Zenetudományi Dolgozatok, 1999

Gombos László: „Hírhedett zenész” és „zeneéletünk nesztora". Párhuzamok Liszt és Hubay pályáján

„...Három éven keresztül minden évben találkoztam vele Párizsban... Ma már egyike legkedvesebb pesti művésztársaimnak... európai látókörű művelt művész... akivel társa­logva át lehet lépni a Lajtha partját."13 Arisztokratákkal, koronás főkkel, állami vezetőkkel került kapcsolatba, ismerősei és művészbarátai jelentős részben ugyanazok voltak, akik Liszt társaságához is tartoztak: Munkácsy, Zichy Mihály, Saint-Saens, Gounod és sokan mások. Hubay előadóművészi hírneve Lisztéhez hasonlóan Párizsban indult útjára, majd a Liszt-tanítvány Aggházy Károllyal nagy sikerrel lépett fel Nyugat-Európa szerte. 1879 őszén tett nagy hazai turnéjuk Liszt 1846-os magyarországi hangversenykörútjára rímel. Koncertező virtuózként Hubay még több mint két évtizeden át rendszeresen szerepelt, bár idejének döntő részét a tanítás kötötte le. Németországban gyakran Joachimmal ál­lították párhuzamba, Hanslick is így írt róla a 90-es évek elején: „a ma élő hegedűsök között kétségkívül egyike a legelsőknek...".14 A letelepedés és a koncertező életmód feladása több lépcsőben, fokozatosan való­sult meg Hubay életében. 1882-ben Brüsszelben, 1886-ban Budapesten vállalt állást, és a 90-es évek közepén állapodott meg végleg, amikor családot alapított. A mestere pá­lyáján ezzel párhuzamba állítható fordulatot a következőképpen írta le emlékbeszé­dében: „Liszt Európa minden nagyobb városában egyforma lelkesedést keltett utolérhetetlen művészetével. De őt ez nem elégítette ki. Tudta, hogy nagy küldetése van a földön. Wei­marban találta meg azt a nyugvópontot, melyre vágyott... Goethe és Schiller klasszikus atmoszférájában indította meg zenereformátori működését, mely nagy küzdelemmel járt. E küzdelmes korszakban, a nagyműveltségű, eszes és rendkívül erélyes Sayn-Wittgen­stein Carolin hercegnő oldalán, kit nőül kívánt venni s ki folytonosan buzdította, írta meg... szimfóniái költeményeit, melyek sok tekintetben új utat tártak fel, új életet adtak, új irányt szabtak a modern zenének." Hubay a házasság terén szerencsésebb volt mesterénél. Ugyancsak főrangú hölgy­höz, Cebrian Róza grófnőhöz kötötte életét, aki egyszemélyben töltötte be azt a szere­pet, melyet Marie d'Agoult és Wittgenstein hercegné játszott Liszt életében, ugyanak­kor odaadó, önfeláldozó hitvesként Cosima Wagner vagy Clara Schumann alakjához is hasonlóvá vált. Édesapja, a spanyol grandok leszármazottja nem kívánta lányát egy ze­nészhez adni, így a fiataloknak egymástól távol, 3 és fél évig kellett várniuk, amíg Róza nagykorúsága első napján, 24. születésnapja hajnalán házasságot köthettek. A grófnő kiváló amatőr muzsikus volt, Liszt élettársaihoz hasonlóan irodalmi ambíciókkal is ren­delkezett, és számos cikket publikált a korabeli újságokban. Döntő szerepet játszott ab­ban, hogy Hubay zeneszerzői érdeklődése életének második felében a hegedűdarabok és dalok komponálása helyett a nagyobb lélegzetű, szimfonikus és színpadi műfajok felé fordult. 1901-ben például így írt férjének: „Ami a kis darabok kompozícióját illeti. 13 Halász Gábor (szerk.): Justh Zsigmond naplója. Budapest, é. n., Athenaeum, 310. 1889. március 21-i nap­lójegyzet. 14 Idézi Neubauer Pál: Hubay Jenő. Egy élet szimfóniája I-II. Budapest, é. n. [1942], 1/338.

Next