Scheiber Sándor (szerk.): Évkönyv - Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1979-1980 (Budapest, 1980)
Scheiber Sándor: A zsidó folklór Ujvári Péter írásaiban
imádkozni és bemenni a zsinagógába” (ad S. A. 0. H. 8, 6.). J. Z. Lauterbach konklúziója: ״It is a detail that is not worth fighting about. It should not separate Jew from Jew . . .”4 Újvári az esti imából idézi a jól ismert fordulatot: ״ Az ember jobbjára kéri a zsidó Istentől Michaelt, baljára pedig Gábrielt” (Földanyánk lovagjai. 19.). Ha útra indul valaki, külön imát mond (tefillát hádered). Újvárinál a férfiak és az asszonyok egyként elrebegik (Múlt és Jövő. IV. 13.). Mendel is zsoltárokat mormol, amelyek az út veszedelmei ellen megvédelmezik (Földanyánk lovagjai. 9.). Ha az apa utazott el, megáldotta gyermekeit. ״ Az anyja gyorsan az apjához vezeti, a szép barna leányfejre ráborítja a kötényét, hogy az ember áldó kezei ne érintsék puha selyemhaját, mert az áhítatnak nincs nagyobb akadálya, mint a női haj . (Múlt és Jövő. IV. 12. Földanyánk lovagjai. 8.). Az asszonyok kenyérsütéskor egy kat darabot tűzre vetnek. Ennek hállá a neve (tészta), így olvasható már a Bibliában (Num. 15:19—21.).® Újvárinál: ״ Sütés előtt a nyers tésztából leszakítanak egy darabot, amelyet parázsra vetnek, az áldozásokra való emlékezésül. Ezt hívják chale-nak és a vallásos asszonyok a chale-vételt olyan szent kötelességnek tekintik, hogy soha el nem mulasztanák” (A mécs mellett. 195.). I. II. Ünnepnapok Péntek este. Természetesen előfordul a bárdesz, a fonott kalács sütése (Az új keresztény. 24.). A péntekestre való készülődést e sorokban rajzolja: „És amikor már minden tündököl és ragyog és a házigazda felcserélte a hétköznapi ruhát az ünneplővel és gyors szopogatással szívja az utolsó pipáját, akkor elpihenhet az asszony is” (Uo. 24.). Megindító, ahogyan a zsidó asszony imádkozik a gyertyák előtt: ״ Látta a töpörödött zsidó asszonyt ünnepi mosollyal fonnyadt ajkain, látta a homlokára boruló csipkefőkötőt, látta, ahogy áll az asztal végén.