Új Élet, 1977 (32. évfolyam, 1-24. szám)
1977-12-01 / 23. szám
K. Varvariv náci múltja A TASZSZ szovjet hírszolgálat jelentette: ״ Illetékes szovjet szervek írásos bizonyítékokkal rendelkeznek arra, hogy Konsztantyin Varvariv, az UNESCO állandó amerikai képviselője, a második világcsaporú alatt a nácik büntető szerveinél szolgált és tömeggyilkoságokban vett részt.” Varvariv bűnös múltja a nürnbergi háborús főbűnösök perével azonos időben az amerikai zónában lefolytatott 12 bűnper egyikében már szóba került. Ez a 9. számot viselte, de általában a történeti feldolgozások során „Einsatzgruppen-Prozess” néven emlegetik. Az összeomlás után sikeresen, álnéven bújkáló náci bűnös azonban nem ült a vádlottak padján, csak az általa — elsősorban Rovno ukrán városban — elkövetett tömeggyilkosságok ismertetésénél hangzottak el ellene is súlyos vallomások. A most a szovjet kutatók által a rovnói archívumban talált adatok a már 30 évvel ezelőtt felhozott vádakat teljes mértékben igazolták. Két millió lengyel és szovjet állampolgár gyilkosai... Amikor a náci Németország 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót, előnyomuló csapataik mögöttes területén különös német kommandók jelentek meg és fogtak ״ munkájukhoz”. Hitler parancsára az RSHA (Biztonsági Főhivatal), az OKW (Wehrmacht Főparancsnokság) és az OKH (Keleti Fronthadseregek Főparancsnoksága) együttesen úgynevezett „Einsatzgruppen”-eket állítottak fel. Négy ilyen bevetési főcsoportot alakítottak (A, B, C, D jelzéssel). Szigorú határokkal kijelölték a Hinterlandnak egy-egy rájuk eső részét. Az egyes, összesen tehát 4 csoportparancsnokkal 1941 májusában a szászországi Pretsch városában tartott eligazítás során az RStA vezetője, Reinhard Heydrich és az SD-főnök, Bruno Streckenbach ismertette feladataikat. Eszerint, Hitler parancsa így hangzott: „A felállítandó bevetési csoportok (״ Einsatzgruppe”) a megszállásra került hát mögötti"Hélleteken kíméletlenül verjenek le minden ellenálási kísérletei.’*'1'' Ehhez fűzték utasításaikat Heydrich és Streckenbach. ״ osszák fel bevetési csoportjaikat több ״ Einsatzkommando”ra, azokat szükség szerint ״ Sonderkommandó”-kra, továbbá ezeket ״ Teilkommando”-kra. Az ״ Einsatzgruppek” mindegyike 1—1 zászlóalj erősségű (kb. 1200 ember), a ״ Sonderkommandók” megfelelnek a katonai századoknak, a ״ Teilkommandók” pedig a katonai szakaszoknak. Teendőik, hitler parancsa értelmében — szünetet nem tartva, vizsgálat mellőzésével, részvét, könnyek és bűnbánat nélkül öljenek le férfit, nőt gyerekeket. Ez utóbbiakat azért, mert felnőnek és azt a vágyat táplálhatják, hogy bosszút álljanak szüleik megöletéséért. Elsősorban vonatkozik ez a parancs az összes kommunista vezetőre, továbbá a zsidókra és a cigányokra, végül az „ázsiai kisebb értékű” fajokhoz tartozókra, s az ún. „aszociálisokra”. Az egzekúció alá vonandók körét és személyének megítélését a különítmények parancsnokára bízzák. (A fenti utasítást az amerikaiak nürnbergi katonai törvényszékének 9. számú perében hozott indokolásból szó szerint idéztük!) Ilyen instrukciókkal felszerelve vonult be az 107.100 tagszámú Otto Emil Rasch SS-Brigadeführer vezetése alatt álló ״ CG-Einsatzgruppe 7. számú Sonderkommandója Rdynoba, miután már sok száz kilométeres véres utat tett meg kiindulási pontjától. Ebben a kommandóban szolgált a Varvariv család 3 tagja is: Konstantyin és Jurij, s az előbbi felesége, Jelena Kozar, aki a Gestapo-különítmény tolmácsa volt. Önkéntes jelentkezésük nem volt meglepő: a Varvariv család a cári uralom bukása után a forradalom ádáz ellensége volt. Az apa a polgárháborúban a hírhedt ellenforradalmár Petljura hetman csapatában harcolt és gyilkolta a forradalom katonáit, köztük a Vörös Hadseregben harcoló magyarokat. A két fiú, Konstantyin és Jurij túltett apjuk véres tettein is. Nyelvismeretük segítségével specialistái voltak az ukránok körében ״ a zsidók és kommunisták ellen irányuló pogromok" felszításának. Idézet az amerikai bíróság egy ilyen bevetési csoport jelentéséből: ״ Mindent megtettünk, hogy a lakosság haragját a kommunisták és a zsidók ellen felszítsuk. Már azért is, hogy a jövőre nézve igazolhassuk: az általunk felszabadított lakosság önmagától a legkeményebben végzett a bolsevista és a zsidó ellenséggel.” Perdöntő vallomások a Varvariv-szította rovnói pogromról A rovnói pogrom lefolyásáról már 30 évvel ezelőtt — az amerikai bíróság kihallgatásai alapján —, döntően bizonyító vallomás járta be a világsajtót. Hermann Friedrich Grabe, a Rovnóhoz közeli Scolbunov városkában dolgozó nagy építőcég német vezető főmérnöke részletes pontossággal leírta egy ilyen — a Sonderkommando tisztjei által felszított, 1942. július 15-én lezajlott —, rovnói pogrom borzalmas lefolyását. Vallomását részletesen magába foglalja az amerikai II. számú katonai bíróság 1948. április 14-én kihirdetett ítéletének indokolása. Álljon itt egy rövid idézet: ״ A mondott napon, éjjel 22 órakor SS-emberek vezetésével, az általuk beszervezett ukrán milícia betört a rovnói zsidó gettóba. A házak ablakait beverték, az elzárt ajtókat törővasakkal felfeszítették, vagy kézigránátokkal robbantották be. Az ágyakból rángatták ki a lakókat, s ahogy voltak, úgy hajtották ki a félig meztelen zsidókat a város utcáin át egy gyűjtőhelyre. Miután Rovno utcai világítása igen gyenge volt, szüntelen világítórakétákat lőttek a meghajszoltak elé és fölé. Az elmaradókat — aggokat, betegeket, nőket és gyermekeket — puskatussal hajszolták tovább. Az utcák, amerre a menet elhaladt, rövidesen haldoklókkal és hullákkal volt telve. Akik élve eljutottak a kiszemelt erdei vesztőhelyre, azokat előre elkészített gödörbe lőtték.” Grabe főmérnök tanúvallomásában pontosan leírja a kivégzések borzalmait. Vallja: ״ Másnap hajnalban végigjártam a kivégzettek útját a vesztőhelyig. Több mint 30 súlyosan sebesült, meztelen áldozatot ki tudtam húzni, akiket a rájuk esett legyilkoltak eltakartak. Ennek az egynapi pogromnak legalább 500 áldozata volt...” (Grabe vallomása az IMT XXXI. kötet 441—444. oldalán található. Okmányszáma PL—2992.) A bíróság ítéletében közölte azt a távirati jelentést is, amelyet a Sonderkommando 7. feletteseinek küldött: ״ Bei ruthenischer Bevölkerung Zustimmung. Umfangreiche Judenexecution folgt anschliessend.” (Lakosság beleegyezésével további zsidóírtás folytatólagosan következik.) Az amerikai bíróság 12 halálos ítéletet hozott. Csak négyet hajtottak végre — bár az ítélet „több százezer gyilkosságot” bizonyított rájuk. A többinek John McCloy amerikai főbiztos 1951. jan. 31-én megkegyelmezett és halálos ítéletüket szabadságvesztésre változtatta. Ma már mind szabadlábon él Nyugat-Németországban, többen az USA-ban is. Varvariv a háború után Visszamenekülve német földre előbb az angol, majd 1946-ban az amerikai titkosszolgálatnál jelentkezett, elhallgatva véres múltját, azt, hogy bírói megállapítás szerint az az SS-alakulat, amelynél szolgált, a legkevesebb 80 000 embert, köztük 12 000 zsidót mészárolt le”. 1956-ban a megszállás alatti szolgálatainak elismeréseképpen megkapta az USA állampolgárságát. Álcázva az USA kongresszusi könyvtárának alkalmazottjaként, előbb a CIA-nál dolgozott, majd 1961-ben — mint aki „kitűnő ismerője a szovjet életnek” —, az amerikai Külügyminisztérium közvetlenül alkalmazta. 1977 végén már Grúzia fővárosában, Tbilisziben tűnik fel. Az ott rendezett UNESCO környezetvédelmi-oktatási szimpozionon képviseli az USA-t, mint a küldöttség vezetőhelyettese. Névjegyén: Constantin Warnarine áll. Ez az „amerikaisítás” nem védi meg. Egy volt rovnói — aki csoda folytán menekült meg—, ottani újságokban közölt fényképéről felismerte, s bejelentést tett a hatóságoknál. Roman Rugyenko, a volt nürnbergi főügyész — aki jelenleg a Szovjetunió legfőbb ügyésze —, Varvariv véres múltját bizonyító hatalmas anyagot máris átadta az illetékes amerikai igazságügyi szerveknek. Kérdés azonban, mi lesz azok sorsa? E beszámolónkhoz tartozik még az az értesülésünk, hogy az USA- ban létezik egy különleges szerv, az „Immigration and Naturalisation Service” (NNS), amelynek hivatása, hogy nyilvántartsa azokat a bevándoroltakat, akikkel szemben gyanú merült fel, hogy háborús bűnöket követtek el, bár azokat kérelmeik során elhallgatták. Jelenleg valamivel több, mint 100 ilyen gyanúsítottat tartanak nyilván. Ez az USA-szerv tanúkat is kihallgat. Javában folyik most például Karlis Detlav, a 65 éves, Baltimore-ban élő nyugdíjas — aki bebizonyítottan súlyos háborús bűntetteket követett el Rigában —, bevándorlási ügyében indult vizsgálat. Kitűnt, hogy a háború alatt Dvinskfor gettójában ugyancsak ő hajtott végre szelektálásokat. F. Chapman, a bevándorlási hatóság igazgatója közölte, hogy további 7 bevándorló ügyében is nyomoznak, akik ugyancsak elhallgatták háborús bűneiket. Köztük van Boleslav Kalkovski 72 éves lett, Bronius Kaminskis 73 éves litván SS-gyilkos, akik kiutasítását már elrendelték, és fellebbezés alatt várnak a végleges döntésre. . . . Lévai Jenő Szeretettel meghívjuk hittestvéreinket, és hozzátartozóikat a december 11-én vasárnap du. 5 órakor tartandó Chanukka estünkre, amelyen számos fővárosi művész lép fel. Mindenkit szeretettel várunk. Belépés díjtalan. BIH VII. Belső Körzete LAKÁSFESTÉST, TAPÉTÁZÁST MINŐSÉGI SZOBAFESTŐ, TAPÉTÁZÓ, FÉNYEZŐ SZÖVETKEZET Budapest, VIII. ker. Pogány József u. 9. sz. Tel.: 143-823 TEKINTSE MEG FELVEVŐHELYÜNKET Budapest, VII. ker. Wesselényi utca 60. sz. Tel.: 224-038 Magyar Zsidó Oklevéltár XVII. kötete Szerkesztette: Scheiber Sándor Az Országos Rabbiképző Intézet centenáriumának ünnepi asztalára e főiskola nemes múltjához, hasonlóképpen nagy nevű professzorelődeihez méltó igazgatója szebb ajándékot nem tehetett volna le, mint az általa szerkesztett Magyar Zsidó Oklevéltárnak most megjelent, immár XVII. kötetét. A nem mindennapi alkalomhoz illő, s valóban jogos az értékes munkának a 100. évfordulóra szentelt dedikációja. A centenáriumot ünneplő Intézet nemcsak kiváló rabbik egész sorát adta fővárosi és vidéki hitéletünknek, hazánkon kívül külföldön, mondhatni szerte a világon is sok-sok hitközségnek, de jeles tudósokat nevelt az egyetemes zsidó vallástudomány számára, ezen túlmenően életre hívta, s kiterebélyesítette felekezetünknek több mint 1000 évre viszszatekintő történetírodalmát. Ez utóbbi tudományág leggyümölcsözőbb hajtása kétségtelenül az egész országunk históriájának, különösen gazdaságtörténetének is tartalmas anyagforrását képező Oklevéltár-sorozatunk. Az ennek keretében most közreadott kötet előszavában a szerkesztő felsorolja az évforduló alkalmából a magyar zsidó történészek közül azokat, akik az Intézet szaktanárai, illetve azoknak neveltjei voltak. A kimerítő összeállítást hadd egészítsük ki Scheiber Sándor nevével. A honi tárgykörből adott önálló kötetei, bel- és külföldön megjelent számos histográfiai tanulmánya, a magyar zsidó hitközségek általa ihletett és szerkesztett monográfiáinak sorozata mellett és felett magunk részéről történetirodalmi munkásságának legdúsabb aratását abban a nem kevesebb, ,mint tizennégy vaskos Oklevéltár-kötetben látjuk, amelyeknek összeállítása, életre keltése, szerkesztése, sokrétű tevékenysége fáradhatatlan odaadásnak eredménye. A jelen kötet anyagának legnagyobb részét ismét Házi Jenő hangyaszorgalma hozta össze. Ő írta — színes tollal — a Bevezetést is, élénk képet nyújtva a budai zsidók sorsáról 1686-ból. Mennyi tanulsággal szolgál e tanulmány csakúgy, mint az ezúttal ismertetett oklevelek, eleinknek tengernyi szenvedéséről! önkéntelenül felujjongtatja szívünkben az örömet, de szép a mai életünk, szabadságunk és életlehetőségünk teljessége! Ugyancsak a ny. soproni főlevéltáros (H. J.) közli teljes részletességgel az 1736. évi zsidó öszszeírást. Ebből szinte kirajzolódik a magyar zsidóság családfája. Nem hivatásos történetkutató hittestvéreink is érdeklődéssel olvasgathatnák. (A recensesre például majdnem revelációként hatott a Zemplén megyei conscriptio, arra bukkant ez összeállításban, hogy mint hívták atyai ükapjának szüleit, s hogy e felmenőinek még 1736-ban is a przemysli püspök volt az „örökös ura”, amiről sohasem tudott. Elei, vagy azok szülei tehát a Lan folyó mentéről kerültek hazánkba, mintegy 250 évvel ezelőtt.) Nagyon előnyösen egészítik ki Házi Jenő fenti publikációit a Tolna megyei zsidóságot illetően Szilágyi Mihály közleményei, melyek e szűkebb terület vonatkozó adatait az 1752—1763 közötti időszakból kimerítően adják. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárból, valamint a Gyulafehérvári Káptalan Levéltárából e gyűjtött okmányok közreadását különösen becsesnek tartjuk azért is, mert különböző tárgyi és szermélyi adottságok eredményeként a Magyar Zsidó Oklevéltár valóságos kincsesháza a nyugat-magyarországi zsidók történetének. A keleti országrészek felekezeti históriájának ismertetése tekintetében azonban még több a tennivaló. Húsz évvel ezelőtt e sorok írója, először szólalván fel a MIOK közgyűlésén, úgynevezett szűzbeszédét teljes egészében annak az igénynek kifejtésébe állította, mellyel a magyar zsidóság összefogó, egész történetének megíratását, annak a szellemi és gazdasági hátterét egyaránt megfelelően megvilágosító, a modern, marxista történelemtudomány mellőzhetetlen szempontjain is nyugvó megörökítését sürgette. Néhány esztendővel ezelőtt e gondolatot az „Új Élet” hasábjain is kifejezésre juttatta. Az új Oklevéltár-kötet előszava ugyanezt a feladatot az Országos Rabbiképző Intézet történelemtudomány-szervező munkásságának egyik fő célkitűzéseként jelöli meg. Vajha valóra válnak, az egyetemes magyar kultúra hasznára, gazdagítására is! Dr. Harsányi László Új könyvek Bölöni György: AZ IGAZI ADY Az Ady centenárium alkalmából újból megjelentette a Szépirodalmi Könyvkiadó Bölöni György Az igazi Ady című kötetét, amely először negyven esztendeje Párizsban hagyta el a sajtót. Az író, aki a költő legmeghittebb barátai sorába tartozott, közvetlen szemlélője volt Ady életének és különösen a párizsi éveknek. Kötetében nyomon követi és emberközelségbe hozza a költő életének eseményeit, és hozzásegíti az olvasót, hogy megismerje a XX. századi magyar költészet nagy alakját. Bölöni György monográfiájában megrajzolja a század elejei Párizs életét is, és elkíséri a költőt annak haláláig. ״ Ramóna” Finomkötöttárú KTSZ új boltjai Finomkötöttáru Szövetkezet Méretes boltjainkban. Budapest egész területén saját és hozott anyagból, méret után vállal Jersey-anyagból ruha, nadrág, kosztüm varrását. Valamint különféle vastagságú fonalakból pulóverek, nadrágok, kosztümök kötését és varrását. A könyv értékét emeli, hogy abban számos kiváló fotóillusztráció szerepel, amelyeket André Kertész fotóművész készített. Albert Maltz: A TÜZES NYÍL Aki meg akarja ismerni a német fasizmus igazi arculatát, annak érdemes elolvasni Albert Maltz amerikai írónak A tüzes nyíl című regényét, amely hűséggel és erővel ábrázolja a hitleri fasizmust. Hőse Willi Wegler, egy hadiüzem munkása, aki szokatlan bátorsággal mondja ki az embertelenség közepette: „Valakinek egyszer nemet kell mondania!” és nemcsak kimondja, de így is cselekszik. A kiváló regény most a Kozmosz kiadásában a Fiatalok Könyvtára sorozatban jelent meg újból. TELEVÍZIÓ HŰTŐGÉP JAVÍTÁS Hibabejelentés: 313-313 121-150 117-809 vasárnap és ünnepnap ügyelet 9-13-ig SZÖVETKEZETI IPAR JAVÍTÓSZOLGÁLATA