Új Élet, 1982 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1982-01-01 / 1. szám
(Folytatás az első oldalról) megtöltötték az ünneplő hittestvérek, a december 22-én tartott hanukka-délutánon. Részt vett az ünnepségen Héber Imre, a BIH elnöke feleségével együtt, dr. Gerő Andor, a Szeretetkórház igazgatófőorvosa, Hevesi Sándor, a Chevra igazgatója, aki nagy segítséget nyújtott a sikeres délután lebonyolításában. Lowbeer Sándor körzeti elnök ünnepi hangulatot teremtő köszöntő szavai után Vándor Frigyes körzeti kántor gyújtotta meg a chanukka-gyertyákat. Dr. Schweitzer József főrabbi: Az ünnep története — a Chanukka tanításai címmel tartott nagy figyelemmel hallgatott eladást. Kálmán Tamás főkántor, Klein Ervin zongorakíséretével zsinagógai énekeket adott elő. A Nőcsoport, Komáromi Miklósné elnökasszony vezetésével uzsonnán látta vendégül a megjelenteket, majd neves fővárosi művészek műsora következett. A rendezés munkájában a Nőcsoport vezetői, Lewbeer Sándor körzeti elnök és Kövesi János mérnök fáradoztak. A HERMAN LIPÓT ÖREGEK KLUBJÁBAN december 23-án rendezték az uzsonnával egybekötött danukka-ünnepélyt. Székács Lászlóné köszöntötte a megjelenteket, majd Kovács Sándor főkántor meggyújtotta a banukkagyertyákat és elénekelte a hagyományos imákat. Dr. Salgó László főrabbi beszélt az ünnep jelentőségéről és sokrétűségéről, amely minden korosztálynak maradandó szép emléket nyújt. A megjelentek jó hangulatban töltötték a délutánt. A ZUGLÓI KÖRZET Thököly úti templomában ez idén is megrendezték a hagyományos gyermek-danukkát. Az összegyűlt apróságokat és szüleiket Kardos Péter főrabbi üdvözölte, majd Kardos Ági, az ünnep jelentőségéről szólt. Ezután tombola, mesemozi és képmagnó szórakoztatta a megjelenteket. A műsor utáni chanukka gyertyagyújtáson Boros Imre kántor funkcionált. A SZEGEDI IZRAELITA HITKÖZSÉG ÉS NŐCSOPORTJA december 20-án rendezte dhanukkaünnepélyét. A díszes terem megtelt az érdeklődőkkel. A Nőcsoport vezetője Karsai Albinná köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük dr. Salgó László főrabbit, a Budapesti Rabbiság elnökét, valamint a szegedi vezetőket és híveket. Klein Márton kántor ünnepi gyertyagyújtása és a templomi kórus ünnepi éneke után dr. Salgó László főrabbi tartott beszédet. Szólott a szegedi hitközség történelmi múltjának jelentőségéről, hagyományairól, arról, hogy mit jelent a zsidó ember számára ma a Chanukka megünneplése és milyen nagy jelentősége van a chanukkai eszmék megvalósításának. A beszéd után Zucker István, szegedi rabbi mondott köszönetet a vendég főrabbinak és ő is a közösségi öszszetartás jelentőségét méltatta. Ezután a Szegedi Nemzeti Színház művészei szerepeltek szép produkciókkal. A lelkes hangulatú, sikeresen rendezett ünnepség gazdag élményt jelentett valamennyi résztvevő számára. Mutatta azt is, hogy a vidéken élő zsidóságban is van érdeklődés a közösségi ügyek iránt, csak módot kell adni annak ébrentartására. A GYŐRI HITKÖZSÉG december 20-án rendezte banukkaünnepélyét. Dr. Vértes Árpád főrabbi a gyertya meggyújtása után az ünnep történeti hátteréről és jelentőségéről tartott előadást. Ezután a hitközség vezetősége megvendégelte a jelenlevőket. A HUNYADI TÉRI KÖRZET kultúrhelyiségében december 21- én nagyszabású danukka-ünnepség volt. A Menóra gyertyáit Bihari Andor gyújtotta meg. Ezt követően az egybegyűlt hívek elénekelték a meauz cárt. Az ünnepi lángok előtt Hochberger László főrabbi méltatta a nap jelentőségét. Jávor László, a körzet kulturális elöljárója konferálta a neves fővárosi művészek számait, majd az Anna Frank Gimnázium növendékei: Fröhlich Róbert, Mezei Yvette és Vásárhelyi Júlia szerepeltek. A jól sikerült rendezvény a főrabbi zárszavával ért véget. Mezei Yvette II. o. tanuló ünnepi beszédet mond A New York-i 24. Nemzetközi Film- és Tévéfilm Fesztiválon ezüstérmet nyert az „Egy vonat Manhattan felé” című tévéfilm. Ebben Heinz Rühmann egy New York-i zsidó kántort alakít. A 188 cm-es Nudelmann Herman mély lélegzése hallatszik csupán. A téli hajnal fényében egyedül magam vagyok ébren. Irigylem is őt, mert rossz alvó vagyok. Most balra fordítom a fejem, hogy lássam Dorogmann László jól alszik-e? Belkereskedelmi dolgozó volt és súlyos baja miatt leszázalékolták. Most itt, a subintensív szobában gyógyul és türelmetlenül várja az orvosi végszót, távozhat. Mindannyian erre várunk. Jobboldali szomszédom, Kertai Jenő hanyatt fekszik és nagyot óhajt. Ő boldog nagyapa és rendkívül büszke unokájára az egyéves Zsuzsikára. Sok-sok hete vagyok e kórterem „foglya”. Az éjszakás nővér lépteit figyelem. Minden mozgás, minden ritmus, jelzés az életről, az életből... Újra reggel jön, egy újabb nap és megújul a remény. Ezek a gondolatok kötnek össze poklában csorbult ifjúságunkban elpusztult családunkat, négyen, huszonkilenc szerettünket gyászoljuk. A hajnalt a reggel váltja fel, nézem betegtársaimat és az esti beszélgetés fölött meditálok. Az élet kitörölhetetlen jelensége az emlékezés. Emlékezni annyi, mint őrizni múltunkat, sőt jelenünket és méginkább a jövőnket. Nudelmann Herman, 57 évvel ezelőtt „Csíkországban” látta meg a napvilágot. Heten voltak testvérek, — hármat Auschwitz pusztított el, négyen élnek. Szeretik egymást, összejárnak, így kapták ezt útravalóul a szülői házból. — Beszélj a múltadról — kérem Hermant. — Inkább a jelenről beszélnék. — Egzisztenciát teremtettem, feleségem és felnőtt fiam van. Szeret, mert mi becsüljük egymást. Ezt látva a szülői ház emberségét viszi majd magával. Csak béke legyen. Herman ortodox családban nevelkedett, édesanyja sajtlit hordott. Tegnap este gyerekkoráról mesélt, a bükkszéki zsinagóga péntek esti fényeiről, a szívek összedobbanásáról, amelyet csak közösségben érez az ember... Közösség ... s a hatalmas ember beteg szíve elérzékenyül. Egy könnycsepp hull alá szeméből. Óriás ereje van az emléknek — gondolom és nyugalomra intem Hermant, csak saját felzaklatott szívemmel nem törődöm. Újra meg újra rádöbbenek, hogy mi megmaradottak csak a tegnap irtózatával együtt tudunk a jelennel élni. Bűnt követ el az, aki felejt, de az is, aki csak a szenvedésnek él. A lélek, a szellem, kell, hogy mérlegelni tudjon. A kórteremben a nővérek már megkezdték mindennapi munkájukat, az orvosnő halkszavú kérdése a jelenbe térít vissza: — Hogy van? Ez a kisasszony szívünk min t 4-es kórteremben den rezdülését regisztrálja. Szabadnapjain is bejön megnézni betegeit. Apámra gondolok, az orvosra, aki szintén ilyen lelkiismeretes volt, mint ez az emberségében nagyszerű orvosnő. Agyamban kavarognak a gondolatok. Örülök a fénynek és talán éppen ezért válunk beszédesebbé, éppen úgy, mint tegnap a könnyű éjben. Szeretjük egymást, négy ember, négy külön világ, de egy a hitünk és egy az emberi sorsunk. Kertai Jenő barátom a türelem példája. 1942 nyarán Csemljankában egy front mögötti kórházban teljesített szolgálatot, mint műtős. Amit látott, tapaszalt elmondhatatlan. Nem akar önmagáról és szenvedéseiről beszélni. Megrendülten gondol vissza azokra a napokra, és meleg szavakkal emlékezik egy zsidó orvosra, dr. Glaser Lászlóra, akit munkaszolgálatosként vezényeltek Csemijankába. Odaadással állt bajtársai szolgálatára a flekktífusz idején. — Ma is csodálom őt és életem végéig tisztelettel gondolok rá: hős volt ez a humanista — névtelen munkaszolgálatos. Magáról nem beszél, és ezekkel a szavakkal zárta emlékezését: — Nálam ezer és ezer különb ember volt, úgy érzem, nem érdemlem meg, hogy rólam írj. Egymásra mosolygunk, elgondolom, ez a kis ember a világtörténelem egyik legszörnyűbb szakaszában járta végig Dante infernóját. És lám milyen egyszerű, milyen szerény. Egy kórházi szobában négy ágy és négy testvér. Mindannyian a múlt iszonyatát járva jelen életünkre gondolunk, reménykedünk a mielőbbi gyógyulásban. Amit leírtam, abban akarvaakaratlan a mementó dominál. Ha fáj is az emlékezés, ez a megmaradottak jussa. Rónai Egon JIDDIS KÖZMONDÁSOK A vendég olyan, mint az eső. Ha sokáig időzik, káros. * A nevetés messzebre hallatszik, mint a sírás. * A bölcs tudja, amit mond, a buta azt mondja, amit tud. * Az ember néha erősebb, mint a vas, néha gyengébb, mint a légy. * Az álmatlan éjszaka egyike a legrosszabb büntetésnek. A halottat hét napig gyászolják, a bolondot egy életen át. * Ha a becsületes ember tudja, hogy ő becsületes, már nem is olyan becsületes. * Az óra amely áll, még mindig jobb, mint amelyik siet, mert az álló óra legalább naponta kétszer megmutatja a pontos időt.* Az emberek mindig a másikról hiszik, hogy az boldog. * Minden erény nem lehet egy ember tulajdona. * Előbb a szülők tanítják beszélni a gyermekeket, azután a gyermekek tanítják hallgatni a szülőket. * Egy régi barát többet ér, mint két új. * Veszekedésnél hagyj mindig egy ajtót nyitva a megbékélésnek. *■ Ha olyan szeretnék lenni, mint valaki más, akkor ki szeretne olyan lenni, mint én. (Takács Sándor válogatása) Mielőtt vásárol, tekintse meg LEGNAGYOBB LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZUNKAT! Kitűnően vásárolhat MODERN és STÍLBÚTORT, EGYES BÚTORDARABOKAT, ÜLŐ- ÉS FEKVŐGARNITÚRÁT, SZOBABERENDEZÉSEKET Komplett KONYHABÚTORT, KELETI SZŐNYEGET, AJÁNDÉK- ÉS DÍSZTÁRGYAKAT, FESTMÉNYEKET Gyorsított OTP-szolgáltatás! Házhoz szállítás a Boy Szolgálattal! Budapest VII., DOHÁNY UTCA 16. , Tel.:427-935 BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V.