Zenetudományi Dolgozatok, 1999
Gombos László: „Hírhedett zenész” és „zeneéletünk nesztora". Párhuzamok Liszt és Hubay pályáján
„...Három éven keresztül minden évben találkoztam vele Párizsban... Ma már egyike legkedvesebb pesti művésztársaimnak... európai látókörű művelt művész... akivel társalogva át lehet lépni a Lajtha partját."13 Arisztokratákkal, koronás főkkel, állami vezetőkkel került kapcsolatba, ismerősei és művészbarátai jelentős részben ugyanazok voltak, akik Liszt társaságához is tartoztak: Munkácsy, Zichy Mihály, Saint-Saens, Gounod és sokan mások. Hubay előadóművészi hírneve Lisztéhez hasonlóan Párizsban indult útjára, majd a Liszt-tanítvány Aggházy Károllyal nagy sikerrel lépett fel Nyugat-Európa szerte. 1879 őszén tett nagy hazai turnéjuk Liszt 1846-os magyarországi hangversenykörútjára rímel. Koncertező virtuózként Hubay még több mint két évtizeden át rendszeresen szerepelt, bár idejének döntő részét a tanítás kötötte le. Németországban gyakran Joachimmal állították párhuzamba, Hanslick is így írt róla a 90-es évek elején: „a ma élő hegedűsök között kétségkívül egyike a legelsőknek...".14 A letelepedés és a koncertező életmód feladása több lépcsőben, fokozatosan valósult meg Hubay életében. 1882-ben Brüsszelben, 1886-ban Budapesten vállalt állást, és a 90-es évek közepén állapodott meg végleg, amikor családot alapított. A mestere pályáján ezzel párhuzamba állítható fordulatot a következőképpen írta le emlékbeszédében: „Liszt Európa minden nagyobb városában egyforma lelkesedést keltett utolérhetetlen művészetével. De őt ez nem elégítette ki. Tudta, hogy nagy küldetése van a földön. Weimarban találta meg azt a nyugvópontot, melyre vágyott... Goethe és Schiller klasszikus atmoszférájában indította meg zenereformátori működését, mely nagy küzdelemmel járt. E küzdelmes korszakban, a nagyműveltségű, eszes és rendkívül erélyes Sayn-Wittgenstein Carolin hercegnő oldalán, kit nőül kívánt venni s ki folytonosan buzdította, írta meg... szimfóniái költeményeit, melyek sok tekintetben új utat tártak fel, új életet adtak, új irányt szabtak a modern zenének." Hubay a házasság terén szerencsésebb volt mesterénél. Ugyancsak főrangú hölgyhöz, Cebrian Róza grófnőhöz kötötte életét, aki egyszemélyben töltötte be azt a szerepet, melyet Marie d'Agoult és Wittgenstein hercegné játszott Liszt életében, ugyanakkor odaadó, önfeláldozó hitvesként Cosima Wagner vagy Clara Schumann alakjához is hasonlóvá vált. Édesapja, a spanyol grandok leszármazottja nem kívánta lányát egy zenészhez adni, így a fiataloknak egymástól távol, 3 és fél évig kellett várniuk, amíg Róza nagykorúsága első napján, 24. születésnapja hajnalán házasságot köthettek. A grófnő kiváló amatőr muzsikus volt, Liszt élettársaihoz hasonlóan irodalmi ambíciókkal is rendelkezett, és számos cikket publikált a korabeli újságokban. Döntő szerepet játszott abban, hogy Hubay zeneszerzői érdeklődése életének második felében a hegedűdarabok és dalok komponálása helyett a nagyobb lélegzetű, szimfonikus és színpadi műfajok felé fordult. 1901-ben például így írt férjének: „Ami a kis darabok kompozícióját illeti. 13 Halász Gábor (szerk.): Justh Zsigmond naplója. Budapest, é. n., Athenaeum, 310. 1889. március 21-i naplójegyzet. 14 Idézi Neubauer Pál: Hubay Jenő. Egy élet szimfóniája I-II. Budapest, é. n. [1942], 1/338.