Új Élet, 1970 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1970-07-01 / 13. szám

Választmányi ülések Vasváry Pál utcai körzet A VI. (Belső) Sasz Chevra Körzet június 7-én tartotta ki­­bővített elöljárósági és vá­­lasztmányi ülését. Klein Vil­­mos elnök szeretettel üdvözöl­­te a megjelenteket. Felolvasta Kohlmann Nándor főrabbi üd­­vözlő táviratát, amelyben ál­­dását küldi az ülés részt­ve­­vőire. Ezután Klein Vilmos részle­tes beszámolót tartott a körzet munkájáról. Apfel Dezső el­­nökhelyettes, Lefkovits Ár­­minné a Női csoport elnökasz­­szonya szólt az aktuális prob­­lémákhoz, majd az elnök tett indítványt a körzeti életben érdemeket szerzett választmá­­nyi tagok kinevezésére, és a következő javaslatot terjesztet­­te elő: körzeti alelnökké Weisz Miklóst, elöljárókká Fried­mann Józsefet, Klein Gézát, Ipoly Pált, Beer Vilmost, Ko­­ványi Andort és Sándor Józse­­fet, helyettes elöljárókká Lö­­winger Ákost, Arató Zoltánt, Herskovics Gyulát, vezető templom elöljáróvá pedig Róth Izidort nevezzék ki. Dr. Fodor Pál alelnök öröm­­mel támogatta a javaslatot, és az új vezetőségi tagok munká­­jára a Mindenható áldását kér­­te. Klein Vilmos zárószavaiban előterjesztést tett, hogy a bete­­gen fekvő körzeti főrabbinak táviratilag kívánjanak jó egész­­séget és mielőbbi teljes felgyó­­gyulást. Kérte továbbra is az elöljáróság és a választmány támogatását, mert csak közös munkával vihető előbbre a zsi­­dó közösség ügye. írógép javítás KOVÁCS ZOLTÁN VH., Kertész u. 46. Tel.: 428—141 A Hegedűs Gyula utcai körzet június 18-án tartotta évi rendes választmányi ülését, amelyen a körzet tagjai szép számban vet­­tek részt. Dr. Flesch Jenő körzeti elnök megnyitójában üdvözölte dr. Láng Viktor elnökhelyettest, dr. Harsányi László és Klein Vilmos központi elöljárókat, valamint a Központi Női Tago­­zat elnökasszonyát, Hartmann Jánosnét. Ezután beszámolt az elmúlt év eseményeiről, ame­­lyek közül kiemelte dr. Bene־­schofsky Imre országos főrabbi­­helyettesnek a körzetben eltöl­­tött 10 éves áldásos működésé­­nek jubileumát. Beszámolt ar­­ról is, hogy a főrabbi jelenleg is kórházban van és a választ­­mány teljes jobbulást kíván neki. Beszámolt dr. Weisz Sámuel­­nénak, a Nőcsoport elnökasszo­­nyának 80. születésnapja alkal­­mából rendezett ünnepségről, valamint arról, hogy mindkét széderestén 100—100־ an vettek részt. A szédervezető Balla Imre szemináriumi hallgató volt. Úgy a Peszach, mint a Lo­­vuausz ünnepek alkalmával mind a három Mázkir istentisz­­teleten ugyancsak Balla Imre szemináriumi hallgató funkcio­­nált. Dr. Láng Viktor, a BIH el­­nökhelyettese átadta dr. Seifert Géza elnök üdvözletét, aki más­­irányú elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg. Felhívta a vá­­lasztmányi ülést, hogy minden­­ki kövessen el mindent abból a célból, hogy a templom láto­­gatói száma ne csökkenjen, és a közterhek viseléséből minél többen vegyék ki részüket. Felszólaltak még dr. Lieb­­mann István körzeti pénzügyi elöljáró, Klein Vilmos és dr. Harsányi László, a BIH köz­­ponti elöljárói, Weisz Pál kör­­zeti elöljáró, Héber Imre elnök­­helyettes és dr. Sándor László. Hartmann Jánosné, a Központi Női Tagozat elnökasszonya örömmel üdvözölte dr. Weisz Sámuelné díszelnökké való megválasztását. A Női csoport munkájához sok sikert kívánt. Mártír­ünnepségek A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI temp­­lomban a 26 évvel ezelőtt koncent­­rációs táborba hurcolt hittestvé­­rek emlékezetére június 21־ én ren­­dezte meg mártírünnepségét a tö­­rökszentmiklósi hitközség. Az em­­lékünnepségen Ohlbaum Endre hitközségi elnök, valamint Ványai Henrik és Katona Pál vezetőségi tagokkal az élükön a hitközség tagjai jelentős számban vettek részt. A szolnoki hitközség részé­­ről Fischer Zoltán elnök, Nemes Jenő, Sós Sándor és Weisz Sán­­dor vezetőségi tagok jelentek meg. A mezőtúri szórványt Ványai Im­­re képviselte, míg Fegyvernek zsi­­dlósága részéről a Radó Dezső ve­­zette csoport jelent meg. Nagy számban jöttek el Törökszentmik­­lós más vallású lakosai is, hogy leróják kegyeletüket mártírhalált halt polgártársaik emléke iránt. A Si­­szi elhangzása után dr. Máté Miklós mondott emlékbeszé­­det, majd az Él mólé ráhámim gyászdal hangzott el. Dr. Boinitzer Pál, a Budapesti Izraelita Község­­kerület elnökhelyettese, a MIOK intéző bizottságának tagja tolmá­­csolta ezúton a Községkerület és a Magyar Izraeliták Országos Kép­­viselete együttérzését. Az ünnepség befejezéseként a jelenlevő hittest­­vérek közös Káddis imát mondot­­tak az elhunyt mártírok emléke­­zetére. Az ünnepség énekrészét Ingber Miklós kántor látta el. A KISKUNHALASI HITKÖZSÉG június 14-én rendezte ez évi már­­tírünnepségét. Délelőtt 11 órakor Schwartz Sándornak a temetőben levő síremlékénél emlékeztek meg az orgoványi különítmény gyilkosaitól ötven év előtt elszen­­vedett mártírhaláláról. Az emlék­­beszédet — a gyilkosok kezei kö­­zül kimenekült társa — Práger Sándor hitközségi elnök tartotta. A gyászistentiszteletet délután tartották a templomban, Raj Ta­­más szegedi rabbi beszélt a hitle­­rizmus áldozatairól. A kántori teendőket mindkét alkalommal Ingber Miklós szolnoki kántor lát­­ta el A kegyeletes ünnepségekre nagy számban jöttek el a Kiskunhalas­­ról elszármazottak, de megjelen­­tek a kanadai és belgrádi hittest­­vérek is, valamint a szomszédos keceli, Jánoshalmai és kiskunmaj­­sai hívek. Az Alföldi Községkerü­­letet Rosenfeld József alelnök, a bajai hitközség elnöke képviselte. NYÍREGYHÁZÁN június 7-én emlékeztek a mártírokra a Kótai úti temetőben. A kegyeletes Ün­­nepségen a helybeli és a környék­­hez tartozó hívek is nagy szám­­ban vettek részt. Spitzer Herman­­nak, a miskolci hitközség főkán­­torának gyászéneke után Schück Jenő főrabbi, az Ortodox Rabbi­­tanács elnöke mondott beszédet, majd Gábor Dezső főtitkár a MIOK és a Tiszántúli Község kerület kép­­viseletében emlékezett a mártírok­­ra. A főkántor El mólé rachamim imája után a közönség körüljárta az emlékművet, majd közös kad­­dis imával ért véget az ünnep­­ség. A SZOLNOKI HITKÖZSÉG jú­nius 21־ én tartotta idei mártírün­­nepségét. A nagy számban meg­­jelent hívők, kiknek soraiban a fővárosból és az ország különböző részeiből érkezett számos hívő is jelen volt, teljesen megtöltötték a szolnoki templomot. A megjelen­­teket Fischer Zoltán hitközségi el­­nök, valamit Nemes Jenő ügyve­­zető alelnök, Weisz Sándor Chev­­ra-elnök és Sós Alfonz alelnök fo­­gadták. A jászberényi fiókhitköz­­séget dr. Sándor Pál elnök, míg a törökszentmiklósi hitközség ve­­zetőségét Ványai Henrik, Reis­­mann Pál és Buttermann József képviselték. A templom falát bo­­rító és sok száz mártír nevét hir­­dető márványtáblák előtt a kegye­­let megszámlálhatatlan gyertya­­lángja lobogott, és a márványtáb­­lák alját elborították az emléke­­zés virágai. Ingber Miklós kántor Liviszi gyászdala után dr. Máté Miklós főrabbi lépett a szószékre és mél­­tatta a 76 évvel ezelőtt halálba hurcolt hittestvérek emlékét. Az Él mólé ráhámim elhangzása után dr. Boinitzer Pál községkerületi elnökhelyettes, a MIOK intéző bi­­zottsági tagja rótta le a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Községkerü­­let kegyeletét a szolnoki zsidóság mártírjainak emléke előtt. A fel­­emelő emlékünnepséget a meg­­jelentek közös Káddis imája fe­­jezte be. Leány­avatásod A Dohány utcai templomban Leviausz első előestéjén az istentisztelet keretében, június 9-én tartotta leányavató ün­­nepségét a Budapesti Izraelita Hitközség. A tavasz virágaival díszített zsinagógában nagyszá­­mú hívő jelenlétében folyt le az ünnepség, amelyen megjelent dr. Seifert Géza, a BIH elnöke, míg a BIH központi elöljárói közül dr. Harsányi László, Szírt Miklós, Klein Vilmos, dr. Bei­­nitzer Pál, Hamburger József, Héber Imre és Serényi Endre voltak jelen. A Központi Női Tagozat elnökségét Hartmann Jánosné és dr. Seifert Gézáné képviselték. A lobogó gyertyákat vivő if­­jak kíséretében bevonuló ava­­tandó leányok a frigyszekrény­­nyel szemben sorakoztak fel, s virágkoszorúval díszítették fel a Tóratekercseket. Dr. Fisch Henrik főrabbi mondott ünnepi avató beszédet, majd a leányok fogadalomtétele következett. Végül a főrabbi átnyújtotta a felavatott leánykáknak a BIH ajándékát és emléklapját. A szertartás énekrészét Kovács Sándor főkántor látta el, a templomi kórus és orgona kísé­­retével. Újpesten Lövuausz estéje az idén mél­­tán okozott örömet a hívők szá­­mára. A „mattan tauró”, a tóra­­adás, tíz ige tradicionális ünne­­pe volt az első alkalom, hogy az újonnan festett nagytemplom­­ban folyt le az istentisztelet. A kiadás előtt felhangzott az or­­gonán a XXIII. Zsoltár a leány­­avatást bevezető hagyományos melódia, öt kislány: Beregi Klári, Gergely Éva, Láng Kati, Perényi Magda és Schmidt Kati virággal a kezükben vonultak a frigyszekrény elé. Raj Ferenc rabbi avatóbeszédében törté­nelmi példákat idézve minta­­képül állította eléjük a régi küzdelmes századok zsidó anya­­ideálját. Utána a leányok együtt mondták el fogadalmi imáju­­kat, majd ezt követően a kán­­tor a Mi­sebérách megható mondatait recitálta. A körzet elöljárói, élükön Illés Vilmos elnökkel ajándékokat adtak át. A nagyszámban megjelent hittestvéreknek a bensőséges légkörű ünnepség maradandó emléket jelentett. A rendezés a közösség, a felkészítés Raj Fe­­renc rabbi érdeme. Egy éve halt meg Sós Endre Július 18-án döbbentett meg benünket a hír, hogy Sós Endre, az ÚJ ÉLET publicistája, annyi harcos antifasiszta írás szerzője eltávozott körünkből. Hatvan­­négy évig élt és szinte halála pillanatáig, amit egy buta autó­­baleset okozott, az alkotás, az újságírás, az irodalom megszál­­lottja volt. Ahogy Fábry Zoltán leírta, hogy „műfajom az anti­­fasizmus”, ugyanezt elmond­­hatta volna magáról Sós Endre, aki a vallomás helyett a felsza­­badulás pillanatától kezdve minden írásával e célt szolgálta. De helyesbítenünk kell, hiszen Sós Endre egész életműve is a haladás és a humanizmus je­­gyében telt el, a Horthy-fasiz­­mus idején, mint a Magyar Hír­­lap és a „Toll” című irodalmi folyóirat publicistája is a faj­­védelem, a fasizmus ellen küz­­dött. Író és publicista volt, aki mindent feláldozott a tollért, aki minden tettében, minden gesztusában a magyar betűt szolgálta. Könyvei, amelyek kö­­zül kiemelkednek a Franklin Benjáminról írt ״ Aki a villá­­mot az égtől elragadta”, a ״ Lin­­coln" és utolsó műve, amelynek második kötetét már nem tudta befejezni, a ״ Felvillanó arcok”, mind az emberi haladást, a szo­­cialista eszmét hirdették. A fasizmus éveiben ő is meg­járta a többi száz- és százezrek­­kel a náci pokol állomásait és erről szenvedélyesen vallott felszabadulás utáni cikkeiben, amelyek előbb a Népszavában, majd a Magyar Nemzetben és lapunkban jelentek meg. Mun­­kabírása és tudása szinte vég­­telen volt, kollegái és barátai nem hiába nevezték a „kétlá­­bon járó lexikonnak”. Tudott lelkesedni az igazságért, a ma­­gasabbrendű szellemi óriáso­­kért (Thomas és Heinrich Mannról írott tanulmánykö­­tete) és különösen örömmel patronálta a fiatal tehetségeket, akiknek első lépéseit igyeke­­zett egyengetni. Sós Endre halálával komoly veszteség érte a mag­yar újság­­írást és irodalmat és e gyász­­ban kivette részét a maradék magyar zsidóság, amelynek hosszú éveken át vezetője volt, mint a MIOK és BIH elnöke. Templomi festett üvegablakok, ólomfoglalatú üvegezé­­sek készítése és javítása ÜVEGESEK KTSZ üvegfestő részlege Budapest, vm­., Baross utca 39. Telefon: 143—354. A LEGSZEBB, LEGÉRTÉKESEBB AJÁNDÉK­­TÁRGYAKAT KARAT-ÉKSZER­­BOLTUNKBAN VÁSÁROLHATJA MEG Budapest, VI., Népköztársaság útja 43. Ékszerfelvevő helyeink: V. Kossuth Lajos utca 1. VI., Népköztársaság útja­­13. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. A BIH Ortodox Tagozatának közgyűlése A BIH Ortodox Tagozatának székházában a zárszámadás és az 1970-es költségvetés elő­­irányzatának letárgyalására gyűltek össze a közgyűlés tag­­jai. Az ülésen megjelent dr. Seifert Géza, a MIOK és BIH elnöke, dr. Láng Viktor elnök­­helyettes, dr. Harsányi László pénzügyi elöljáró, valamint Weisz Márton, budapesti orto­­dox főrabbi. Braun Lajos, tagozati elnök­­helyettes, mint a közgyűlés el­­nöke szeretettel üdvözölte a megjelenteket, majd megem­­lékezett elődje, Mandula Sán­­dor haláláról. Hangsúlyozta, hogy a megboldogult nagy híve volt a neológ és ortodox hit­­községek kapcsolatának, minél szorosabbra fűzésének és ezzel együtt a zsidó egység megte­­remtésének. Ebben a szellem­­ben kíván ő is munkálkodni, mert ez az egész magyar zsidó­­ság érdeke. Beszélt azokról a munkálatokról, amelyek a mik­­ve renoválásával kapcsola­­tosak. Ezek a munkák halaszt­­hatatlanok, és nem csak anyagi áldozatot kívánnak, hanem sok utánjárást és fáradságot is igé­­nyelnek, amelyek oroszlán­­része Fixier Hermann főtitkár vállára nehezednek. Javasla­­tára Fixier Hermann főtitkárt fáradhatatlan munkájának el­­ismeréséül jegyzőkönyvi kö­­szönetben részesítették. Ezután Fixter Hermann fő­­titkár beszámolója következett. — Mandula Sándor elhunytával — mondotta — nagy veszteség érte a Tagozatot és hogy ennek ellenére a munkában nem tör­­tént fennakadás, az Braun La­­josnak, Schächter Árminnak, Mun­csik Gyulának, Ungár Sándornak, az elöljáróság többi tagjának volt köszönhető. Dr. Seifert Gé­za, a MIOK és BIH elnöke gyors intézkedéseivel segítette a folytonosság biztosí­­tását. A Tagozatban folyó további munkákról számolt be ezután a főtitkár és kiemelte azt a tényt, hogy az Ortodox Tago­­zat nagy múltjához híven mű­­ködik és gondoskodik nemcsak a jelenről, hanem a jövőről is. Fenntartja a Jesivát, a Talmud Tórát és hogy nem is ered­­ménytelenül, azt példázzák a d­anukkai és purimi előadások is. Az Ortodox Tagozat mun­­kájáról a hazánkba látogató külföldiek nagy elismeréssel nyilatkoznak és ez az egész magyar zsidóság hírnevét emeli. Dr. Seifert Géza, a MIOK és BIH elnöke emelkedett ezután szólásra. Üdvözölte a közgyűlés tagjait. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az Ortodox Tagozat nemrég elhunyt elnö­­kéről, Mandula Sándorról, aki­­nek érdemeit meleg szavakkal méltatta. Bármily fájdalmas is Mandula Sándor elnök el­­hunyta, Szentírásunk tanításai szerint — mondotta — a közös­­ségnek tovább kell működnie. Mózes tanítómesterünk, ami­­kor életében adta át a vezetést Józsuának, azt „hók házak, légy erős” szavakkal tette. Jó erőt és egészséget kívánok ezért az Ortodox Tagozat vezetősé­­gének, élén Braun Lajos elnök­­helyettesnek, Schächter Ármin alelnöknek és a többieknek az Ortodox Tagozat további sike­­res vezetéséhez. Megköszönte Fixter Hermann főtitkárnak kimerítő beszámolóját, amely az Ortodox Tagozat jó munká­ ját bizonyítja. Ebben az évben, február 20-án volt húsz éve annak, hogy a kongresszusi árnyalatú és az ortodox zsidóság egy­­hangú lelkesedéssel kimondot­­ta az egyesülést és megalkotta az Egységes Országos Szer­­vezeti Szabályzatot. Húsz év ta­­pasztalata bebizonyította, hogy az Országos Szervezeti Sza­­bályzat megalkotása jó és hasz­­nos volt. Szocialista magyar ha­­zánk jogrendszerének kereté­­ben a vallás és lelkiismereti szabadság jegyében jó az együttműködés a kongresszusi árnyalatú és ortodox zsidóság között. Közösen őrködünk a legvallásosabb ortodox igények maradéktalan kielégítésén, ezt bizonyítja a most újjáépülő ortodox mikve és számos egyéb ortodox intézmény fenntar­­tásának ténye. Az Országos Szervezeti Szabályzat kereté­­ben egységben dolgozik az egész magyar zsidóság az ősi tradíció fenntartásáért és fenn­­maradásáért. Ehhez a munkához továbbra is sok sikert kívánok. Dr. Láng Viktor elnökhelyet­­tes hozzászólásában nagyra értékelte az Ortodox Tagozat munkáját és azokat az erőfe­­szítéseket, amelyeket annak érdekében tesznek, hogy bizto­­sítsák a hitélet és az intézmé­­nyek zavartalan működését. Kiemelte azt a jó kapcsolatot, amely a MIOK és az Ortodox Tagozat között már korábban kialakult és annak a reményé­­nek adott kifejezést, hogy Braun Lajos elnök vezetésével ez a jó kapcsolat csak még jobban elmélyül, ami javára lesz az egész magyar zsidóság­­nak. A vallási élet fenntartása és jövőjének biztosítása, a ma­­radék zsidóság egysége ez a kötelessége minden hittestvér­­nek. Dr. Harsányi László pénz­­ügyi elöljáró a maga részéről is megerősítette Fixter Her­­mann főtitkár azon kijelenté­­sét, hogy áldozatokat kell vál­­lalni mindenkinek a jövőben a vallási intézmények fenntartá­­sában. A Tagozat és a Sip utca közötti jó viszony további fenntartása valóban a magyar zsidóság jövőjének záloga. Weisz Márton budapesti or­­todox főrabbi örömmel vette tudomásul, hogy régi kérése megvalósul és a mikve tataro­­zása megtörténik. Az egész magyar zsidóság és az Ortodox Tagozat intézményei jól mű­­ködnek. A további jó munká­­hoz kérte Isten áldását az egész magyar zsidóságra. Be­­fejezésül a Kohaniták áldását mondta az egész gyülekezetre a magyar zsidóságra és arra kérte a Mindenhatót adjon békét és áldást az egész világ­­nak. Az ortodox Talmud Tóra évzárója Az ortodox tagozat Talmud Tórájának leánytagozata június 14-é­n tartotta évzáró ünnepsé­­gét, amelyen megjelent Braun Lajos elnökhelyettes, Schück Jenő főrabbi, az Ortodox Rab­­bitanács elnöke, Berger Jakab igazgató és Fixter Hermann fő­­titkár. A vizsgakérdések nagyobb részt a zsidó asszonyokat és 1­1­­tő vallási törvényekből állot­­tak, amelyekből jó eredmény­­nyel vizsgáztak a hallgatók, ez Fischer Miklósné jó pedagógiai munkáját dicséri. Érdekes és nívós volt a ki­­sebbek évzárója is, akik olva­­sásból és zsidó énekek előadá­­sából vizsgáztak igen szépen. Sikerültek voltak a Tóraidéze­­tek fordításai is. Ezért a szép eredményért dr. Raj Sándornét illeti dicséret. Az évzáró befejezéseképpen Berger Jakab igazgató mondott zárszót, Braun Lajos elnökhe­­lyettes dicsérte a jó munkát és Schück Jenő főrabbi az Isten áldását kérte a Talmud Tóra további munkájára. Végül a tanulók ajándékban részesül­­tek. Divatos f­űzőt, fehérneműt készíttessen ״ Start fűző és fürdőruha KTSZ fiókjaiban VIII., Rákóczi út 10. V. , Kossuth Lajos u. 6. VI. , Lenin körút 85. KINCSET ÉRŐ NYEREMÉNYEK A KINCSES TOTŐKUPA PÁLYÁZATON a 26-32. játékheteken (június 28־ augusztus 9.) ÉRTÉKES ÓRA ÉS ÉKSZER A VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYOKAT NYERHETI Pályázati feltételek a szelvény hátoldalán.

Next