Zenetudományi dolgozatok, 2015-2016

Régi zenetörténet - Gilányi Gabriella: Használatitól a műremekig: a 15. századi hangjelzett esztergom-budai kódexek

GILÁNYI GABRIELLA Használatitól a műremekig: a 15. századi hangjelzett esztergom—budai kódexek A 15. század második fele a magyarországi művelődéstörténet egyik legfényesebb korszaka, amelyet elsősorban, s teljes joggal, könyvkultúrája miatt méltat az utó­kor. A korabeli magyar kódexgyűjtemények neves külföldi kortársak figyelmét is felkeltették. Vespasiano da Bisticci, a kor legnagyobb firenzei könyvmásoló műhelyének tulajdonosa elismerően szól a humanista Vitéz János könyvtáráról, tőle tudjuk, hogy kevés olyan korabeli latin nyelvű könyv létezett, amely Vitéz gyűjteményében meg ne lett volna.­ Janus Pannonius, pécsi püspök, Vitéz uno­kaöccse, akit az esztergomi érsek Ferrarában, Guarino Veronese nagyhírű iskolá­jában, majd Padovában taníttatott, Vespasiano beszámolója szerint „megszerzett minden könyvet, amit tudott, mind a görögöket, mind a latinokat, mindenféle szakból [...], nem törődve az árral, sem semmi mással”.­ A bibliofil magyar főpapok pompás könyvgyűjteményei, a tematikák változatossága a tudós huma­nista műveltség magyarországi meggyökeresedésének, majd kultuszának, s ezzel a kódexekben megőrzött klasszikus tudományos örökség iránti szenvedélyes ér­deklődésnek a bizonyítéka. Ez a rajongás a klasszikus műveltség és a díszesen ki­vitelezett, felbecsülhetetlen értékű kódexek iránt mindent elképzelést felül­múló tetőpontra jutott Hunyadi Mátyás Corvina-könyvtárával, amely a legóvatosabb becslések szerint is mintegy 2000—2500 darab itáliai, illetve budai műhelyben elkészített pazar kiállítású kódexből állt,3 s Csapodi Csaba jeles Corvina-kutató . A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával, továbbá az NKFIH K 120643 pályázatának keretében készült.­­ Lásd Csapodi Csaba, „A reneszánsz könyvkultúra (Humanista könyvtárak). Vitéz János könyvtá­ra”, in A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig, szerk. Madas Edit—Monok István (Budapest: Balassi Kiadó, 2003), 70. 2 Uitt., 71. 3 Csapodi Csaba—Csapodiné Gárdonyi Klára, Biblioteca Corviniana, 4. kiadás (Budapest: Helikon Kiadó, 1990), „A Corvina Könyvtár története” című fejezet online: http://www.corvina.oszk.hu/ studies/csapodi_hun.htm. Lásd továbbá Kókay György, „A reneszánsz és a humanizmus. A Corvina és könyvbeszerzői”, in A könyvkereskedelem Magyarországon (Budapest: Balassi Kiadó, 1997). Online: http://mek.oszk.hu/03200/03233/html/kokay14.htm ZENETUDOMÁNYI DOLGOZATOK 2015-2016

Next