Schweitzer József (szerk.): Évkönyv - Országos Rabbiképző Intézet, 1985-1991 (Budapest, 1991)
Tardy Lajos: Egy elfelejtett óbudai negyvennyolcas életpályája
Egy elfelejtett óbudai negyvennyolcas életpályája* Silberstein Ágost, 1827 — 1900 Gálosi Somal, az egykori Óbudai Zsidó Múzeum tudós megalapítója és vezetője munkásságának feltárása éppen e kiadvány egy majdani számának lesz megtisztelő kötelessége. A közigazgatásilag 1872-ig önálló Óbuda történetének s ezen belül is elsősorban a kisebb-nagyobb megszakításokkal legalább 1349 óta fennállott, jelentős társadalmi és gazdasági szerepet betöltött óbudai zsidó hitközségnek volt egészen a részadatokig lehatoló, széles körű tudással rendelkező ismerője és krónikása. Több mint három évtized előtti várostörténeti kutatásaimmal kapcsolatos beszélgetéseink távlatából idézem fel nemes emberi és tudósi lényének emlékét, mely maradandó benyomást tett reám, hiszen engem, a fiatal, kezdő történészt a hatvanas életéveinek derekán járó rangos, kiérdemesült köztisztviselő és magánkedvtelésből szaktudóssá lett, átfogó várostörténeti ismeretekkel rendelkező férfiú mintaszerű készséggel látott el tanácsokkal és adatokkal. Mindmáig fájlalom, hogy amikor 1947-ben hazatérhettem a hadifogságból, őt már nem láthattam viszont, s az általa olyannyira támogatott saját cédulagyűjteményem pedig a háború viharában teljesen elpusztult, megsemmisült... Vagyis fél évszázad távlatából emlékszem vissza arra a beszélgetésünkre, amelynek során szóba hozta az Óbudáról Ausztriába távozott, de szülőhazájával a kapcsolatot végig fenntartó, fényes irodalmi pályát megfutott Silberstein Ágost nevét. ötven éve nagy idő, s nincs is mit csodálkozni azon, hogy Gálosi Somának Silberstein Ágostot méltató tájékoztatása kihullott emlékezetem rostáján. Az 1987-es esztendőnek kellett elérkeznie ahhoz, hogy egy Bécsből tett autós kirándulás során a nosztalgia jegyében elvetődjek életem első, 1921. évi nyaralásának színhelyére, a Rax és a Schneeberg közötti turistamentes természetvédelmi körzet különle g kegyelettel emlékezünk Tardy Lajosra, a tudós szerzőre, aki — fájdalom — nem érhette meg dolgozata megjelenését.