Új Élet, 1969 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1969-10-15 / 20. szám
Búcsú Garai Imrétől Hatvannégy évet élt. Egykor, a század első éveiben egy zsidó proletár családban született és pályáját, mint birkózó kezdte. Ebben a minőségében is sikereket ért el és Magyarország bajnoka is volt. Azután egész más pályára tért át, és ő, aki a ringben testi erejével tűnt fel, most érzelmes, fülbemászó dallamaival, lett máról holnapra olyan népszerű a könnyű műfaj világában, mint előtte talán csak Zerkowitz és néhányan mások. Egy emberöltőn át komponálta pesti kis dalait, legtöbbjének maga írta a szövegét is, és közülük nem egy még a mai fiatalok előtt is ugyanolyan népszerű, mint a most született beat-dalok. Első sikere a Tarke lepkém volt, amelyet követtek a többiek, hogy közülük csak egyet említsünk meg, a kicsik és nagyok között egyformán éveken át verhetetlenül népszerű, az „Apu hód med be”. Még legutóbb, a tavalyi slágerfesztiválon is bebizonyította, hogy csak évei száma nőtt, de megmaradt fiatalnak, akinek a Csongorádi kis bíró unokája” című slágerszövege is díjat nyert. A könnyű műfaj jegyezte el Garai Imrét, pedig tehetségéből többre is futotta. Ezt bizonyította fiatal korában megjelent három regénye és a valóban komoly írói kvalitásokat elárult Sláger című önéletrajzi könyve. Most, hogy hirtelen eltávozott körünkből, mindazok siratják, akiknek egyegy kedves estét szerzett valamelyik Garai-dal . Garai Imre írót és zeneszerzőt hatalmas részvéttel kísérték utolsó útjára a rákoskeresztúri sírkertben. Temetésén dr. Fisch Henrik főrabbi mondott búcsúztatót, a kántori teendőket Kovács Sándor főkurrtor látta el. A ravatalnál Péntek Gyula újságíró beszélt Garai Imre írói, zeneszerzői munkásságáról. Gyászolja özvegye, egyetlen leánya, és Kanadában élő Pál ikerfivére, aki maga is mint tehetséges író több regényt írt. Vasárnapi kihallgatás Azt, hogy ez a történet nem végződött tragikusan, egy nyolcsoros versnek köszönhetem. A verset a szolgálatvezető szakaszvezető küldte a bori haláltáborból menyasszonyának, Katinak. A kísérő levélben azt írta a szakaszvezető, hogy a jugoszláviai lágerben nagy szerelme versírásra ihlette. A szerelmes verset azonban nem ő, hanem én írtam és ennek a nyolc sornak köszönhetem, hogy nem kötöttek ki kétszer két órára. Az történt, hogy a bori Vorarlberg táborban egy hétre favágásra és fűrészelésre osztottak be. Egy délelőttön, mialatt a tábor többi lakója vasutat épített Hitlernek, ketten maradtunk a lágerben. Én, és a favágásra ugyancsak beosztott Hajdú bajtársam. Dél felé nagyon kifáradtam és leültem a földre, hogy kipihenjem magam. Elővettem noteszemet és egy verset kezdtem írni a hegy mögött kúszó felhőkről. Balszerencsémre hirtelen előttem termett Katzlhuber szakaszvezető, a legkegyetlenebb keretesünk. Felugrottam és tisztelegtem. Rámkiáltott: — Henyélünk, henyélünk? Ezért nem jut elég fához a konyha! Maga azt hiszi, maga vaddisznó, hogy firkálni küldték Borba? Vasárnap jelentkezik kihallgatásra. Meg vagyok értve? — Igenis — válaszoltam ijedt hangon, mert félelmetesek voltak ezek a vasárnapi kihallgatások. Akár Juhász főhadnagy, akár Pál zászlós tartotta. Akit kihallgatásra rendeltek, az kétszer két órai kikötést kapott. A szakaszvezető vészjósló hangon kérdezte: — Nem valami kémjelentést ír maga a partizánok részére? Mutatni! Megmutattam neki a vers elkészült két sorát. Ez volt a szövege: Fehér felhő kúszik Vorarlberg felett. A költő éhes, jót régen nem evett. Nagyot nevetett. — Felett, evett. Nagyon jó vers. Mondja csak, nem írna nekem egy verset? Rövidet, hogy ráférjen egy levelezőlapra. — Szívesen, szakaszvezető úr! — De szép legyen. Katinak hívják a menyasszonyomat. Legyen benne a neve. És szépek legyenek a rímek. Kati majd azt hiszi, hogy én írtam. Csakhamar elkészült a vers: A zord jugó hegyek mentén Katicám, oly távol vagyok. Imádságom száll az égbe, Óvjanak meg az angyalok. A tisztes elolvasta, azután dühösen összegyűrte. — Maga vaddisznó! Ez magának vers! Micsoda rím ez? Oly távol vagyok! Égbe! Hoszszú is a vers! — Alázatosan jelentem — válaszoltam kis gondolkodás után —, rögtön írok másikat. Rövidebb lesz. — Na, próbálja meg! Ha megtetszik, elengedem a kihallgatást. Ha nem, akkor kétszer két óra. Hiszen tudja! Na, lelépni! Pár perc múlva készen volt a vers, hiszen nem volt sok dolgom vele, csak egy új sort kellett írni, a jugoszláv hegy már nem volt zord, hanem ragyogott a nap, egy sort kidobtam és kész volt a szakaszvezető verse. Jugóban, hol a nap ragyog, Katicám, oly távol vagyok, Óvjanak meg az angyalok! — Ez igen! — örvendezett. — Ragyog, vagyok, angyalok! Jól van, elengedem a kihallgatást. De ha még egyszer letehénkedik favágás közben, akkor nincs kegyelem! Palásti László Szép ajándék — örök emlék a fénykép Gyermek-, családi, esküvői felvételeit készíttesse Lakásfotő-szolgálatunk otthonában örökíti meg családi eseményeit. Fény-Szöv műtermek a város minden pontján. Kiváló minőség Figyelmes kiszolgálás Lakásfotő-szolgálat Budapest. IX Ferenc krt 27 341—991 A mi kis templomunk A Dessewffy utca 23. számú ház udvarán, közel 100 éve szolgál a terézvárosi ősi hagyományokhoz ragaszkodó hívők imahelyéül egy kis templom. A gyülekezet a Bikur Cholim nevet viseli, bár a betegek megsegítését jelentő szavak ma már nem fedik az alapításkor kitűzött célokat. Mik voltak ezek? Egy 1927-ben kiadott Almanachban a Bikur Clolim akkori elnöke — később a BIH Ortodox Tagozatának egykori főtitkára, dr. Sebestyén Antal — így írt a célokról: ״ A probléma ez: feljön Budapestre a hitközségi metsző, kántor, a tanító, a tisztviselő, az elszegényedett kereskedő, betegen. Gyógyíttatni akarja magát, hogy megint családjának élhessen. Szalad ide, szalad oda, de mert valami eldugott fészekben egy kis kidőlt-bedőlt vityilója van és e vityilóhoz egy raj apróság, nem kap a helyi hatóságoktól szegénységi bizonyítványt, amivel mint ingyenes beteget kórházba vennék. Hogy tudná az ilyen fizetni az ápolási költséget? Szalad ide-oda, végre kiköt a Bikur Cholim kis irodájában.” Az egyletről más írásos dokumentum nincs. A nevét viselő imaházról csak az öregek elbeszéléséből tudjuk, hogy annak idején, a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben alapították a zsidó hordárok. Ennek a kiveszőben levő szakmának emberei abban az időben ott voltak a város legforgalmasabb pontjain. Mindenről tudtak, mindent elintéztek, töviről-hegyire ismerték a főváros intézményeit és lépten-nyomon találkozhattak velük azok a vidékről feljött betegek is, akik naphosszat látottak-futottak, hogy kórházba kerülhessenek és ott a gyógyításon kívül kóser étkeztetés lehetősége is biztosítva legyen számukra. Ezért alakult meg tehát ez a kis imaház. A gyülekezet mostani vezetője, Rosenfeld Mór, nem mulasztja el, hogy az imaházba érkező idegeneknek meg ne mutassa a templommal szomszédos helyiséget, ahol a rituális ételeket főzték a betegek számára. Ma már üzemen kívül áll a konyha, az egyesület célkitűzéseit a BIH Ortodox Tagozatának Központja vette át. Az étkeztetésről pedig a Hanína Szociális Konyha gondoskodik. De az imaház fennmaradt, és a hagyományokhoz híven működik. Mindennap reggel és este fohászkodnak itt a hívők Istenhez és szigorúan betartják a tradíciókat. Az évtizedek során összeírták a halottak hozátartozóit és megbízásukból nemcsak kadist mondanak, hanem misnájeszt is imádkoznak. Ez a következőképpen történik. Az imaházhoz tartozó egyik talmudista a Misnából vett idézetet citál és annak magyarázatát fejtegeti. Ezzel áldoznak az elhunytak emlékének. Közel 100 éve áll a Dessewffy utcai imaház, — „a mi kis templomunk” — ahová néha-néha visszatérnek azok is, akik más kerületekbe költöztek. Eljönnek, hogy idézzék fiatalságuk éveit, eljönnek, hogy emlékezzenek elhalt szeretteikre. Nádor Jenő Bauer Sándor felvétele Aktuális ajándékújdonságok az IKEÁ-nál Sokan érdeklődnek arról, miként és mit lehet küldeni megemlékezésként, ajándékként a Magyarországon élő hozzátartozóknak, barátoknak, ismerősöknek. Ezzel kapcsolatban közölhetünk néhány új, úgy az ajándékozó, mint a megajándékozott számára megelégedést keltő lehetőséget. Elsősorban néhány szó a tavaly jól bevált és gyorsan népszerűvé vált ajándékcsomagokról. Ajándékcsomagot egész esztendőben lehet küldeni. De az eddiginél lényegesen többféle ajándékcsomag közül választhat az ajándékozó. Ezúttal már tízféle csomagot állít össze a Csemege Vállalat, amelyet Budapesten házhoz szállít, a vidéki címzettnek pedig utánvéttel küld el. A külföldön élő ajándékozó kiválasztja a 10—25 dollárba kerülő csomagfajták közül azt, amelynek tartalma, ára a legmegfelelőbb, s a bank vagy az IKEA-ügynökség útján befizeti az ellenértéket. A Magyarországra történő megrendelés teljesítése gyors és pontos. Így pl. a 20 dollárba kerülő csomagban szaloncukor, nyers kávé, kakaó, tea, keksz, konyakos meggy, deszszert, csokoládé, rum, likőr és szardínia található. Egy további új lehetőség, amely ínek kihasználása különösen örö-met szerez a megajándékozottnak, az ún. magán- vagy egyedi ex-portlehetőség. Ez esetben a megajándékozott nem Magyarorszáágon élő hozzátartozó, hanem ugyancsak külföldön élő rokon, barát, ismerős. Ennek lényege az, hogy az IKEA deviza ellenében külföldi megrendelésre, külföldi címre megküldi a kért magyar árucikket. Megvásárolható, illetve küldhető Magyarországról minden olyan használt vagy új árucikk, amelynek nincs muzeális védettsége, elküldhetők továbbá Magyarországon maradt családi ereklyék, kedves emléktárgyak is. Az eddigi megrendeléseik között szerepelnek pl. bútorok, zongorák, festmények, népművészeti cikkek, porcelán készletek, de sokan kérnek speciális magyar élelmiszereket is, a többi között konzervet, paprikát. Az IKKA az ilyen esetekben árkalkulációt küld a külföldi megrendelőnek, aki befizeti a megrendelt cikk ellenértékét, s az IKKA késedelem nélkül, a kívánság szerint postán vagy légi úton küldi az árut. Újfajta és nem szokványos ajándék: az érme. Az érme rendelés és küldés az imént említett magánegyedi exporthoz hasonlóképpen bonyolódik le, s ajándékozható, illetve küldhető régi vagy új Magyarországon kibocsátott érme. Az IKEA ezekkel az újonnan bevezetett ajándék-szolgáltatásokkal nyilván újabb ezer és ezer családnak szerez örömet. Műszaki tömítés, lakatos és vastömegcikk KISZ Budapest XIII., Huba utca 2 Telefon: 400-745. Gyárt: műszaki és autótömítéseket, mezőgazdasági viz*eők armatúrákat és alugrafika táblákat. KISMARTON Ha a hét község zsidó lakosai közül páran összejöttek, okvetlen eldicsekedtek falujuk kiválóságáról. Az én falum rabbija olyan drose-ket (hitszónoklat) tart, hogy heteken át lehet rajta elmélkedni; a mi falunkban a házán (kántor) olyan szépen énekel, hogy Dávid király énekkarában is kitűnt volna, felel reá a másik, mire a harmadik, a mi traktorájunkban (kóser étterem) olyan sólet készül, hogy ilyet még Rotschild konyhájában sem főznek. És amikor a hallgatag negyediket megkérdezték: hát maguknál mi van? A felelet csak az lehetett, ami Maguknál külön-külön megvan, az nálunk régóta természetes, mert ha nem tudnák, én eisenstadti vagyok, és ezt olyan hangon mondta mint ahogy tán kétezer évvel ezelőtt egy felszabadított rabszolga mondta: én római polgár vagyok. A leggazdagabb, már kultúrában a legfejlettebb hitközség a nyugati határon Kismarton, Burgenland mai fővárosa, Eisenstadt volt. 1388-ban Zsigmond király engedélyt adott a két gróf Kanizsaynak, hogy birtokukon, Kismartonban, külföldi zsidókat is telepíthetnek. Az engedély hatalmas fejlődésnek tette le az alapját, amit mutat az a körülmény, hogy amikor híre ment 1526-ban hogy Sopronból kiűzik a zsidókat, meghívták az egész soproni zsidóságot, költözzék át hozzájuk. A felszólításnak tán harmadrésze eleget tett, a többi N°metkereszhlrra, Kaboldra, Lakompakba és Nagymartonba költözött. Nagy anyagi áldozatokba került, de ettől függetlenül gondtalanul, nyugodtan élt, fejlődött a főurak, a földesurak védnöksége alatt a hitközség (Kanizsay, Nádasdy, Eszterházy). Talán egyik hitközségben sem volt olyan erős a vágy, hogy a zsidó tudomány fellegvára legyen, mint itt Kismartonban. Már a XVI. század második felében, Közép-Európában elismert volt a jesivája, ahová még Elzászból is jöttek hallgatók, hogy tanuljanak a híres rabbiktól. Ez a jesiva több mint 300 éves tündöklés után, az 1914-es világháború előtt megszűnt. 1690 fontos időpont. I. Lipót császár szabad királyi várossá emelte a falut. A hercegi udvar végleg ide költözött. Szinte gombamódra fejlődött a kisipar, különösen a díszítő ipar. Ékszerészműhelyek mellett a csontfaragó és pipakészítők telepei létesültek. Az Eszterházyak nemcsak sok megrendelést adtak „zsidóiknak”, hanem az udvarlásukra érkező előkelő látogatóikat is ösztönözték, hogy vegyenek és rendeljenek. 1695 körül érdekes rendelet látott napvilágot. A herceg elrendelte, hogy függetlenül a városi közigazgatástól és a hitközség ősi szervezetétől és egyesületeitől, a kismartoni zsidóság köteles világi közigazgatást szervezni. A szervezet kitűnően bevált, élt 1867-ig. A szervezet feje volt a bíró (Juden-Richter) és a tanács. Tehát Kismartonban volt ráse-kohl, és függetlenül tőle egy bíró, kinek első dolga volt tűzoltóságot szervezni, akik egyúttal rendőrök és vásári biztosok is voltak. Egy érdekes esetet meséltek nekem. Az egyik mészáros súlycsonkítást követett el, a zsidó bíró megbüntette szabálysértésért (mint most), azután áttette az ügyet a Beszdinhez (vallásügyi bíróság), kérvén, járjanak el ellene, mert az illető vétett a Tízparancsolat ellen (Ne lopj) és vétett a kedajsim heti szakaszban foglalt kitétel ellen. (Igazságos mérték ...) A Besz-din szigorú ítéletet hozott: ötévi adóösszeget egy hét alatt a jótékonysági bizottságnak befizetni, ellenkező esetben iparelvonás lett volna. Nem is volt többé súlycsonkítás! A kuruc korszak évei a megpróbáltatások korszaka volt. Ha II. Rákóczi Ferenc kétbalkezes főurai, tábornokai valahol csatát vesztettek, akkor ellensúlyozásul a gyorsan mozgó lovasság átcsapott sarcolni, prédát szerezni a szomszéd osztrák területre. Az út Kismartonon átvezetett; a kifosztott mindig a zsidó volt. A megváltás éve 1704 volt, a herceg kieszközölte Lipóttól külön engedélyt és áttelepítette az egész hitközséget Bécsújhelybe. És amikor a csatározások után hazatérhettek, romokat, kifosztott otthont találtak. Hosszú évtizedes munka és és a földesúrnak hathatós segítsége tette lehetővé, hogy még szebb Kismarton legyen. Templomát Wertheimer Sámson, korának egyik legnagyobb jótevője, a bankár és Szavojai Jenő herceg bizalmi embere építtette fel és látta el kegyszerekkel. Mindaddig, amíg modern nagy templom nem épült fel, addig az alapítóról elnevezett Simselesz- Schülben tartották az istentiszteletet. Vázlatos cikkem hiányos lenne, ha nem emlékeznék meg dr. Hildesheimer rabbi működéséről, akinek húszévi ténykedése korszakalkotó. Ez a nagy műveltségű rabbi, egyúttal latin, görög, és matematika szakos tanár is volt. Teendője sok volt: például a világhírű jesiva egy részét átalakította rabbi iskolának, ahol az alapos zsidótudomány fejlesztése mellett előkészítette a hallgatóságot az érettségi vizsgákra. Eredmény: Kismarton és környékéről egymagában több zsidó fiatalember érettségizett, mint a többi hat nagyhírű hitközségben együttvéve. A kellő meg nem értés, alaptalan támadás elvette ennek a fáradhatatlan tudósnak kedvét, otthagyta Kismartont és Berlinben telepedett le, ahol folytatta azt, amit eddig tett. Tanult és tanított. Magyarországon az első szakosított magánmúzeum is kismartoni sajátosság. Wolf Sándor bornagykereskedő és régész érdeme. Évről évre jelentek meg költségén az ismertető füzetek, és nevelte, fejlesztette a gyűjtők táborát. Amikor 1922-ben osztrák lett Kismarton, a bécsi kormány örömmel vette át a múzeumot, fejlesztette és felhívással fordult a burgenlandi hitközségekhez, adják át megőrzésre régi irataikat, kegyszereiket... A felhívásnak, nemcsak az úgynevezett hétközség tett eleget, hanem az egykori Vas megyének hitközségei is, így Rohonc, Felsőőr, Tarcsa és Város-Szalónak. És amikor 1938 tavaszán Hitler hordái elözönlötték Burgendlandot, hosszú teherautók sorozata vitte a gondosan becsomagolt múzeumi anyagot. Hová? Ki tudja? Bizonyára nem a krematóriumba, ahová az egész hitközség került. Gergely Nándor Zsidó naptár Romániában A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének 5730. (1969/70) évi — százoldalas — héber-jiddis és román nyelvű naptárában a tulajdonképpeni naptárrészen kívül megtaláljuk a főbb imákat, áldásokat, a különböző egyházi ünnepek ismertetését, szemelvényeket a Talmudból, továbbá rendkívüli szép és értékes haszidikus folklóranyagban gyönyörködhetünk. A naptárt számos művészi kivitelű illusztráció és fénykép tarkítja. Ez utóbbiak közül különösen említésre méltó, a bukaresti Coral Templom, valamint a nagyváradi deportáltak és a bukaresti mártírok emlékműve fényképe. Dunajecz László Kézihorgoláshoz értő és varrógéppel rendelkező bedolgozókat felveszünk. Budapest, VIL, Síp u. 3.