Uj Élet, 1965 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1965-08-01 / 15. szám
4 A Bethlen téri körzet július 5-én rendezte mártírjaira emlékező istentiszteletét. Szabolcs István körzeti kántor imája után dr. Máté Miklós főrabbi kegyelettel adózott a körzet vértanúi emlékének. Az istentisztelet után a templom előtti emlékműnél Kesztenbaum Nándor kántor mondta el az Él melé rachamim imát. Tatán június 20-án rendeztek mártírünnepséget, amelyen dr. Vértes Árpád győri főrabbi, majd dr. Láng Viktor, a MIOK főtitkára vonta le a huszonegy év előtti események tanulságát és határozta meg, hol a helye a magyar zsidóságnak. Lugosi László budapesti kántor gyászdalokat énekelt. Az ünnepségen részt vett egyházak képviselői nevében Dobossy Lajos református lelkész mondott beszédet. Veszprémben június 13-án tartották a mártírok emléknapját. A gyászistentiszteleten dr. Vértes Árpád győri rabbi mondott beszédet, az énekszámokat Fischer Henrik kántor adta elő. A magyar zsidóság együttérzését dr. Harsányi László, a MIOK országos intéző bizottságának tagja tolmácsolta. Mezőkövesden június 20-án rendeztek gyászünnepélyt délelőtt a temetőben a helyi és a szórványból érkezett hozzátartozók előtt. Tepper Dezső emlékezett a deportálásban és a munkaszolgálatban elpusztult hittestvérekről. Délután a templomban az emlékmű előtt gyászistentiszteletet tartottak, amelyen a márkir után Eisler Mihály hitközségi elnök olvasta fel az elpusztultak névsorát. Két melé racamimmal és közös kavissal ért véget a gyászünnepség. Balassagyarmaton június 27-én tartotta meg a hitközség gyászistentiszteletét vértanúi emlékezetére, amelyen a helybeli hittestvéreken kívül a temetőben a Budapestről és a környékről is számosan vettek részt. Berger Jenő budapesti körzeti kántor gyászéneke után dr. Klein Sándor balassagyarmati ügyvéd tolmácsolta a MIOK, a Budapesti Községkerület, valamint a helyi hitközség együttérzését, majd dr. Domán István (Budapest) rabbi tartott emlékbeszédet. Karcagon július 11-én tartották meg a gyászünnepséget, melyen a MIOK és a községkerület képviselőin kívül megjelentek az egyházak küldöttei, a szórványok lakói és a helybeli hittestvérek. A templomban, amelyben az emléktáblák vannak, Berger Jenő budapesti kántor éneke után dr. Domán István rabbi tartott hitszónoklatot. Dr. Harsányi László a MIOK képviselője, valamint Gábor Dezső községkerületi főtitkár beszéde után a megjelentek a temetőben felállított emlékoszlophoz vonultak, ahol a rabbi, Fodor László hitközségi elnök, Strasser Sándor hitközségi elnök beszédei hangzottak el, majd a református egyház részéről Arató Ferenc, Alexander Kálmán, a baptista egyház részéről Patai József lelkész emlékeztek a mártírokra. A gyászünnepség közös kaddismával fejeződött be. A karcagi belvárosi református egyház azzal is kifejezésre juttatta együttérzését a zsidósággal, hogy papjának kiküldésén kívül a szertartás ideje alatt megszólaltatta temploma ősrégi nagyharangját. Békéscsabán közel háromezer mártír Jahrzeitját július 11-én vasárnap tartották. Előző szombat este és vasárnap a hívők teljesen megtöltötték az imaházat és az istentisztelet befejezéseképpen közös kaddist mondottak. Vasárnap reggel a hiközségi tagok és a környékből beérkezett hittestvérek jelenlétében a temetői emlékműnél tartottak gyászünnepélyt, amelyen Schück Jenő főrabbi, az Ortodox Rabbitanács elnöke mondott emlékbeszédet, az egyházi énekeket Schwartz Jakab hitközségi gondnok adta elő. Az ünnepség után böjtfeloldó Szijum volt. Itt Ginsztler Ernő hitközségi elnök üdvözölte a megjelenteket és kérte, hogy ne csak ilyen alkalommal vegyenek részt a közösségi munkában. Felszólalt még Schück Jenő főrabbi is. A Szijumon résztvettek Hermann József, Moskovits Ede, Gettler József sarkadi, Müller József békési, Kurtág Jenő mezőtúri, Brüll József mezőkovácsházi hittestvér. A Szijum rendezésében a Női Tagozat asszonyai tevékenykedtek. Szekszárdon a helyi és környékbeli zsidóság részvételével július 11-én a zsinagógában tartották az ezévi mártíristentiszteleteket. A gyászénekeket Tímár Károly pécsi kántor adta elő, emlékbeszédet dr. Schweitzer József pécsi főrabbi mondott. Cegléden július 11-én rendezte a hitközség gyászistentiszteletét, amelyen megjelent Fried Dezső hitközségi elnök vezetésével az egész helybeli zsidóság. A szolnoki hitközséget Deutsch Jenő Chevra elnök és Deutsch Jenőné, a Női Tagozat elnökasszonya képviselte. Törökszentmiklósról Foger Dezső és Albert, valamint Schwartz Albert jöttek el. Nagy számban zarándokoltak a mártíremlékműhöz a Budapesten lakó volt ceglédi hívek is. Ingber Miklós szolnoki kántor éneke után dr. Máté Miklós főrabbi mondott emlékbeszédet. Debrecenben július 11-én, vasárnap délelőtt tartották a mártírok emlékünnepségét. A megjelenteket és a hitközség tagjait dr. Kulcsár Imre, a MIOK alelnöke, a Debreceni Izraelita Hitközség elnöke és Leitner Mihály az Ortodox Tagozat elnöke fogadta. Ott voltak a Debreceni Városi Tanács, a Hazafias Népfront, az Állami Egyházügyi Hivatal, a reformátusok, a baptisták és az unitáriusok képviselői. A MIOK részéről Sós Endre elnök és dr. Benoschofsky Imre országos főrabbihelyettes jelent meg. Az izraeli követséget David Giladi ügyvivő és Ben Cur titkár képviselte. Előbb az Ortodox Tagozat emlékezett meg a mártírokról, Groszberg Jenő rabbi mondott gyászbeszédet. Azután került sor a hitközség gyászünnepségére, amelyet Gabányi Géza, a Chevra-osztály elnöke nyitott meg. Sahn Imre rabbi emlékbeszéde után Sós Endre, a MIOK elnöke és a Nácizmus Üldözöttei Magyarországi Bizottsága nevében Szőnyi János titkár mondott beszédet. Utána az egybegyűltek a Debrecenben meggyilkolt munkaszolgálatosok parcellájához vonultak, ahol ugyancsak Sahn Imre rabbi tartott emlékezést. Végül a hitközség helyiségében összejövetel volt, amelyen dr. Kulcsár Imre elnök, dr. Benoschofsky Imre országos főrabbi helyettes és David Giladi izraeli ügyvivő emlékezett meg a mártírokról. Berettyóújfaluban Tamáz 8-án gyászünnepséget tartottak a községből elhurcolt 300 család emlékére. Az iskola egykori tanítója Kreisler Sándor rótta le kegyeletét az auschwitzi haláltáborban és különböző munkatáborokban elpusztított hívők emléke előtt. Az emlékmű előtt — mely most került végleges helyére — Horovitz Adolf a debreceni Ortodox Tagozat, Talmud Tóra vezetője két melé racamimot mondott. Az ünnepség után a megjelentek a temetőbe vonultak, ahol meglátogatták az ott eltemetett hozzátartozóik sírját. Kecskeméten július 11-én rendezték a mártírünnepséget. A temetői márvány mártír-emlékcsarnok előtt Stein Ernő hitközségi elnök és Steinherz Lajos fogadták a Kecskemétről elszármazott hittestvéreket. Rubovits Imre szegedi kántor gyászéneke után Raj Tamás szegedi rabbi emlékezett a kecskeméti vértanúkról. Az Él mólé racamim után a MIOK képviseletében dr. Boinitzer Pál intézőbizottsági tag rótta le a magyar zsidóság kegyeletét a mártírok előtt. Befejezésül az elhunyt dr. Schindler József szegedi főrabbinak Kecskemét volt rabbijának, a mártírcsarnok tervezőjének emléktáblája előtt Raj Tamás rabbi mondott kaddismát. Sopronban július 18-án tartotta emlékező gyászünnepségét a hitközség a temetőben. Morvai Miklós körzeti kántor liturgiai éneke után dr. Vértes Árpád győri rabbi mondott beszédet, majd dr. Harsányi László országos intézőbizottsági tag tolmácsolta a MIOK és a BIH együttérzését. A kántor Él mólé radhamim imáját követően közös kaddis imával fejeződött be az ünnepség.■» Újpesten július 19-én este többezer főnyi hozzátartozó részvételével először a Berzeviczy Gergely utcai templomban tartottak gyászistentiszteletet, amelyen Kovács Sándor, a Dohány utcai templom kántora funkcionált. A Somló Andor vezényletével és Lisznyai Gábor orgonakíséretével közreműködő kórus gyászéneke után Raj Ferenc rabbijjelölt mondott emlékezőbeszédet a deportálások 21. évfordulóján. Az ünnepségen résztvettek dr. Seifert Géza és Steiner Marcell a MIOK alelnökei, a testvérkörzetek és az intézmények vezetői és dolgozói. Az istentisztelet után a megjelentek a templom mellett levő monumentális emlékműhöz vonultak, amelybe a rákospalotaiakkal együtt 20.000 mártír nevét vésték rá. Itt Kovács Sándor és Gáti Sándor kántorok gyászénekei után Raj Ferenc rabbijelölt rótta le a közösség kegyeletét a deportálásban és a munkaszolgálatban elpusztult hittestvérek emléke iránt. A mártírünnepség a hozzátartozók és az együttérzők közös kaddisával ért véget. Pesterzsébeten július 11-én emlékeztek a mártírokra. Hochberger László körzeti rabbi mondott beszédet, Friedmann Miklós körzeti kántor gyászdalokat énekelt. Dr. Mann Lajos központi elöljáró, a körzet elnöke, a MIOK képviseletében fejezte ki a közösség együttérzését. Csepelen szintén július 11-én tartottak emlékezőünnepséget. Hochberger László körzeti rabbi és Friedmann Miklós körzeti kántor végezték a gyászszertartást. A MIOK-ot dr. Mann Lajos képviselte. Soroksáron július 11-én , mint egyébként Csepelen és Pesterzsébeten is, a temetői emlékmű előtt rendeztek ünnepséget. Friedmann Miklós körzeti kántor gyászéneke után Hochberger László körzeti rabbi emlékezett a mártírokra. A MIOK képviseletében dr. Mann Lajos központi elöljáró jelent meg. Az ünnepség a megjelentek közös kaddisával ért véget. Tapolca és környéke zsidósága július 4-én, vasárnap délután tartotta meg a mártírok emlékünnepélyét. A temető ravatalozójában rendezett ünnepségen dr. Singer Ödön , kerületi főrabbi beszélt a temetőkertben elhelyezett jelképes sír előtt Szűcs István, a tapolcai fiókhitközség elnöke emlékezett meg a mártírokról. Énekelt Felder Frigyes kaposvári kántor. Zalaegerszegen július 11-én délelőtt, a temetőben felállított emlékmű előtt rótták le kegyeletüket az elhurcolt mártírok iránt. Beszédet a kerület főrabbija, dr. Singer Ödön mondott. (Folytatjuk) Mártírünn épség éli ÚJ ÉLET A B’nai B’rith turistacsoportja Budapesten Július 21-én, szerdán délelőtt a B’nai B’rith ameriai tagozatának turistacsoportja tett látogatást a Magyar Zsidóság Házában, ahol a MIOK elnökségének tagjai fogadták a vendégeket, akik megtekintették a Dohány utcai zsinagógát, a Zsidó Múzeumot, a közgyűlési termet és a Goldmark-termet is. Pénteken, július 23-án a B’nai B’rith egy újabb csoportja tett látogatást a Magyar Zsidóság Házában. Kedden, július 27-én az izraeli Hapoel sportegyesület turistacsoportja kereste fel a MIOK elnökségét. A MIOK elnöke és alelnökei válaszoltak a hozzájuk intézett kérdésekre. Dr. Heller Béla halála Július 25-én, vasárnap délben kísérték nagy részvét mellett utolsó útjára a rákoskeresztúri temető halottasházából dr. Heller Bélát, a Budapesti Izraelita Hitközség elöljáróját, az ismert budapesti ügyvédet Küldöttségileg képviseltette magát a BIH elöljárósága és a Hegedűs Gyula utcai körzet. Stern László főkántor gyászéneke után dr. Salgó László főrabbi méltatta az elhúnyt érdemeit. A Budapesti Izraelita Hitközség elnöksége, elöljárósága és képviselőtestülete nevében Sós Endre elnök mutatott rá dr. Heller Béla felekezeti közéleti pályáinak állomásaira és eredményeire. A Hegedűs Gyula utcai körzet nevében Dr. Krán Gyula központi elöljáró mondott gyászbeszédet. Az Ügyvédi Munkaközösség nevében dr. Gráf Andor búcsúztatta kollégáját. Regina Freeson képviselő interpellációt jegyzett be az angol alsóházban a fasiszták antiszemita mozgolódásaival kapcsolatosan. Arról van szó, hogy a Brit Náci Párt, a Brit Nemzeti Párt, a Nagyobb Britanniai Mozgalom és a Náci Intenacionálé az utóbbi időben fokozta antiszemita propagandáját. * Cecil Roth szerkesztésében megjelent Angliában, a W. H. Allen cég kiadásában, a The Standard Jewish Encyclopedia, a legújabb zsidó enciklopédia. Az angol-zsidó folyóiratok sokat foglalkoznak két másik könyvvel is: Raul Hilberg művével, a The Destruction of the European Jewsszal (Az európai zsidóság elpusztítása) és Cecil Roth könyvével, a Jewish Art-tal (Zsidó művészet). * Izraelben Nordau-díjjal tüntették ki dr. Stein Gábor professzort, a jeruzsálemi héber egyetem kémia-tanárát, Fürth Margit írónőt, Halmi József hírlapírót, Zoltán Dezső kritikust, dr. Márton Lajost, a Rádió munkatársát, Alexander Stefan festőművészt és Zeév- Farkas Jákob karikaturistát. Frankfurtból jelentik, hogy letartóztattak hat volt SS-tisztet, akiket 80 000 gyilkosságban való részvétellel vádolnak. Az SS-tisztek a többi között részt vettek a Kijev melletti Babjárban végrehajtott tömegmészárlásban. * Izrael Államában emlékestet rendeztek a hat évvel ezelőtt meghalt Kecskeméti Mária verseiből. Főleg az ott megjelent Fecsketragédia című magyar nyelvű verseskönyvéből adtak elő költeményeket. Szabadsághegyen űzető vendéget kóser koszttal felveszünk Tel: 187—139 Szerda- csütörtök délelőtt. Leveleket Kiadóba: ״ Szabadsághegy” jeligére 1960. augusztus 1. A MAGYAR ZSIDÓSÁG ÉLETE A MIOK képviselői Kunhegyesen Július 11-én, vasárnap délután Sós Endre, a MIOK elnöke, dr. Benoschofsky Imre országos főrabbihelyettes és dr. Harsányi László, a MIOK intézőbizottsági tagja, meglátogatták a Kúnhegyesi Izraelita Hitközséget. Győző Imre, a hitközség elnöke és dr. Reiner Bertalan, a hitközség elnökségének tagja, továbbá a kúnhegyesi maradék zsidóság asszonyai és férfiai várták a vendégeket. Utána istentisztelet volt a zsinagógában, és ennek során dr. Benoschofsky Imre országos főrabbihelyettes mondott beszédet. A hitközség tanácstermében rendezett összejövetelen Sós Endre, a MIOK elnöke és dr. Harsányi László intézőbizottsági tag szólt az egybegyűltekhez. Az összejövetelen Gross Vilmos jelent meg a kenderesi zsidóság képviseletében. A MIOK képviselői ugyanaznap látogatást tettek a Karcagi Izraelita Hitközségben is, ahol Fodor László elnök lakásán megbeszélést tartottak a hitközség vezetőivel. Ott volt Gábor Dezső, a Tiszántúli Izraelita Községkerület főtitkára, és dr. Domán István rabbi is. A Belvárosi Körzet összejövetele A BIH Belvárosi Körzete július 15-én, délután a körzet helyiségében összejövetelt rendezett, amelyet Friedmann Jenő központi elöljáró a körzet elnöke, nyitott meg, aki meleg szavakkal üdvözölte dr. Fisch Henriket, a Dohány utcai templom főrabbiját abból az alkalomból, hogy hosszas külföldi betegeskedés után hazatért. Sós Endre, a BIH elnöke és dr. Seifert Géza, a BIH elnökhelyettese, ugyancsak köszöntötte a főrabbit, azután pedig a körzet feladatairól szólt. Winkler Sándor, a kör-• zet női tagozatának elnökasz■sszonya, dr. Nussbaum László főorvos, Hegedűs Nándor kör■• zeti elöljárók és Serényi End■־ re, a VII. Belső Körzet alelnöke mondott még beszédet. Stella Adorján elöljáró, beteg■• sége miatt kimentette magát. A beszédek után a körzet vezetői hosszasan elbeszélgettek a körzet feladatairól. A zsidótárgyú magyar széppróza úttörője Az Izraelita Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1895. évi évkönyvében „Életképek” címmel igen érdekes, úgy irodalmi, mint folklór szempontjából úttörő, írásokat olvashatunk a magyaroszági jesivák életéből. A cikk leírja azt az utat, amit a jesiva hallgatók megtettek, amíg a középkorra emlékeztető zárt életből a legújabb kor művelt embereivé váltak. Az egész ■magyar irodalmi élet, élén ״ a Hét”-tel, felfigyelt ezekre az írásokra, amelyek a zsidótárgyú magyar széppróza első termékei. Az ״ Életképek” írója Leitmann Lajos rabbi, aki már a Magyar Zsidó Szemlében, 1883-ban, „Külföldi utamból” címen közölt útleírásaival bebizonyította, hogy a toll hívatott munkája. Útleírásában beszámol németországi, angliai, és hollandiai útjáról. Nem akarja a szerző ezekben az útleírásokban újra felfedezni Európát, vagy megismételni azt, amit már annyian megírtak, csak a zsidóság élete és sorsa érdekli, ezt tanulmányozza a távoli országokban is. Érintkezik a hitközségek vezetőségeivel és főpapjaival, meglátogatja a zsidó intézményeket, nem zárkózik el az éles kritikától sem ott, ahol ezt szükségesnek tartja. Így erősen megrója a gazdag hollandiai zsidókat, hogy nem fordítanak kellő gondot a szegények támogatására. Az említett munkák írója Seltmann Lajos régi rabbi családból származik, apja poroszlói rabbi volt. Seltmann 1854-ben született, Heves megyében, tanulmányait Pesten, Pozsonyban és Berlinben végezte. Először Szegeden volt segédrabbi, majd 1879-ben Hódmezővásárhely választotta meg főrabbinak, ahol 53 éven át, 1932-ben bekövetkezett haláláig, működött. Működésével még a más vallásúak között is nagy tekintélyre tett szert, így országos feltűnést keltett, hogy a tiszaeszlári események idején, Révész Bálint református püspök csókkal üdvözölte a zsidó papot. Leltmann igen kiterjedt tudományos működést fejtett ki és héber nyelvű tanulmányai a korabeli külföldi tudományos folyóiratok hasábjain olvashatók, míg magyar nyelvű tudományos működését mint a Magyar Zsidó Szemle és az IMIT évkönyv állandó munkatársa fejtette ki. Tanulmányai közül kiemelkednek: A Talmud és a zsidók (Magyar Zsidó Szemle, 1885.) Az Aranyborjú és a zsidóság. (IMIT évkönyv 1832.) — Zsidó volt-e Shylok? (Egyenlőség) Külön kötetben is megjelent „A nő a Talmudban” című írása Élete végefelé nagy gyász érte, 41 éves fia, dr. Leltmann Rezső, középiskolai tanár és kiváló társadalomtudós, akit a Horthy-rendszer megfosztott kenyerétől, hirtelen meghalt. Ezt a nagy csapást nehezen tudta elviselni, ettől fogva betegeskedett haláláig. Az első zsidótárgyú magyar szépíró —, aki emlékírója Kiss Arnold szerint — el nem múló zsidó típusokat festett Hogarthi vonásokkal — megérdemli, hogy emlékezetét megőrizzük. t. zs. KÜLFÖLDI ROKONAI RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNNYEL IS MEGVÁLTHATJÁK JEGYÉT. SASRENA Felvilágosítás: Budapest, V״ Váci utca 1—3״ valamint a MALÉV és IBUSZ irodákban.