Uj Élet, 1966 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1966-02-01 / 3. szám
XXII. ÉVF., 3. SZÁM 1966. tereruár 1. Bp. Berm. Bp. Ti. V. UJ ÉLET Scheiber Sándor régészeti jegyzetek Csathó Kálmán — Kiss Józsefről Erich Sojka tárcája JEGYES SZÁM Ára: 2 FORINT A MAGYAR IZRAELITÁK LAPJA Lübke — háborús bűnös — Heinrich Lübke, ön eljátszotta a jogot, hogy továbbra is magas pozíciójában maradjon!... Az egyik tanú jelentette ki ezt azon a berlini sajtófogadáson, amelyen nem másnak, mint Lübkének, a Német Szövetségi Köztársaság elnökének a hitleri időkben elkövetett bűnlajstromát tárták a nyilvánosság elé. Tagadhatatlanná lett — amit különben már eddig is rebesgettek —, hogy Lübkét elsőrendű felelősség terheli a Magdeburg melletti náci haláltábor tervezéséért és építéséért. Heinrich Lübke — helyesen mondta a tanú — eljátszotta magas közjogi méltóságát. Még helyesebb azonban azt mondani: Lübkének sohasem volt joga egy magát hivalkodóan „demokratikus”-nak nevező országban akár nem is ilyen magas funkciót vállalni. Hiszen a jog — ha lényegét tekintjük — erkölcsi tényező, és az erkölcs vagy erkölcstelenség nem attól függ, hogy tud-e róla a közvélemény, vagy sem. Az erkölcsi törvények értelmében Heinrich Lübke akkor is bűnös, akkor is mások vezetésére alkalmatlan férfi volt, amikor a gonosztettekben való részességét bizonyító dokumentumok még nem kerültek elő. Nem tudjuk még, milyen következtetéseket von le Heinrich Lübke az előkerült okmányok fényénél. Meggondolkodtató azonban — akármi is lesz az ő környezete döntése —, hogy miként gondolkodnak jogról, erkölcsről, ״ demokratizmus”-ról a Német Szövetségi Köztársaságban. ״ Demokrata az, akiről nem bizonyosodik be az ellenkezője, de ha bebizonyosodik, akkor is tagadni kell.” Günther Grass egyik legutóbbi cikkében olvastuk ezt az (Lübke-esetből is kiderült) igen találó megállapítást az NSZK uralkodó hivatalos köreiről. És Peter Weiss-nek, a legutóbbi ״ Nagyvilágiban olvasott, megdöbbentő ״ A vizsgálat”-ában is ezzel a konok, ravasz, „kötélidegzetű” tagadással találkozunk. A vizsgálat azonban — nem a színpadi mű, hanem a történelmi igazságszolgáltatás — feltartóztathatatlan. Heinrich Lübke magas méltóságának palástja nem takarhatja el Heinrich Lübkét, a náci háborús bűnöst Atombombák a tenger mélyén Állítólag a tenger mélyén van a spanyol terület fölött lezuhant amerikai repülőgép eddig hasztalanul keresett, negyedik atombombája. S ha tényleg ott van, riadalmat kelt a mélytengeri halak és egyéb vízi állatok között, amelyek eddig ilyesmit még nem láttak. El lehetne játszani az elképzeléssel: miféle minden eddig érzékelt cápánál és polipnál rettenetesebb szörnynek érzékelhetik a jámbor vízlakók a negyedik atombombát... Nincs kedvünk azonban efféle víziókon töprengeni, hiszen nagyon is földfeletti, nagyon is emberi problémákat juttat eszünkbe az elveszett atombomba esete. Egyrészt azt, hogy mi mindenen múlhat a mi rendkívül bonyolulttá lett korunkban a népek biztonsága: ominózus véletleneken, rosszul lenyomott gombokon, elvesztett atombombákon. Milyen életmentő, emberiség-mentő jelentősége van hát annak az esztendők óta kezdeményezett szovjet törekvésnek, hogy addig is, míg meg lehet valósítani a teljes leszerelést, csökkentsük a veszélyzónákat, kapcsoljuk ki — amennyire csak lehet — a véletleneket. A másik probléma — legalábbis, ami hirtelen eszünkbe jut — az, hogy azzal az anyagi és szellemi energiával, amellyel a tudomány e szörny gyermekeit előállítják, mi minden mást lehetne előállítani. Például: olyan eszközöket, amelyek megtermékenyítik a sivatagokat, s olyanokat is, amelyek az ottani élővilág veszélyeztetése nélkül kutatnák fel a tengerek mélyét. Hogy a tudomány mi mindenre képes, mennyi áldást hozó tényre, mennyi jóra, arra sok példát láthatunk napjainkban. De menynyivel többre lehetne képes, ha nem gyártanának atom és hidrogén-bombákat... ״ Nem vágyálom, történelmi és tudományos szükségszerűség, hogy a hadicélokat szolgáló atomtechnika békés építést szolgáló atomtechnikává alakuljon át.” A kiváló polgári tudós, Baade professzor állapította meg ezt. Nem vágyálom, nagyon is reális cél, hogy ne veszélyeztessen semmilyen élőlényt, ne fenyegessen se szárazföldet, se tengert az atombomba. Ezért a célért nagy történelmi erők küzdenek nem kis problémák, nem csekély nehézségek közegében. Ez a küzdelem az élet küzdelme a halál ellen. "" Seifert Gézát egyhangúlag választotta elnökévé a Budapesti Izraelita Hitközség képviselőtestülete A Budapesti Izraelita Hitközség közgyűlése új elnököt és vezetőséget választott. Európa legnagyobb izraelita hitközsége e közgyűlés tartalmával és szellemével ékesen bebizonyította, hogy élénken él benne az egységre való törekvés és hogy a bizalom alapján állította a közösség élére, a vezetés, az irányítás felelős munkájára elöljáróit. Egység és bizalom: olyan erények, szellemi és erkölcsi valóságok ezek, amelyekre a mi hitbeli közösségünknek igen nagy szüksége van. Magyarország felszabadulásával megszületett az a külső közeg, amely igazi jogegyenlőséget, védelmet, ha׳ A Budapesti Izraelita Hitközség január 16-án délelőtt tartotta meg vezetőségválasztó közgyűlését. Szirt Miklós, a választási bizottság elnöke a közgyűlés megnyitása után bejelentette, hogy a BIH 1957- ben megválasztott elnökségének, elöljáróságának, választmányának, valamint képviselőtestületének megbízatása lejárt. A választási bizottság az alapszabályok rendelkezéseinek megfelelően január 16-án délelőtt fél 11 órára kitűzte a képviselőtestület választói közgyűlését, melynek határozatképességét a bizottság elnöke megállapította és a jegyzőkönyv vezetésére felkérte dr. Láng Viktor főtitkárt, hitelesítésére pedig Bányai Sándor és Éber Jenő képviselőtestületi tagokat. Javasolta egyben, hogy a közgyűlés válassza meg a BIH dísztagjait. A közgyűlés Barna Imre nyugalmazott igazgatót, dr. Bársony Jenő egyetemi tanárt, dr. Borsa Mihály KSZB elnököt, Eisenbach Jenő KSZB elnökhelyettest, dr. Fuchs László Kossuthdíjas egyetemi tanárt, dr. Fuchs D. Rafael nyugalmazott gimnáziumi igazgatót, Gázon Gyula Kossuth-díjas kiváló művészt, Herman Lipót érdemes művészt, Kálmán Oszkárt, az Állami Operaház örökös tagját, dr. Kemény Imre Kossuthdíjas főorvost, dr. Lendvai Sándor aranydiplomás főorvost, dr. Scheiber Sándort, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatóját, Steiner Marcellt, a Chevra osztály elnökét, Seidner Mihály Kossuth-díjas mérnököt, dr. Szabolcsi Bence Kossuth-díjas akadémikust, dr. Szántó László aranydiplomás főorvost, dr. Szemere Samut, a filozófiai tudományok doktorát, Tauszig Béla műépítészt, dr. Turán Pál Kossuth-díjas egyetemi tanárt, Ungár Imre Kossuth-díjas zongoraművészt, úgyszintén dr. Weinstein Pál tanszékvezető egyetemi tanárt egyhangúan a BIH dísztagjának választotta. A választóbizottság elnöke ezután közölte, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa előzetesen hozzájárult ahhoz, hogy a Budapesti Izraelita Hitközség elnöki tisztségére dr. Seifert Gézát és Sós Endrét jelöljék. Bejelentette, hogy Sós Endre január 14-én a választóbizottság elnökéhez intézett levelében jelöltségét visszavonta, s így a BIH elnöki tisztségére dr. Seifert Géza az egyedüli jelölt. A bejelentést nagy és lelkes taps fogadta, majd a közgyűlés dr. Seifert Gézát egyhangúlag a következő nyolc évi időtartamra elnökévé választotta. Mielőtt Szirt Miklós az újonnan megválasztott elnök úr a közgyűlés vezetését átadt volna, a következő szavakkal fordult dr. Seifert Gézához: — A legnagyobb tisztesség, fát adott a maradék budapesti és magyar zsidóságnak. De éppen mert — a fasizmus több mint tizedelő öldöklései után — maradékról volt szó, maradékról, amelynek tagjai az évek során rohamosan öregedtek, közösségünk fennmaradása a kedvező külső körülmények között is sok problémát jelentett és jelent. A közgyűlésről szóló tudósításban sokat olvashatunk a konkrét problémákról és a konkrét feladatokról is. Itt csupán — újra meg újra alá־ húzva — az egység és bizalom létszükségletét hangsúlyozzuk. A közgyűlés azt mutatja, hogy a budapesti zsidóság ezen az ■ *•*-*■ melyet a főváros zsidósága egyik tagjának nyújthat, en-- nek a régi nagy hitközségnek az elnöki megbízatása. Dr. Seifert Gézára vár a feladat, hogy ezt a nagymúltú hitközséget az utóbbi időben felmerülő nehézségeken átsegítse, s eddigi munkássága után mindannyian úgy látjuk, hogy hivatva van arra, hogy biztos kézzel vezesse a hitközséget és az egész magyar zsidóságot. Szirt Miklós a választási bizottság nevében üdvözölte az új elnököt, aki köszönetét fejezte ki a közgyűlés részéről megnyilvánult, egyhangú határozatában jelentkező bizalomért. Ezt követően ismertette Sós Endre levelét, melyben visszalépését jelentette be a jelöltségtől. A napirend következő pontjaként sor került az elnökhelyettesek, valamint a főtitkár megválasztására is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa előzetesen hozzájárult ahhoz, hogy dr. Borsa Mihályt és dr. Láng Viktort a BIH elnökhelyettesévé megválaszszák. Minthogy dr Borsa Mihály, hivatkozással arra, hogy a Központi Szociális Bizottság vezetése mellett egész munkaerőt megkívánó újabb feladat ellátása erejét meghaladja, bejelentette, hogy lemond a jelölésről, így a közgyűlés dr. Láng Viktort egyhangúlag a BIH elnökhelyettesének választotta meg. Ugyancsak egyhangúan töltötte be a főtitkári széket a közgyűlés Ács József megválasztásával. Az elnökhelyettes és főtitkár megválasztása után dr. Láng Viktor előterjesztésére a közgyűlés megválasztotta nyolc évi időtartamra a BIH elöljáróságának tagjait. Elöljárók lettek: dr. Aczél Jenő, Barna Imre, dr. Boinitzer Pál, Éber Jenő, Dékán Ernő, Dobó Zoltán, dr. Flesch Jenő, Friedmann Jenő, dr. Fuchs D. R . I — Meghatottan mondok köszönetet a tisztelt közgyűlésnek — kezdte beszédét — azért a bizalomért, amellyel erkölcsi alapon áll, s megérti, hogy helyreállt a bizalom a Budapesti Izraelita Hitközség vezetői és a hívek ezrei és ezrei között. Ezt az alkotó bizalmat úgy kell őriznünk, mint a szemünk fényét. Nagymúltú hitközségünk legszebb hagyományait problémáit akkor őrizzük a legméltóbban, akkor oldjuk meg a legjózanabbul, ha egységesek vagyunk és ha bízunk egymásban. S hadd idézzünk itt csupán egy mondatot a Hitközség új elnökének felszólalásából: „A magyar zsidóság a felekezeti békesség egysége nevében sikerrel fogja megoldani összes célkitűzéseit.” Jael, dr. Harsányi László, Héber Imre, Kertész Zoltán, Klein Vilmos, dr. Lendvai Sándor, Mandula Sándor, dr. Mann Lajos, dr. Révész Márton, Rónai Lajos, dr. Scheiber Sándor, Schermer Ferenc, Serényi Endre, Somogyi Sándor, Steiner Marcell, Szírt Miklós, dr. Vörösváry Miklós, Wittenberg Imre. A hatvan tagú választmányba megválasztásra került: Ádler Sándor, Atlasz Miklós, Báder Dezső, dr. Bálint Béla, Bányai Sándor, Berlin Pál, dr. Bihari Andor, Bodnár Sándor, Braun Béla, Eisner István, Elboben Lajos, dr. Ernyei József, dr. Faludi Ferenc, dr. Faragó György, Fábián Miksa, Fellegi Lajos, Fischl Miklós, Frankel József, Gál Manó, Gergely Manó, Garé Olga, dr. Göndör Frigyes, Gráber Pál, Haas Károly, dr. Halász Ármin, Havas Ferenc, Hirsch Zoltán, Jakab Sándor, dr. Kéri István, dr. Kéri Lajos, Klein Simon, dr. Krón Gyula, Láng Sándor, Lefkovits Árminné, dr. Liebmann István, Löwbeer Sándor, dr. Lukács János, dr. Mezei Pál, dr. Milch Lajos, dr. Mózes Zoltán, Öszterreicher Ernő, Patak Bernát, Reichmann Rezső, Rosenbaum Hermann, dr. Salgó Sándor, Schusdek László, Schwartz Sándor, dr. Sinnreich Pál, Steinberger Sándor, Szabovszki Lászlóné, dr. Szántó Endre, dr. Takács Sándor, Ungár Sándor, Ungerleider Ernő, Vadnai Alfréd, Vasadi Jenő, Weiss Sándor, dr. Wessely Imre, Wiesner Ignác, Zátony Imre. Egyhangú lelkesedéssel választotta meg a közgyűlés Hartmann Jánosnét a Központi Női Tagozat elnnökévé. Ugyancsak közfelkiáltással választották meg a Budapesti Községkerület kétszáztizennégy tagját. Ezután elfoglalta helyét az újonnan megválasztott elnök, dr. Seifert Géza, engem a Budapesti Izraelita Hitközség elnökévé megválasztott. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Seifert Géza elnöki székfoglalója (Bauer S. felv.) A székfoglaló beszéd ... Avarian írta: dr. Salgó László főrabbi, a Budapesti Rabbiság igazgatója Ezekben a hetekben a soros tórai tanítások Mózes egyre jobban kibontakozó, történelmet irányító egyéniségével kapcsolatosak. Milyen emberi adottságok tették őt alkalmassá prófétai hivatás betöltésére, amely prófétai hivatás politikai vezetéssel is kellett, hogy párosuljön. Készült־ e erre az életpályára? Ó nem! Amikor a midráni legelőkön pásztorolta nyáját, még csak nem is álmodhatott arról, — mint ahogy József álmodott — hogy egyszer a juhok pásztorából a nép pásztora lesz. A Midrás kedves legendája szerint a szeretet predesztinálta őt arra, hogy Isten szent hivatásra hívja. Az a szeretet, amely nemcsak az, emberrel, de a sebzett báránnyal szemben is megnyilatkozott, Isten „választott népe” pásztorává avatta. És amikor eljött a történelmi pillanat, az isteni avatás pillanata, ő maga volt legjobban meglepve és nem akarta vállalni: „Ki vagyok én, hogy elmenjek fáraóhoz és kivezessem Izrael gyermekeit Egyiptomból”? Hasonló a magatartása a zsidóság másik nagy prófétájának Jeremiásnak is. Elhívása percében megdöbben a nagy feladattól és felkiált: ״ Ó Uram, Örökkévaló Istenem! nem tudok én igét hirdetni, mert még gyermek vagyok!” Mindkét próféta vonakodása a nagy feladat vállalásától felelősségérzetüket és azt az alázatosságot fejezi ki, amely az igaz, nagy szellemek sajátja.. Mózes is, Jeremiás is, a többi próféta és világi vezető végülis vállalták a hivatást, rendre helytállottak őrhelyeiken, a történelem adta meg értékelésüket. A mózesi tanítások megadják számunkra Mózes apósának Jetrónak szájába adva az igazi vezető elengedhetetlen tulajdonságait: „Szemelj ki magadnak az egész népből derék férfiakat, akik istenfélők, az igazság emberei és a haszonlesés ellenségei és helyezd őket a nép fölé.” Lapunk hasábjai részletes beszámolót adnak a budapesti zsidóság új vezetőinek megválasztásáról. Ehhez, a magyar zsidóság életében igen nagy jelentőségű eseményhez szólni kell az igehirdetőnek is az írás szavával. Annál is inkább, mert azok, akik most az élre kerültek az egész magyar rabbikar bizalmát is bírják. ״ Menj és vezesd a közösséget”. ״ íme itt vagyok, küldj engem.” Minden vezetőnek úgy kell éreznie magát, hogy az a hivatás, amelyet betölt, szent küldetés. A vezetésnek szilárd erkölcsi bázisát a bizalom adja meg. Kellenek a kiváló egyéni adottságok és tulajdonságok, de a vezető munkája csak akkor lehet eredményes, kitűzött céljait csak úgy érheti el, ha a közösség, amely élére állította, bízik benne, hisz szavainak, ígéreteinek. ״ Melyik a helyes út, amelyet az ember válasszon? Az, amely önmagában is becsületet jelent és amely követőjének megbecsülést szerez embertársai részéről is.” És mit vár a közösség a vezetőtől a legnagyobb kitüntetésért, a bizalomért? Mindenekelőtt hűséget. Hűséget a hazával szemben. A haza üdvét szolgálni minden ember szent kötelessége. Ebben a kötelességteljesítésben iránymutatást vár el minden közösség, így a zsidó gyülekezet is vezetőitől. Az érzelmek megnyilatkozásán kívül gyakorlati aktivitást adandó alkalmakkor az egész közösség élén, vagy annak nevében. És hűséget vár a közösség vezetőjétől a zsidóság ősi eszméi iránt, amelyek generációk elszakíthatatlan láncolatán örökségként maradtak ránk. Azt szoktuk mondani és hirdetni: a vallás mindenki szabad akaratára van bízva. De nem lehet így a gyülekezet vezetőjévé, amikor e minőségben bárhol megjelenik. A közösség minden tagja itt is pozitív állásfoglalást vár el vezetőitől. Juda Halévi gyönyörű szép allegóriája szól a szív jelentőségéről, amely szerv érzékenyen reagál a test minden része megbetegedésére vagy fájdalmára. A vezető a közösség irányítója, de egyben szíve is kell hogy legyen. Érezze át a közösség minden egyes tagja kisebb vagy nagyobb fájdalmát és ha az ember, különösen a sebzett szívű ember az emberhez fordul, akitől segítséget vár, soha nem szabad a segíteniakarásban csalatkoznia. A mi, két világháborút átélt magyar zsidóságunk sok szenvedés és megpróbáltatás után a felszabadulás percében jutott el a szabadság és a béke valóságához. A zsidó vezető célkitűzései között főhelyet kell kapnia a béke eszméjének. Az ország, amelyben élünk, a nép, amelynek része vagyunk, nemcsak lelkes, de harcos tagja is a béketábornak. A béke eszméjének megvalósítása minden államférfi és minden közösségi vezető elsőrendű feladatai közé tartozik. Az egységes magyar zsidóság, vezetőivel az élén integráns részét kell hogy képezze e béketábornak. Ennek a célnak a szolgálatába kell állítani a külföldi zsidósággal kiépített és tovább építendő (Folytatás a 2. oldalon)