Mult és Jövő, 1937 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1937-04-01 / 4. szám
TOLLHEGYRŐL DR. BIEDL SAMU SZÓZATA Nem annyira Szegednek szólt, mint az egész magyar zsidóságnak. És dr. Biedl ezúttal is minden kertelés nélkül, férfias nyíltsággal nyúlt a problémához, ő volt az első hith. elnök Magyarországon, aki nyíltan mert a cionizmus mellett állást foglalni. 1920-ban saját személyében elvállalta a felelősséget a cionisták államhűségéért és megbízhatóságáért. Hét évvel később ugyancsak mint hith. elnöknek tudtára adták, hogy a magyar külügyminiszter kívánatosnak tartja a cionista mozgalom támogatását, mivel ez magyar államérdek. Komoly időket élünk és komoly emberekhez méltón számolnunk kell a realitásokkal. Ezt Budapesten is be kell látni, mert máskülönben a tömegek cserben fogják hagyni vezéreiket és az idők rohanó kereke el fog haladni fejeik fölött. Támogatni kell a cionistákat és a Palesztina [UNK] mozgalmat és nem szabad abból kimaradnunk! Nem lehet és nem szabad a magyar zsidóságot kasztokra bontani és felállítani egy külön lovagrendet a hazafias zsidóság lovagjai számára. A Palesztina-munkát nem lehet ״ajrech-kérdés-ként kezelni! Mi nem koldusokat akarunk Palesztinába küldeni s őket ott könyöradományokkal támogatni. Mi Palesztinában zsidó nemzeti otthont kivánunk létesíteni együttműködve a Jewish Agencyvel. A Palesztina-munka ezen egységes központi vezetésnek a maigyar zsidóságnak is alá kell magát rendelnie, máskülönben munkája eredményre nem vezethet! SZEBB-E A DÉNES, MINT A DÁVID ? Egy pesti orthodox zsidó, aki a háború alatt tábori rabbi volt, éppen Pészach előtt megváltoztatta belügyminiszteri engedéllyel a ״ keresztnevét 44, illetve zsidó nevét Dávidról — Dénesre, illetve Dyonisra. Éppen Pészach előtt, amikor az orthodox tábor rabbijai arról prédikálnak a zsinagógákban, hogy Izrael hajdani megváltásának egyik főelőmozdítója az az érdem volt, hogy nem változtatták meg zsidó neveiket. Különös jelenség, ha ortohdox zsidó, sőt ״ rabbi 44 sem várja már ׳ Izrael megváltását, hanem inkább megváltja a jogot, hogy Izráel zsoltáros királyának nevét felcserélhesse egy szebbnek vélt pogány bálványnévvel. A II. Józseftől és más földi hatalmaktól felektrojált családi neveket régóta csereberélik mindenütt. De az ősi bibliai tulajdonneveket, miket keresztények, mint David Lloyd George, vagy Franklin David Roosevelt, vagy szűkebb hazánkban Kurucz Feja Dávid, Baróti Szabó Dávid jó egészségben viseltek, viselnek, a zsidók csakis súlyos betegség esetén szokták megváltoztatni. Úgy látszik, a magyarországi orthodoxia egy rétegét is kikezdte valami súlyos betegség (morbus assimilanticus), hogy olyan csinus sem44 vált szükségessé, amit még a neológiában is kerültek. Stern Samu, Glücksthal Samu, Riedl Samu a régi, jó békeidőben sem folyamodtak a belügyminiszterhez, hogy Sámuelből , Sándorrá, Samuból Sanyivá vedlődhessenek. Ma pedig, 1937 szomorú tavaszán, valósággal antiszemitizmuscsinálás, ha valaki azt a látszatot kelti a nyilvánosság előtt, hogy a zsidóknak ezekben a kataklizmás időkben nincsenek más egyéb gondjaik, minthogy az ország belügyminiszterét ilyen ״ belügyekkel i4 zaklassák. Mint hogyha a nyilaskeresztesek nyilainak is nem volna mindegy a keresztnév, akár Dávid, akár Dénes-Dyon is. Ha orthodox zsidó gaudiumot, mulatságot és viccelődési témát akar ajándékozni az idei keserűfüves Pészach ünnepre, ez határozott jótett is lehet. De ha alkalmat adunk a nemzsidóknak, hogy mulassanak, vagy bosszankodjanak rajtunk, az már nem ״sinuj sém44, hanem ״chiliül hasém44. . . 124 LEWY ADOLF ESETE Németországban járja a következő aktuális adoma: Egy zsidó jelentkezik a hivatalban. Hogy szeretné megváltoztatni a nevét. ״Hát hogy hívják?44 — kérdi a hivatalnok. — ״Adolf Lewy44 — feleli a zsidó. Mire a hivatalnok szól: ״Hiszen Lewy régi bibliai név, miért akarja megváltoztatni?44 Mire a zsidó kérdéssel felel: ״Ki akarja megváltoztatni a Lewy nevet? Az Adolf-ot szeretném megváltoztatni!‘4 UJ KÖNYVEK SHLOMO SHUNAMI: MAFTEACH HAMAFTECHOT. (A zsidó bibliográfiák bibliográfiája; a Jeruzsálemi Héber Egyetem könyvkiadó társaságának kiadása, 1936.) A zsidó bibliográfiák, vagyis azok a könyvek, melyek a zsidó tudó- Hiányos és egyéb művek jegyzékét tartalmazzák, maguk is hatalmas könyvtárt kitevő gyűjteményt alkotnak. Régóta érezhető a hiánya egy olyan jegyzéknek, mely a zsidó bibliográfiáknak ebben a labirintusában útmutatóul szolgálna. Ezt a hiányt tölti be Shunaminak, a Héber Egyetemi Könyvtár magyar származású könyvtárosának nagy műve, mely közel négyszáz oldalon a zsidó bibliográfiák rendszeres jegyzékét tartalmazza. Shunami műve alapvető jelentőséggel bír a zsidó tudományok bármely szakával foglalkozók számára és ezenfelül összefoglaló, hiánytalan és impozáns képét nyújtja a zsidó irodalom gazdagságának és sokoldalúságának. DR. PERLS ÁRMIN: Beszédek (1889 1910). A legnagyobb magyar zsidó hitszónokok egyikének tartották dr. Perls Ármin pécsi főrabbit életében és ezt a véleményt igazolja klasszikus beszédeinek újabb gyűjteménye is. Minden beszéd valóságos monumentum, amelynek minden mondata szorosan hozzátartozik az építményhez. Semmi fölösleges ékítés, semmi pathetikus fellegbetörés. Nyugodt méltósággal emelkedik a beszéd íve fölfelé és magával ragad benső igazságával, meggyőző hevével, mélyből fakadó átlelkesültségével. És ami e beszédek tartalmát kiemeli, az a prófétai hevületű feddés, amely reámutat a társadalom hibáira, félszegségeire, romlottságára, hogy a szónoklat ne legyen csupán csak művészi alkotás, hanem magasabb etikai célt szolgáljon. Perls Ármin beszédeit tanulmányozniuk kell a papoknak, de lelki felemelkedést meríthet belőle a laikus olvasó is. A kötet megrendelhető Weisz Gábor, a pécsi hitközség főtitkára utján, KELET ÉS NYUGAT KÖZÖTT. Az Erdélyi Zsidó Diáksegélyző központi vezetősége igen szép feladatot vállalt, amikor elhatározta, hogy felkarolja a fiatal tehetségeket és azoknak útját nobilis propagandával egyengeti. Az első ilyen lépés a ״ Kelet és Nyugat között 44 c. antológia megjelentetése. A kötet magában foglalja a transylvániai fiatal gárda legkiválóbb tagjainak műveit írásban, képben, szoborban. Adler Hubert versei, Barzilay István szociográfiai riportja, Boskovics Sándor zenei tanulmánya, Brassai Viktor versei, Csehi Gyula szociográfiai tanulmánya, Danzig Hitel történeti visszapillantása, Gréde József versei és műfordításai, Eisikovits Miksa chászid tánca, Landó Jenő célkitűzése, dr Márton Lajos zsidó nemzetközi jogi tanulmánya, Pollák Ernő az ifjúság és a béke programjáról szóló cikke, Salamon Ernő versei, Weimann Jenő szociográfiai felvételei, Wald Herman eredeti szimbolikus szobrai, Lázár Éva, Leon Alex, Kazár László és Keleti László kitűnő rajzai adják a könyv tartalmát és egyben művészi díszét. Az ״Üj Kelet 44 [UNK]ben dr Marton Ernő főszerkesztő vezércikkben méltatta a transylvaniai fiatalok összefogásának jelentőségét és megállapítja, hogy van utópótlása az erdélyi zsidó kultúrmunkának. Dr Hamburg József értékes előszót írt a könyvhöz. Kiemeli a könyvön végigvonuló egységes ritmust.