Zenelap, 1891 (6. évfolyam, 1-20. szám)
1891-03-28 / 7. szám
4 ZENELAP. Miután ez megdönthetetlen igazság, de viszont az is áll, hogy a sajtó említett része nem alaptalanul feszegette az intendánsi hivatal szükségét, részünkről igen természetesnek találjuk az új intendánsnak azt a gondolatát, hogy ő a czimekkel nem törődvén, törekedni fog a szükségnek és a közvélemény minden igényének lehető teljesen megfelelni. Ő, az uj hivatalnok, buzgón látott teendőinek végrehajtásához, s jól látván, hogy mi rothad Dániában, s hogyan lehet a gyökeret vert bajokat kiirtani, nem hagyhatott hatalmat annak a nyelvünknek s ízlésünket sem ismerő igazgatónak kezében, a ki e bajok kutforrása volt. Zichy Géza gróf eléggé ügyszerető ember, hogy maga, és azonnal lásson hozzá a javítás nagy művéhez, s igy sikerült megoldania azt a problémát, mely az intendánsi és igazgatói munkakör taglalását a sajtóban egykor provokálta. Megmutatta egyszerűen, hogy nem az intendáns fölösleges, hanem az igazgató; ez utóbbinak teendőit ő maga végzi, mert képes elvégezni, s mert a legutóbbi igazgató — valljuk meg — képtelen volt a maga munkakörét kifogástalanul betölteni, aminek bizonyítására oly magánügyeket s oly hivatalos titkokat kellene érintenünk, melyek nyilvánosságra nem bocsáthatók. El kell ismernünk, hogy nem volt hátra más út, mint az igazgató fölmentése kötelmei alól. A végkielégítésére fordított húszezer forint (melyhez befizetett nyugdíj-illetékének visszaszármaztatásával s egyebekkel együtt még 5000 frt járult) nem túlságos összeg (egy 10.000 frtos hivatalnokkal szemben!); megér ennyit nekünk az, hogy első zeneművészeti intézetünk ezentúl magyar szellemben fog útján haladni, és pedig meg vagyunk róla győződve: előre. Részünkről nyugodtan és bizalommal tekintünk a közeljövőbe. A vidék. A „Nagyváradi zenekedvelők egyesülete“ 1. év márczius hóban tartó második közgyűlését. A belügyminisztériumtól jóváhagyott alapszabályokkal véglegesen megalakult, megválasztó tisztikarát, élén Metányát s ez meg is érdemelhette azt, mert bizony elég csinos, élénk és kerekformájú. A nyitányon kívül még 14 kisebb nagyobb számot tartalmaz a partitúra, de kar, egyetlen egy sincs a darabban. Hogy a hangszerelés mennyire egyszerű és takarékos, azt abból lehet megítélni, hogy ott is, hol legtöbb erőt kell kifejteni — a nyitányban és végjelenetekben — nincs egyéb hangszer előírva, mint: 1. egy zongora, 2. a vonósnégyes, 3. hat-nyolcz fafúvó; és pedig: 2 fuvola, 2 oboa, 2 fagot s 2 kürt, de még ebből is kérek kettőt levonni, mert a fuvolákat s az oboákat soha sem használja együtt; valószínűleg, mert ugyanaz a két zenész játszza a 2 fuvolát, aki az oboát. Rézfúvóknak és doboknak nyoma nincs. A zongorának kettős szereplés jut: egybefoglalja a többi hangszer különszólamait, nemcsak, hanem kitölti a hézagos tételt, vagyis Grétay zongorája úgyszólván szünet nélkül játszik az egész darabon át és pedig hol azt, mit a többi hangszer, hol pedig többet is, mikor t. i. kipótolja a zenekar csonka harmóniáját. Hegyi Béla az e . Mihály elnökkel, aki az egylet érdekében eddig is buzgó tevékenységgel működött. Az egylet úgy anyagilag, mint erkölcsileg rövid múltjához képest fényesnek mondható eredményeket ért el. Hangjegyeink és hangszereink értéke közel 1000 frt, tagjaink száma 284 és 34 tagból álló működő testületé számos estélyt és hangversenyt adott kifogástalan sikerrel. A közgyűlés legkimagaslóbb mozzanata volt, hogy dr Schlauch Lőrincz püspököt, dr. Dőry József főispánt és gr. Zichy Géza intendánst egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli tagokul választotta. A város és általában a közönség meleg rokonszenve és hathatós támogatása szép jövővel kecsegteti az ifjú egyesületet. Ugyancsak ezen egyesület folyó hó 12-én tarta lapunkban is jelzett philharmoniai hangversenyét. A műsor 5 számból állott: Gade N. W. „Utóhangok Ossian“-hoz, Wagner „Lohengrin“-jéből az Előjáték és Finale, Mozart „VI. Symphonia“-ja, ahl István karmester Magyar Rapsodiája és Goldmarck „Sába királynő”-jéből a Ballet zene kerültek előadásra. A 87. gy.ezred és a zeneegylet egyesült zenekara korrekt és gondos előadásban mutatta be az elsorolt zeneműveket díszes és hálás közönség előtt, amely osztatlan tetszésének kifejezésével magáévá tette a czélt, amelyet az ifjú egylet a nagyváradi pangó zeneviszonyok fellendítésével maga elé tűzött. A kecskeméti zenede igazgatója Szabados Géza f. hó 22-én az intézet helyiségében változatos műsorral érdekes zeneestélyt rendezett. A közönség ez intézet iránt mindinkább érdeklődéssel viseltetik ; ezúttal is nagyszámú előkelő közönség jelent meg az érdekes hangverseny estélyen. A kolozsvári zenetársaság márczius 14-én tartotta meg második zeneestélyét. A programot, melyet múltkori számunkban közöltünk, a legnagyobb lelkesedésre ragadta a nagy számban megjelent közönséget. A kolozsvári lapok elragadtatással írnak róla. A „Kolozsvár“ a többi között így emlékezik a hangversenyről: „A társaság karnagya Serin Lajos, kinek ízlése, tudása és ambícziója van, a zenekar tagjai pedig a város legjobb dilletánsai: egyetemi tanárok, bírák, bírósági hivatalnokok stb. Az estély a lyceum dísztermében volt, s a város színe-java hallgatta. A zenekar Mozart Es - dur symphoniáját, Beethoven Fidelio nyitányát és Wagner Lohengrinjének első felvonásából a finálét adta elő. Sok gonddal tanulták be és némely részében meglepő sikerrel játszták a programm-számokat. Kivált a Mozart symphonia Adagiója és Menüettje igen szépen sikerültek. A zenekar biztosan játszik, szépen színez, a vezető hegedűk mélyen énekelnek, s a finom bájos szerzeményt mindenki élvezetére interpretálták. Griegnek egy hangversenyét Rigó kisasszony előkelő finomsággal játszta zenekarkisérettel. Az új zenetársaságtól sok szépet várunk és kivált azt, hogy a jobb zenei ízlés terjesztésében fog szolgálatot tenni. A ,Viora' ballet (Főpróbája márc. 13-án, első előadása márc. 14-én.) Egy fiatal magyar zeneköltő fényes tehetsége ülte diadalát 14-én az operaházban, hol zsúfolt nézőtér előtt tartatott meg Szabados Károly „Viora“ czímű három felvonásos balletjének első előadása A nagy ügyességgel, fénynyel és pompával szinte hozott ballet már évek óta