Zenészek, 1989 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1989 / 1. szám
HUNGAROKONCERT-HÍREK Beszélgetés Huszár Józseffel Közel egy éve annak, hogy az Országos Szórakoztatózenei Központ megkapta a külföldi impresszálási jogot és megalakult a Hungarokoncert. Az eltelt idő mélyebb összegzésre még nem, de vázlatos értékelésre talán elég. Ilyen elgondolás alapján beszélgettem Huszár Józseffel, a Hungarokoncert vezetőjével. Olvasóink jelentős részét bizonyára főként az érdekli, milyen távlatok várhatók a zenészek, énekesek, táncosok számára. Mielőtt azonban a távlatokról beszélnénk, essék szó a jelenről. — Jelenleg hány zenész, zenekar, táncos dolgozik külföldön a Hungarokoncert közvetítésével? Mely országokkal van a legaktívabb, legreménykeltőbb kapcsolatunk? — Mintegy 40-50 fő dolgozik a mi közvetítésünkkel külföldön. Főként tánczenekarokat vettek ezidáig. Az eléggé elterjedt nézettel ellentétben nem olyan erőteljes a szólózongoristák iránti igény, de azért ilyen is akad szép számmal. A legaktívabb, valóban élő, naprakész kapcsolatunk a Német Szövetségi Köztársaság állami művészközvetítő hálózatával, a Künstlerdienst-tel van. De a hatvanas évek első feléhez hasonlóan, ismét növekedőben van a skandináviai piac érdeklődése is a magyar szórakoztatóipar iránt. Különösen Norvégiával reménykeltőek az előzetes tárgyalások. Ausztria és Svájc impresszáriói is érdeklődnek — főként tánczenekarokat kérnek. Érdekes a „japán vonal”, ahonnan olyan híreink vannak, hogy főként a világszerte ismert Kodály-zeneoktatási metódus, illetve az e módszert ismertető, oktató magyar pedagógusok iránt nőtt meg az érdeklődés. Az eddig elmondottakból kiderül, hogy a Hungarokoncert eddigi ténykedése főként tánczenekarokat érint. Vajon szerinted miért van az, hogy amíg a hazai — főként nyári — idegenforgalomban a külföldiek részéről határozott igény jelentkezik a cigányzene iránt, addig a külföldi piac nem a számunkra kedvező mértékben érdeklődik e műfaj iránt? — Mintegy tíz hónap után még nem lehet szerintem megbízhatóan fölmérni, hogy a cigányzene iránti viszonylagos érdektelenség hosszú távon így marad-e. Tény, hogy főként a különböző ún. „magyar napok”, termékbemutatók, reklám-show-k egyik fontos kísérőijeként igénylik külföldön a magyar cigánymuzsikát, de és ezek a rendezvények maximum néhány hétig tartanak. Ebből következik, hogy az ilyen demonstrációk szervezői vállalati utak formájában foglalkoztatják a zenekarokat és nem fordulnak közvetítő irodához. Ami a kérdés másik felét illeti, úgy érzem, az természetes, ha a Magyarországra utazó külföldiek intenzívebben érdeklődnek a cigányzene iránt, mint otthoni környezetükben. A hazánkról alkotott, kialakult képbe szervesen beletartozik a cigányzene. Épp úgy, mint a paprika, a gémeskút, a Hortobágy stb. stb. Azon lehet vitatkozni, hogy ez a kép meglehetősen egyoldalú, de így van. Nos, a német turisták igénye más otthon, és más idegenben. Ez a tény az impresszáriók üzleti ténykedésében is érvényesül. A magyar tánczenekarok ugyanis nemzetközi műsort játszanak... legalábbis a többségük. — Decemberi lapszámunkban megjelent cikkedben részletesen kitértél arra, hogy melyek a külföldi vendégszereplések anyagi, technikai alapfeltételei. Olvasóinkat bizonyára érdekli, hogy milyen emberi tényezők, problémák jelentkezése lehet külföldön olyan hatású, melyek jelentősen befolyásol(hat)ják a sikeres szereplést. Kevésbé körülményesen kérdezve azt tudakolom, (a jövő-A Bahama Band is a Hungarokoncert közvetítésével dolgozik az NSZK-ban ben külföldön dolgozó kollégák érdekében!), hogy szerinted milyen viselkedésformák okozhatnak odakint gondokat. A kérdésben az is benne lapul, hogy hazai körülményeink között viszonylag toleránsabb a munkáltatói közeg (egyelőre) az olykor laza zenekari munkavégzéssel szemben, így fordulhat elő, hogy fegyelmezetlenebb művészeink számára „szokatlannak” tűnhetnek a keményebb körülmények. Azt hiszem, nem mondok újat, mégis ezúttal is ki kell hangsúlyozni, hogy az emberi hozzáállás legalább annyira fontos, mint a zenei. Elsősorban azok a zenészkollégák lepődnek meg külföldön, akik először kerülnek egy olyan közegbe, ahol a követelmények sokrétűbbek, mint nálunk. Azok a muzsikusok, akik már dolgoztak külföldön, otthonosabban mozognak az itthonitól lényegesen eltérőbb körülmények között. Talán azt szokják meg a magyar zenészek legnehezebben, hogy a munkaidő előtt és után is mások az ottani igények. A lerészegedés, az ebből következő „trehányság”, gondozatlan külső, pontatlanság, nyegleség stb. nem bocsánatos bűn. E negatívumok különösen akkor nagyítódhatnak föl, ha a zenészek — az adott ország nyelvének ismerete hiányában — főként mutogatással próbálják megértetni magukat. Valamely világnyelv (német, angol) társalgási ismerete szinte elengedhetetlen, illetve a gesztikulálással „beszélgetők” lélektanilag jogosan érzik magukat kissé jelentéktelennek, nagyon idegennek. A talaj, a teremfőnök, az impresszárió, a közvetítő ügynök teljesen indokoltnak érzi, hogy bizonyos mértékig a magánélet kereteit is behatárolja, ha a művész egyes megnyilvánulásai veszélyeztetik a hatásos, szórakoztató munkavégzést. Az ilyesmi a nyugati piac sajátossága, mint ahogy az itthoninál kedvezőbb anyagiak is e sajátosság részei. — E riport befejezéseképpen, van-e néhány konkrét tanácsod azok részére, akik zenekari próbákkal, komoly gyakorlással készülnek a külföldi vendégszereplésre, és a Hungarokoncert közvetítésével kívánnak dolgozni? — Csak ismételhetném önmagam, ezért nagyon röviden felsorolom a fontos dolgokat: a tánczenekaroknál követelmény a modern hangszerpark, az aktuális slágerlista ismerete és a friss számok interpretálása. Minden zenésznél fontos a nyelvtudás, a fegyelmezettség. Végül e helyen is elmondom: tehetséges művészileg kitartó, revüműsorban fellépést vállaló táncosnőkre és táncosokra rendkívül nagy szükségünk van. Az igény nagy. Mint ahogy univerzális tánczenekarokat is viszonylag könnyen el tudunk adni külföldi partnereinknek. K. A. elektronic • musical • instruments CASIO, YAMAHA, KAWAI, ROLAND, KORG, „DEMO”-kazetták készítése. Zenei alapok, kísérőzenék: SHURE, FENDER, TASCAM, DYNACORD. hangmontázsok Kedvező árak, magyar nyelvű kiszolgálás. ENDRE REH 8000 MÜNCHEN 2. Pettenkofer str. 18. Tel.: 00-49 89532789 (Bejárat a Goethe str.-ról) , készítése és javítása DUBÁN mesternél 1085 Budapest, József körút 21. Telefon: 350-817 Mobil Stúdió — hangfelvételek az ország bármely pontján. Hazai és külföldi menedzseléshez megrendelhetők a 316-629-es telefonon vagy postán HARASZTOS MIKLÓS TIBOR 1066 Budapest, u. 39. Dél-alföldi zenészek, üigyelem! Mikrofonállványok, különféle dobok, Használt hangszerek vétele, eladása, javítása dobalkatrészek, bőrök Hódmezővásárhelyen, a Metripond gyárral szemben a Bajcsy-Zsilinszky utca 45. szám alatt. Telefon: 62-44968 Minden zenészt szeretettel vár JEHODA FERENC hangszerész KÖZLEMÉNYEK Az MSzSz titkársága 1988. december 20-i ülésén az OSZK igazgatója által beterjesztett javaslatokkal kapcsolatban — többek között — a következő döntéseket hozta: Hozzájárult a Hungarokoncert-iroda vezetőjének, Huszár Józsefnek-e munkakörének megtartása mellett — OSZK igazgatóhelyettesi kinevezéséhez, 1989. január 1-jétől. Ehhez kapcsolódóan Madari István csoportvezetői megbízását meghosszabbította és hozzájárult Horváth Péter csoportvezetőhelyettesi megbízatásához. Az OSZK igazgatója keddi és csütörtöki napokon tartja fogadónapjait 9 órától délután 3-ig. A budapesti közvetítői csoportok vezetői ezúton is értesítik a kedves kollégákat és ügyfeleket, hogy minden munkanapon változatlanul 9 órakor kezdődik az ügyfélfogadás és délután 3 óráig tart. Csütörtöki napokon az ügyfélfogadás szünetel. BÚCSÚZUNK Fehér István csellós 48, Hegedűs Gyula orgonista 57, Gondi Rezső hegedűs 81, Kelemen László zongorista 57, Teleki István hegedűs 80, Turzó Mihály gitáros 51, Kisa József cimbalmos 63, Bus József hegedűs 71, Füsti Balogh Gábor zongorista 30, Gáspár Antal dobos 33 éves korában elhunyt. Emléküket kegyelettel megőrizzük. SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK Az Országos Szórakoztatózenei Központ időszaki lapja 1989. február XXX. évfolyam 1. szám Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Krizsik Alfonz Szerkesztőség: Budapest VI., Gorkij fasor 38. fszt. 6. Telefon: 211-120. Levélcím: 1406 Budapest, postafiók 7 Kiadja a Népszava Kiadó Vállalat Budapest VII., Rákóczi út 54. Tel.: 224-810 A kiadásért felel: Kiss Jenő vezérigazgató Készíti a Kossuth Nyomda, Budapest — 89.0037 Felelős vezető: Bede István vezérigazgató Előfizetési díj egy évre 30 forint Befizethető a Népszava Lap- és Könyvkiadó címére Csekkszámunk MNB 215-96430 ISSN 01133-663 HIRDETÉSEK • HIRDETÉSEK • HIRDETÉSEK • HIRDETÉSEK • HIRDETÉSEK DEMO- VIDEO KÉSZÍTÉSE Szólisták, tánc- és népi zenekarok részére kevert hang és — igény szerint — kevert képpel VIDEOGRAF STÚDIÓ Tel.: 568-412 ELADÓ: CASIÓ 701, JVC KB 700, TECHNICS SXK—350—CS automata orgonák: YAMAHA soló és BB. Bass—gitár, MXR—delay , SEIKO hangológép • 300 W—és PEAVEY acoustic combó. Csereajánlatok is érdekelnek. Vennék: YAMAHA PS 30—at, 50 W—os Roland Corust BÓCSI GYULA 4700 Mátészalka, Toldi u. 9. — Telefon: 1040 SZEL DK—80-as, KORG MS-20-as szintetizátorok eladók. Érdeklődni lehet levélben vagy személyesen: Theisz Ferenc, 7827 Beremend, Kossuth u. 20. SZÓRAKOZTATÓZENÉSZEK