Új Élet, 1984 (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-15 / 2. szám

* Gál György Sándor utóélete Szemelvények Félix Mendelssohn- Bartholdyról írt, befejezetlenül maradt életrajzi regényéből 4 éve halt meg Gál György Sándor. Emlékezetemben minduntalan ez a kép merül fel róla: balatoni üdülőbe érkező csoport tagjai közül ki kíváncsian, ki bizalmatlanul nézegeti egymást, nehéz megtenni az első lépést az ismerkedés felé. Ám a csoport,a hól egyszerre kiválik egy alacsony, szemüveges férfi, valamilyen történetbe kezd, ízes anekdotákkal fűszerezi, és fél óra sem telik bele, a vendégek a társalgóban közrefogják és figyelmesen csüngnek ajkán .. . Élvezet volt számomra utolsó, befejezetlen művéből részleteket kiválogatni, bár témáik számunkra nem mindig élvezetesek. Felix Mendelssohn-Bartholdy zsidóságáról van szó legtöbbjükjükben. Az alábbiak már G. Gy. S. kéziratából való idézetek. Moses Mendelssohn — Félix nagyapja — az utcán köpenyével takarta be gyermekeit, mert zsidógyűlölők kövekkel dobálták őket, miközben ordítoztak: hep! hep! * Azt hihetnők, egész Berlin és Németország rajonganak a csodagyerek Felixért. Szó sincs róla! Fentmaradt erről egy feljegyzés: — És mit szól, uram, honfitársához, a kis Mendelssohnhoz? — Hát igen, igen, csodagyerek. De aztán az ilyen fickók elszürkülnek. Mit akar ez a kölyök? Nemrég vette fel a keresztséget és máris a germán zenei kincsek között matat. A Máté Passiót meri dirigálni! Sikerét csak a Mendelssohn-família fújta fel, összeköttetéseik a zsidó ügyvédekkel, doktorokkal, bankárokkal, filozófusokkal, firkászokkal. Ezzel szemben Goethe, akinél tizenhat napig zongorázott! Ó, Istenem, mondták, a púpos Mendelssohn Mózes, a nyomorult kis zsidócska unokája ott ül a 73 éves Goethe excellenciás úr térdén és az gyöngéden csókolgatja, s azt kiáltozza: ״ Ilyen csodálatos fiúcskát csak Murillo festett!” Kínos igazság, hogy G. B. Shaw is írt Mendelssohn ellen. Miután agyba-főbe püfölte aftifáta után gyakorta játszott darabjait, megállapítja: ״ Azért ׳ még mindig belevalóbb és képzettebb muzsikus, mint Schubert.” (״ London Star”, amelynek Shaw a zenekritikusa volt.) * Mendelssohn ellen Richard Wagner veri a nagydobot. ״ Egy izraelita lehet kiváló karmester, zongoraművész, hegedűs, vagy akár énekes, de alkotóművész soha!” (Hogy’ tévedett Wagner! Elég elsősorban magára Mendelssohnra gondolni, de azután a sor: Mahler, Offenbach, Bizet, Ravel, Gershwin, Bernstein stb., stb.)* Egy Percy Colson nevű úr 1932-ben „Victorian Portraits” című könyvében csatlakozik Wagnerhez, mondván: a zsidó fajtából se nagy költő, se nagy zeneszerző, se nagy író nem születhet. Micsoda elvakultság! És Heine? és Wassermann? és Werfel? és Proust? és Kafka? és Stefan Zweig?, Paszternák? Arthur Miller, Mailer, Malamud, Singer, Schnitzler? stb. * Az antiszemita német propaganda egy bizonyos Blessinger nevű embert bízott meg, törölje ki az emberek emlékezetéből Mendelssohnt. Ez a hitvány alak ezt meg is kísérelte, és a következő „bölcsességet” állapították meg: ״ Mendelssohn csak egy zsidó szindikátusnak volt a feje, amelynek az volt a célja, hogy az igazi német muzsikusokat eltanácsolja a nyilvánosságtól.” Hitler letiltotta a Szentivánéji álom zenéjét. Karl Orff muzsikájával helyettesíttette. * 1936-ban felhangzott az üvöltő kórus: miért áll még Felix Mendelssohn-Bartholdy szobra a lipcsei Gewandthaus előtt?! Az akkori lipcsei polgármester, Karl Goerdeler —, aki később benne volt a Hitler elleni összeesküvésben —, visszautasította a támadást és a szobor maradt, egészen 1937 végéig, amikor is Goerdelert elmozdították a polgármesteri székből. Utódja már nemcsak hogy eltávolíttatta, de össze is zúzatta Mendelssohn szobrát. * Felix Mendelssohn-Bartholdy halálát Gál György Sándor így írja le: A lipcsei Frage-házban vendégségben lett rosszul. ״ Rettenetesen fáj a fejem” — suttogta. Kocsin viszik haza lakására, ahol felesége, Cecilia oly szívszaggató sóhajjal öleli magához, mintha tudta volna, utoljára tartja karjai között. Orvosok, professzorok jönnek, de nem tudnak segíteni. 1847. október 7-től 1848. december 3-ig küzd szervezete, napokra elveszti eszméletét, majd újra magához tér. „Fájdalmad van?” — kérdi felesége. ״ Nem, csak rettenetesen fáradt vagyok.” És 38 éves korában örökre lehunyta szemét. Az első részvéttávirat Viktória angol királynőtől érkezett... Szécsi József 1981 őszén a budapesti Református Akadémia újra megjelentette Pollák Káimnak a Szentíráshoz írt „Héber—magyar teljes szótár”-át. Ezen 100 éves kiadvány újranyomása bizonyítja, hogy mennyire megnőtt az érdeklődés hazánkban a bibliai segédkönyvek iránt. 1983-ban 3. kiadására is sor került. Helyesnek látszott feldolgozni, bibliográfiailag rögzíteni mindazon munkákat, amelyeket zsidó szerzők készítettek Magyarországon a II. világháború előtt. Gyűjtésüket az Országos Rabbiképző Intézetben helyet foglaló Magyar Izraeliták Országos Könyvtárában végeztük. Feldolgozásunk nem lehet teljes, hiszen a háború megtette a magáét ezen a területen is. Közel nyolc évtizednyi időről van szó. Dr. Meisel Farkas Alajos főrabbi 1860-ban, Pesten jelentette meg ״ Wörterbuch zu den fünf Büchern Moschen .. című munkáját, mely nemcsak szótárt ad a Tórához, de nyelvtant is tartalmaz mindazoknak, akik otthon, vagy iskolai úton szeretnének bepillantani a Szentírásba. Ehrenteil Mór tanító volt, és reális szükségletet elégített ki háromnyelvű szótárával: ״ Héber—magyar—német szótár Mózes 5 könyvéhez” (Sárospatak 1868). Handler Márk rabbi 1876- tól Budapesten és Székesfehérváron füzeteket adott , ki ..Vezérfonala a bibliai oktatásnak ...” címmel, mely szószedetet ad a mózesi könyvekhez, illetve tartalmazza a kapcsolódó nyelvtant. A pedagógus Pollák Kaim ״ Nach'lat Jákob”-ja már nemcsak a mózesi könyveket, hanem a teljes Bibliát tartotta szem előtt, és ezzel maradandót alkotott (Bp. 1881.) ן Szótárában ismerteti az egyes szavak, kifejezések jelentésváltozatait, kifejti bibliai tartalmukat. Szirmai József—Klein Lipót— Mayer Adolf szerkesztésében 1885-ben, Nagyszombaton „Héber nyelvképzőiskola” címmel praeparatiók jelentek meg mózesi szövegekhez. Dr. Bárány József, kecskeméti főrabbi, a Pesti Izraelita Hitközség tanfelügyelője, Stern Ábrahámmal együtt ״ Izrael történeté”-hez készített bibliai szemelvényeket, szószedettel (Bp. 1890). Stern Árahám a Pesti Izraelita Hitközség polgári fiúiskolájának igazgatója és az Országos Izraelita Tanítóegyesület elnöke volt. „Izrael története” címmel további szemelvényköteteket adott ki a teremtéstörténettől egészen az első templom pusztulásáig. (Bp. 1892—1908). Dr. Schreiner Márton főrabbi a zsoltárokhoz, a ״ régibb prófétákhoz” és a babiloni korszak prófétáihoz készített szószedetet „Bibliai szemelvények” címmel (Bp. 1891—93). A múlt század utolsó kiemelkedő munkája Stricker Simon tanító ״ Héber—magyar szótár Mózes öt könyvéhez. . .” című teljes tórapraeparatiója ן (Paks 1898). Eme első korszak zsidó szótár és szószedet kiadóiról elmondhatjuk, hogy inkább törekedtek teljességre, mint későbbi kollegáik. Teljes bibliai, illetve tórai szótárakat és praeparatiókat találunk itt, míg a második korszak munkásai szemelvényszerűen dolgoztak. Dr. Frisch Ármin, a Pesti Izraelita Hitközség vallástanára ״ Szemelvények a Zsoltárok Könyvéből” kötettel indította meg az ún. ״ Vallástani iskolakönyvek” sorozatát. A második kötetet is ő adta ki: „Szemelvények Prófétai Könyvekből” (Bp. 1900—1). Weisz Miksa nemcsak tudós volt, de figyelt a kezdők tudásszomjára is. ״ Kis Biblia”, ״ Izrael története ..״ Bibliai Olvasmányok” és ״ Héber szemelvények” címmel jelentetett meg praeparatiókat (Bp. 1903—23), Rosenbaum (Pap) Lajos Genesis-szemelvényeket adott ki (Brassó, 1903 ?). Dr. Fénnes Mór a Pesti Izraelita Hitközség szakfelügyelője „Iskolai Biblia” címmel a Tórából és ׳ a korábbi prófétai könyvekből állított össze tananyagot (Bp. 1905). Nevezetes sorozat volt a hittankönyvek között az ún. „Pesti Izraelita Hitközség Vallástani Iskolakönyv-Kiadványai”. 16 kötetét ismerjük. Dr. Munkácsi Bernát nemcsak kiváló, nyelvész volt, de tanfelügyelőként új tantervet készített, melyet meg is valósított. Dr. Dékány Géza ebben a sorozatban ״ Bibliai olvasmányok” címmel szemelvényeket praeparált a Tórából (Bp. 1906- tól). Dr. Büchler Sándor a tudós főrabbi ״ A zsidók története .. címmel mózesi szövegeket és liturgiai zsoltárokat magyarázott (Bp. 1907—fi). Dr. Neumann Ede főrabbi ״ Bibliai olvasmányok” néven szerkesztett bibliai szószedeteket (Bn. 1907). Büchler és Neumann is az imént említett sorozatban jelentették meg könyvüket. Dr. Frenkel Bernát a Pesti Izraelita leánygimnázium tanára négyféle praeparatiót írt „Bibliai szemelvények” címmel. Schön Dávid tanár a Pesti Izraelita Hitközség Vallási Iskolakönyvei közt megjelentette ״ A zsidók története...” és ״ Héber szemelvények ...” című munkáit, amelyek elsősorban a Deuteronomiumhoz tartalmaznak maenaratiót (Bp. ?—1923) Widder Sa Sámon tanár ״ Praeparációk a hajtórákhoz” (Bp. 1928) című munkái a Pollák szótára után talán a legfontosabb és legkomolyabb munka. Szerző föltüntetése nélkül jelent meg 1931—32־ ben. (Bp.) két könyv: „Héber bibliai olvasmányok I. és II. rész”, mely a tórai iratokhoz és a Példabeszédek könyvéhez készített szószedetet. A legtöbb praeparátiót természetesen a Tórához készítették, mely után mennyiségben Jesája, a Példabeszédek majd Jirmija követte. Már kevesebb a szószedet a korábbi prófétákhoz, de mindegyik könyvhöz készült, ha nem is minden fejezethez és sorhoz. A későbbi próféták közül három nagyprófétához készültek praeparativ részletek, a 12 kispróféta közül azonban csak Ámoszhoz, Hóséához és Mikhához. A Hagiografák Ezra-Nehemia és a Krónikák könyveinek kivételével minden irathoz tartalmaznak szószedetet. Feltehetőleg nem készült tehát szószedet 10 kisprófétai könyvhöz, valamint az említett Szent Iratokhoz. Úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb szótár Pollák Kaim műve volt, ezt követik a teljes tóraszedetek: Ehrenteil, Meisel és Stricker kötetei, és Widder Salamon teljes hattóra praeparatiója. A Biblia tanítása ma is igényel segédkönyveket. Az elődök munkássága legyen példa, követendő példa! Magyarországi zsidó szótárak és praeparatiók a Bibliához I. rész. Bevezetés ״ Mindent amit elértem, a Zsidó Gimnáziumnak köszönhetek” — Az ENSZ és a Vatikán bélyegsorozatának művésze nyilatkozik Pályáját Budapesten kezdte, ahol a Révai Nyomdában kitanulta a litográfia alapelveit. Utána, a Dante, a Grill, a Magyar Téka és a többi akkori könyvkiadónál megjelent regények borítólapjait tervezte. 1951-ben Hámori György grafikusművész vette a vándorbotot és kivándorolt Ausztráliába Sydneybe. Külföldön nősült és ott született leánya, aki elvégezte — és azt büszkén vallja — kitüntetéssel az orvosi egyetemet és azóta mint orvos működik. A művész azonban nem felejtette el szülővárosát Budapestet, és az utolsó évtizedben szinte minden évben hazalátogat ide. Elmondta, hogy karriert csinált, az ENSZ bélyegsorozatainak jelentős részét ׳ ővele készíttették mert a pályázatokon rendszerint több első díjat nyert. Legutóbb például 12 pályázatot hirdetett az ENSZ kulturális osztálya, ebből három első díjat ő vitt el, ez azt jelenti, hogy az új bélyegsorozatokból hármat vele kiviteleztettek. Mutatóul a művész itthagyott néhány saját tervezésű ENSZ-bélyeget, és ebből a cikk keretében kettőt bemutatunk. De nem ez volt az egyetlen sikere a különféle pályázatokon, így a Vatikán állami rendelésére VI. Pál pápa ausztráliai látogatása után három bélyeg rajzát vele terveztették és így ezek a bélyegek készültek el a pápa ausztráliai útjáról. Legemlékezetesebbbélyegsorozata, illetőleg annak elkészülése az új-guineai állam első bélyegsorozata volt. Meghívást kapott a függetlenségét elnyert Új Guinea kormányától, hogy látogassa meg az országot és az ott szerzett tapasztalatok alapján készítse el az első guineai bélyegsorozatot. Amikor megérkezett a gyermekcipőben járó új országba, felkereste azokat a helyeket, amelyekről az új bélyegsorozatotmeg kellett tervezni. Azóta több ízben járt Új-Guineában,és minden látogatása után egy-egy újabb bélyegsorozat született, hiszen a fejlődő országoknak a bélyegkiadás a legjobb üzlet ugyancsak ő készítette több délafrikai és közép-amerikai állam egy-egy bélyegsorozatát is. Utána arról érdeklődtünk, mi az oka annak, hogy évente hazajár Pestre és mindig egy-két hetet itt tölt. — Ide köt az ifjúság száz és száz emléke, a zsidó gimnáziumi évek, ahol emberré neveltek és mindent amit azóta elértem az ott szerzett tanulásnak köszönhetem. De ide kötnek hozzátartozóim sírjai is, valamint az egykori iskolatársaim és a még élő tanáraim, akikkel gyakran öszszejárok. Mindig jól éreztem magam Budapesten, kivéve az 1980- as látogatásomat, amikor megrendülten ültem legjobb barátom és mentorom Gál György Sándor halálos ágya mellett és végignéztem az utolsó perceit annak az embernek, aki egész életében minden megnyilvánulásában a humánumot, a szépséget, hazáját és vallását szolgálta. Így ma egy sírral többet látogatok és minden alkalommal leteszem Gál György Sándor sírjára az emlékezés és szeretet virágait. És ide köt még a Dohány utcai zsinagóga, mert ugyan Sydneyben is van komoly hitélet, de az én templomom ma is a Dohány utcában van. Beszélgetésünk végén megkérdeztük, milyen a Sydneyben élő magyarság helyzete. — A nagy többség becsületesen dolgozik, ápolja hazájához fűződő emlékeit, de van egy kisebbség, amelynek élén a hírhedt Tollas Tibor egykori fasiszta csendőrfőhadnagy áll, aki ma már büszkén hordja zubbonyán az őrnagyi rangjelzését. Tollas Tiborék ugyanis minden év augusztus 20-án nagy katonai parádét rendeznek és egymást léptetik elő. Nevetni kellene ezeken a ceremóniákon, ha nem lenne ez egy fasiszta csoport támadása a béke, a nyugodt élet ellen. A ,, magyar kivándorlók nagy része csak szégyenkezik emiatt és elhatárolja magát tőlük. Zsadányi Oszkár (Müller fotók) Külföldi hír Nácik elől rejtőzködött 5 és fél évig Max Bock német zsidó könyvelő. Naplóját halála után Angliában élő leánya bocsátotta a Londoni Hadügyi Múzeum rendelkezésére. A múzeum nagyra értékeli a dokumentumot.