Uj Élet, 1962 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1962-11-15 / 22. szám

4 Jó orvos csak jó ember lehet — vallja az aranydiplomás dr. Szántó László főorvos Ha nem ismerném évei számát, ha nem azért kerestem volna fel dr. Szántó László főorvost, hogy aranydiplomája elnyerésével kapcsolatban beszélgessek vele, szinte kedvem lenne leírni, hogy ez a 72 esztendős orvos, aki évtizedeken át a pécsi gyermekek „Laci bácsija” volt, olyan fiatal, hogy azt már irigyli az ember. Mex־ Szántó László főorvos, aki közel félévszázados pécsi működés után most Budapesten, a XIII. kerület Visegrádi utcai SZTK-rendelőintézetben folytatja azt a hivatást, amire 1912. október 30-án tett esküt, mint Jendrassik és Bókay professzorok tanítványai, nem ismeri az öregséget. Naponta rendel, betegeket gyógyít, közben olvas, tovább tanul, mert mint kis mosollyal mondja: „nem a jó papnak, hanem a jó orvosnak kell holtig tanulni”, és közben, ha kedve szottyan, vakációját Kínában, a Szovjetunióban tölti. Pedig dr. Szántó László útja nem volt könnyű, amíg ebbe a csendes és békés Fürst Sándor utcai lakásba eljutott, ahol boldogan él második feleségével, a méltatlanul elfelejtett szegedi magyar zsidó költő, Kisteleki Ede leányéval. Az egykori pécsi évekről így emlékezik: — Alig tettem ki Pécsett az orvosi táblámat, már be kellett vonulnom az első világháborúba. 40 hónapon át különböző frontokon mint ezredorvos szolgáltam és amikor leszereltem, nagyon büszke voltam, hogy zubbonyámon hordhattam a kevés gyalogsági tisztnek jutott Ferenc József-rend lovagkeresztjét, a két Sygnum Laudis-t és a Koronás Arany-érdemkeresztet. Akkor még nem tudtam, hogy mindezekkel együtt egyszer, 1944 nyarán jó leszek arra, hogy, mint kivételezett zsidót, akinek nem kell hordania a sárga csillagot, az utolsó napon megragadjanak és áldott emlékű első feleségemmel együtt bevágjanak az auschwitzi halálvagonba. Több, mint 5000 pécsi hittestvéremmel, asszonnyal, gyermekkel, öregekkel és fiatalokkal együtt mentünk, és a pusztulásra csak egy jellemző, hogy 1390 pécsi férfivel kerültem az auschwitzi táborba, ahonnan a szovjet felszabadításkor mindössze hetedmagammal indultam vissza az életbe. Beszél arról, hogy 1913. végén lépett a Munkásbetegbiztosító kötelékébe, ahol mint körzeti orvos működött. Közben látva az ijesztő pécsi csecsemőhalandóságot, amely 39—40 százalék volt, saját pénzéből berendezte az első pécsi gyermekrendelő osztályt, vásárolt csecsemőmérleget, 120 pelenkát, hőmérőket és mindazt, ami egy kezdetleges „maszek” csecsemővédő intézet felszereléshez tartozik. 8 évig — ahogy mondani szokták — saját zsebe terhére vezette ezt az osztályt és amikor végre rendszeresítették a külön gyermekosztályt, oda a zsidó dr. Szántó László helyett, egy akkor végzett, ébredő beállítottságáról közismert orvosnőt neveztek ki vezetőnek. És jöttek a sötétség, a gyűlölet évei, amelyek elborították Pécs utcáit is, és dr. Szántó Lászlót, aki akkor már a pécsi zsidó hitközség alelnöke volt, elhurcolták. Az auschwitzi élményeiről csak annyit mond, hogy 56 éves volt, amikor odakerült és egyszer, egy éjszakai Schichten 160 zsák cementet vitt fel 2 emelet magasságba. Azt ma sem tudja, hogy milyen erővel bírta ezt. És a szörnyűségek után elindult haza. Abba a városba, amelyben annyi gyermeket gyógyított. Otthon feldúlt lakás és felesége halálhíre fogadta. Mégsem jutott el, megkezdte a gyógyítást és megszervezte az annyira összezsugorodott pécsi hitközséget. Emlékezik az első páciensre. Bejárónője egy lavórban mosott, amikor egy asszony kereste és megkérdezte, hogy itthon van-e a doktor úr. — Látja, hogy az ingét mosom, hát hogyne lenne itthon — felelte a bejárónő. Pécsett, ahol nemcsak a vezetők cserélődtek ki, de más lett az emberek érzése és gondolkozása is, dr. Szántó László folytatta hivatását. Közben látta, hogy mi a különbség a régi orvosi működés és a mai között. Ezt így summázza: — Régen az orvosi tudomány és segítség elsősorban a tehetősebb emberek részére állott fenn, ma már ez közös kincs. Nincs szükség arra, hogy egy SZTK-orvos saját zsebéből segítsen a csecsemőkön, hisz mindnyájan ismerjük a legmodernebb felszerelésű csecsemő-gyermekvédelmi intézeteket. Már évtizedek óta részt vesz a szakszervezeti mozgalomban és Pécsről való távozásáig az ottani Orvosegészségügyi Szakszervezet elnöke volt. — Mit mondjak még magamról? — folytatja. — 1948- ban másodszor is megnősültem és azóta boldogan élek feleségemmel. 1953-ban megkaptam a Munka Érdemérem kitüntetést és most 1962. októberében, félévszázados orvosi működésem után az aranydiplomát. És beszél arról is, hogy zsidóságához egész életében hű maradt és mindig talált időt, hogy mint a pécsi hitközség és déldunántúli községkerület elnöke, a zsidó közügyekkel foglalkozzon. Orvosi hivatását és egész életszemléletét így összegezi: — Én magamévá tettem Hirtl bécsi professzor mondását: Jó orvos csak jó ember lehet. — Ha sikerült ezt megközelítenem, akkor nem éltem hiába. Zs. O. Dr. Szántó László átveszi az aranydiplomát dr. Törő Imre rektor kezéből AMagyar Helikon történeti forráskiadványai, művészettörténeti monográfiái, bibliofilkötetei között megjelentette a héber szerelmi líra bibliai gyűjteményét, a Sír Hassírím könyvét. E tényben jelentős irodalmi mozzanatot üdvözölhetünk: felszabadulásunk óta első ízben lát napvilágot atestamentumi szöveg új magyar fordítása. Az Énekek énekének világi értékelése közel kétévszázados magyar múltra tekint viszsza. Esztétikai műveltségünk kezdetén, a XVIII—XIX. század fordulóján Pope, Lowth, Betteux, Schlegel, Herder, Mendelssohn, Sulzer stb. hangja közvetíti hozzánk az esztétika s benne a bibliai költészet modern szemléletének elemeit. Ez az időpont az idillek klasszikus emlékeinek seregszemléjében a legkiemelkedőbb lakodalmi éneknek tartott művet már nem az allegóriai elmélet alapján, hanem a népköltészeti alkotások viszonyában említi (Szerdahelyi György: Poesis Narrativa, 1784. 166). Ekkor már a kultúrahódító magyar érdeklődés arról is tud, hogy Herder nem egységes költeménynek tartja az Énekek énekét, hanem öszsze nem tartozó dalok foglalaténak (Varga István: Exegetica Theologia, 1807. 520). Verseghy a költői hasonlat kategóriáit tárgyalva, stíluselméleti példatárul nyúl a könyvhöz. A hasonlításban a képzelet az egyént gyönyörködtető tárgyakat szereti emlékezetbe idézni. Ezért hasonlítja az Énekek éneke a menyasszonyt a hajnalhoz, holdhoz, tábori sereghez, a vőlegény haját a holló tollához, termetét a Libanonhoz (Egy. Ért. és Tud. 1821. 120). A tudományos világi hódítás után megjelenik a bibliaivallási keretből kiemelt magyar szöveg is. A romantika Kelet-rajongása felfedezi a Énekek magyar olvasók számára az Ezeregyéjszakát és felfedezi a talmudi meséket is. Nem véletlen tehát, hogy a Vörösmarty szerkesztette Koszorúban feltűnnek világi olvasmányul az első nyomtatott magyar Énekek éneke-szemelvények (Holéczy Mihály, 5. és 6. fejezet. Koszorú 1832. 17, 156). E szórvány-kezdeménytől száz év vezet el Kerényi Károlynak az elmúlt világ e téren utolsó teljesítményt nyújtó fordításáig (Officina, 1941). A magyar zsidóság mindjárt magyar nyelvű megszólalásának pillanatában szerepet vállal az Énekek éneke világi bemutatásában. Bloch Móric 1841-ben a héber költészet nagy jelenségei között így jellemzi: „gyöngédség és egyszerűség, édes előadás és természetesség azt a leggyönyörűbb költemények közé sorozzák” (Tudománytár, IX. 357). A szöveg fordítására azonban csak a XIX. század vége óta vállalkozott a hazai zsidóság. A bibliai könyv fordítóinak jelzőtlenül számba vett sora négy névre terjed. Először Lövő Immánuel nyelven formálódik magyarrá a Sír Hessírím (1885), majd az első teljes magyar zsidó bibliafordításban Vajda Béla prózája szólaltatja meg az Énekek énekét (IMIT, 1907), később Kiss Arnold tolmácsolása hidalja át a két nyelv távolságát (1923), végül zsidó fordítóként utolsónak Pap Izsák ültette át magyarrá a héber líra szerelmi dalait (1926). A most megjelent teljes fordítás Bernáth István műve. A költő aitmoszféra-teremtő nyelvi eszközökkel és a bibliai képeknek és hasonlatoknak a szabad sorokban is símban hullámzó ritmusával éneke visz közel az eredeti hangulatához, színeihez, keleti világához. Szóösszetételek helyett szívesebben oldja fel birtokos jelzős szerkezetekkel a gondolatok fordulatait anélkül, hogy ezzel a lazább kötés settenkedésének engedményeket tenne, ha egyéb szókapcsolataiban elvétve kissé ernyedtebbé lesz is a tömörítés (elefántcsontból való torony). A legtalálóbb szinomín szavak alkalmazásával igyekszik eldönteni a héber kifejezések közvetítésének sikereit Épp ezért nem érezzük eléggé értelemderítőnek az „egyességhozó” kitételt (8:10). A fordításnak szöveghűségre törekvő útját dr. Scheiber Sándor szakirodalmi segítsége egyengette, és az eredményt a tudós ellenőrző munkája hitelesíti. A fordításhoz Komróczy Géza írt jól tájékoztató, finom stíluszinten tartott utószót; benne rövid átnézetét adja a bibliai könyvhöz fűződő problémáknak, összefoglaló szempontjai, közlései általában nem ismeretlenek a magyar zsidó irodalomban. Gondoljünk csak Pap Izsáknak a magyar fordításhoz készült bevezetésére (Frenkel-biblia 1926. 4.220), Fényes Mór fejtegetéseire (Szentírásunk 1931. 282) vagy Heller Bernátnak Kerényi Károly fordításáról írt bírálatára (Libanon 1942. 27). Új ellenben és meglepő Komoróczy Géza megállapításainak végső tétele: ״ Az Énekek éneke: a nép profán, szerelmi dalainak, lakodalmi énekeinek gyűjteménye, amelyet a zsidó és keresztény vallás kisajátított, átértelmezett, vallási célokra foglalt le, vagyis meghamisított, de ... mégiscsak megőrzött” (44). Kórhoróczy fogalmazását sem tarthatták szerencsésnek. Szóhasználata igaztalan. Hiszen szövegmódosításról nincs szó, csak szemléleti, magyarázó eljárásról. Történetietlen volna tehát számonkérni a ma ideológiája szerint, hogy kétezer évvel ezelőtt a héber szöveg megmentésének esik vallási feltételek közt adódott lehetősége. Ha társadalmi forrongások vallási keretben jelenhettek meg másfél évezreddel később, miért volna hamisítás, ha a zsidó világi költészet emlékeit Akiba hősi akarattal vallásos jogcímen mentette át a világirodalom számára. Mennyivel igazabb ez a szövegezés: „Az allegória már a múlté, de az allegóriát illeti a hála, ... hogy ... nem fonnyadt el az emberi szerelemnek ez a dús virágfűzére” (Frenkel-biblia 222). A kiadvány utószavát Komoróczy Géza filológiai pontossággal szerkesztett jegyzetei és irodalmi adatok egészítik ki. Az előbbiből mintha csak néhány közszó magyarázata hiányoznék (pl. kösönytű, ékszer), az utóbbiból viszont kihullott minden zsidó rámutatás. Pedig ha az Énekek éneke magyar műfordításai között helyet kaphat Károli Gáspárnak egyébként , nagy történeti jelentőségű fordítása vagy Aisleitner Józsefnek Káldi-átdolgzása azon érdemi okon, hogy a héber eredeti nyomán az Énekek énekének legpontosabb fordítását készítette el, akkor a nyelvi hozzáértésnek ez a meghatározó foka egy mondatot biztosíthatott volna a legsikerültebbnek minősített zsidó fordításnak is, s nem kellett volna valamenynyi zsidó átültetést a figyelmen kívül hagyható művek tömegsírjába temetni. A kötet ízléses külső megjelenésében az egykori Knernyomda legszebb hagyományait követi. Zsoldos Jenő ÚJ ÉLET 1962. november 15. A Magyar Tudományos Akadémia világirodalmi folyóirta az orosz költészet hatásáról a modern héber irodalomra A Világirodalmi Figyelő, a Magyar Tudományos Akadémia világirodalmi folyóirata, érdekes cikket közöl arról a könyvről, amelyet Jakov ben Jesurun írt Az orosz költészet és hatása a modern héber irodalomra címmel. Ezt a könyvet a Devir-kiadó adta ki Tel- Avivban. A könyv a jeruzsálemi egyetem irodalomtörténeti tanszékén készült és Joszef Klausner előszóval jelent meg. A szerző hitelesen ismerteti a XIX. századbeli orosz költészet fejlődését, majd az oroszországi héber költészet történetét. Kronologikus sorrendben mutatja be a héber irodalom klasszikus költőit, rámutatva arra, hogy miképp hatottak témában, motívumban, nyelvi fordulatokban, hasonlatokban különböző héber költőkre. Megtudjuk azt is, hogy az oroszországi héber költők közül milyen képviselői kerültek ki a modern héber irodalomnak és mi volt ezeknek a tevékenysége. Jakov ben Jésurun könyve nagy gyakorlati segítséget jelent a héber irodalomtörténeti kutatásokban. Elvi jelentősége pedig különösen abban rejlik, hogy megállapítja az autochton fejlődés soviniszta elméletének abszolút tarthatatlanságát. A könyv bebizonyítja, hogy a modern héber irodalom legjelentősebb képviselői, mint Bialik, Gordon de mások is példaképüknek tekintették az orosz költészet nagyjait annyira, hogy költeményeikben kimutatható Puskin, Lermontov, Nyekraszov és más költők hatása. Jakov ben Jesurin az összehasonlító irodalomtörténészek pozitivista irányához tartozik. Alapos tárgyismerete, lelkiismeretes anyaggyűjtése és művészi feldolgozása teszi rendkívül értékessé munkáját, amit megkönnyít, hogy igen jól ismeri nemcsak a héber, de az orosz irodalmat is, utóbbit nyelvtudása révén eredetiből. A Világirodalmi Figyelő érdekes cikke bizonyára sok hasznos szempontra hívja fel a héber irodalom magyarországi kutatóit is. Üzenet a francia zsidó ellenállók kongresszusára Az Union des Juifs pour la Résistance et l’Entr’Aide, a francia zsidó ellenállók nagy szervezete, november elején kongresszust rendezett, amelyen többek között Pierre Bloch, André Blumel, Pierre Cot, Le Corguille tábornok, Jacques Duclos, Pierre Paray és Henry Torres is felszólalt. A kongresszuson felolvasták azt az üzenetet, amelyet Sós Endre, a MIOK elnöke intézett az egybegyűltekhez. ״ Meghajtom a fasizmus poklában olyan sokat szenvedett magyar zsidóság robogóját a francia ellenállás zsidó hősei előtt. Azok a francia zsidók, akik a legnagyobb bátorsággal szálltak szembe a hitleristákkal és akik közül olyan sokan az életüket is feláldozták, nemcsak Franciaország szabadságáért és a francia zsidók jövőjéért harcoltak, hanem egész Európa felszabadításáért és a magyar zsidóság holnapjáért is. Az ellenállási mozgalom zsidó hősei között Franciaországban és mindenütt magyar zsidók is voltak, akik együtt harcoltak és együtt hullatták vérüket a francia zsidókkal a fasiszta gonosztevők ellen és az emberiség szabadságáért vívott küzdelemben.” Az üzenet azzal végződik, hogy nem szabad megfeledkeznünk a neofasiszta próbálkozások elleni küzdelemről. Azoknak, akik anna idején szembeszegültek a fasizmussal, szembe kell szegülniük a Gestapo és az SS újból szervezkedő tagjaival, a neofasizmus minden fajtájával is. Divatos fűzőt, fehérneműt készíttessen ״ START fűző és fürdőruha Ktsz. fiókjaiban: Vm, Rákóczi út ifl. V.. Kossuth Lajos u. 6. Rendeljen virágot telefonon: 185—315 A szállítási torlódások elkerülése érdekében kéri a Távbeszélő ־ virágszolgálat, hogy rendelését a szükséges időpont előtt 2 órával , a vasárnapi rendelést szombaton leadni szíveskedjék Mutatós ajándék a frottír köntös! Színek és fazonok nagy választékban Megrendeléseket méretre felvesz mindennemű fehérneműre a Minőségi Férfi Fehérnemű KTSZ Budapest, Vilit Vas utca 1. szám és Budapest, Vilit Gyulai Pál utca 16 szám alatti fiókja ----------------------------------------------------------------------