Új Élet, 1985 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1985-12-01 / 23. szám
DR, ■ Jí’ íiMagyar Izraeliták Országos Képviseletének Teljes Ülése November 24-én vasárnap délelőtt a Magyar Zsidóság Házának dísztermében tartotta idei Teljes Ülését a Magyar Izraeliták Országos Képviselete. A tanácskozást Bárdi Dezső, a MIOK alelnöke nyitotta meg, köszöntötte a képviselet tagjait és megállapította, hogy a Teljes Ülés határozatképes. Ezután Dr. Schöner Alfréd főrabbi, a Budapesti Rabbiság elnöke mondott imát, amely így hangzott: „Mennyei Atyánk! Világ Alkotója! Közgyűlésünk megnyitásánál szálljon imánk , az egek Urához, a Világ Alkotójához. Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s megmentett minden megpróbáltatástól. Föltekintettek Reá és felvidultak, arcuk többé már nem pirul. Érezzétek és lássátok, hogy jó az Örökkévaló és boldog az, aki Benne bízik. Félve tiszteljétek az Örökkévalót, mert nem szenvednek hiányt azok, akik Benne bíznak, őrizd nyelvedet a rossztól, alkaidat a hiú beszédtől. Őrizkedj a rossztól, keresd a békét és tégy is érte. Az örökkévaló az igazakra tekint és meghallgatja azoknak szavát, akik Hozzá fohászkodnak. Mindenható Istenünk! Árasztó kegyelmed legyen tanácskozásunkon!Áldd meg közösségünket, vezetőinket, áldd meg hittestvéreinket és mindazokat, akik imával ajkukon Téged felkeresnek. Fakadjon áldás ülésünkből, zsidóságunk és hazánk üdvére.” Az ima után az ülés elnöke — csakúgy, mint a BIH néhány nappal ezelőtti közgyűlésén — ezúttal is bejelentette, hogy Héber Imre, a MIOK elnöke nyugállományba vonult, s a MIOK elnöksége levélben fejezte ki köszönetét érdemes munkásságáért. Ezt követően került sor Bakos Lajos a MIOK alelnökének expozéjára, amelynek bevezetőjekent a legutóbbi teljes ülés óta elhunytakról emlékezett meg. Elsőként szólt dr. Scheiber Sándor főrabbiról, az Országos Rabbiképző Intézet igazgató-professzoráról, az Országos Rabbitestület elnökéről, számos külföldi és hazai egyetem, főiskola díszdoktoráról. „Több, mint egy emberöltőn — három és fél évtizeden keresztül— irányíotta Közép- és Kelet-Európa egyetlen zsidó teológiai főiskoláját, és ez idő alatt a növendékek százait oktatta mindarra a tudásra és tudományra, amellyel egy rabbinak rendelkeznie kell a mai modern világban. A magyar zsidóság kiemelkedő szellemi vezetője, legeredetibb egyénisége és tudományos arculatának kialakítója volt, aki kiváló kapcsolatteremtő képessége folytán hallatlanul népszerűvé vált a magyar zsidóság minden rétegének körében. Halála mély fájdalommal töltött el mindannyiunkat, gyászba borította az egész magyar zsidóságot, amely emlékét fennmaradásáig megőrzi.” A továbbiakban az alelnök megemlékezett Bak Ferencről, a volt szentesi hitközség alelnökéről, Éber Jenőről, az Országos Képviselet tagjáról, a BIH zuglói körzetének volt elnökéről, Stark Tiborról, a pécsi hitközség több évtizeden át volt elöljárójáról, aki sok éven át alelnökként is tevékenykedett; Tepper Andornéról, a miskolci nőcsoport vezetőjéről, Oblath Sándorról, Kátai Lászlónéról, Lajtos Lászlónéról, Kálmán Györgyről. A jelenlévők 1 perces néma felállással adóztak az elhunytak emlékének. Beszámolóját folytatva Bakos Lajos egyebek közt rámutatott: — A sok nehézség és probléma ellenére is a hitközségek az ország területén — beleértve a BIH-et, is — igyekeztek a vallási élet gyakorlását biztosítani. Ennek eredménye, hogy a nagyobb és kisebb városokban mindenütt, ahol annak igénye mutatkozott, sikerült a főünnepi, ünnepi istentiszteleteket zavartalanul megtartani, és még olyan valláskulturális összejöveteleket is rendezni, amelyeken a hívők szép számban jelentek meg. — A vallási élet területén mutatkozó bármilyen közreműködést a legnagyobb örömmel üdvözlünk, támogatunk és minden segítséget megadunk ahhoz, hogy az — amennyiben lehetséges — a jövőben még intenzívebb legyen, — hangoztatta az alelnök. — Hála és köszönet illeti meg a magyar rabbikar tagjait azért az igyekezetért, fáradozásért, amellyel pasztorális tevékenységüket minél hatékonyabban igyekeztek elvégezni, hiszen a templomi szónoklatok, a valláskulturális előadások mind-mind a hitélet elmélyítését voltak és vannak hivatottak szolgálni — jelentette ki. A továbbiakban az intézmények fenntartásának fontosságáról beszélt. Részletesen foglalkozott az Országos Rabbiképző Intézet tevékenységével, majd méltatta a világszerte jó hírnévnek örvendő Goldmark Kórus nagysikerű szerepléseit. Hangsúlyozta ezután, hogy az újjáalakított Zsidó Múzeum — amely őrzi s bemutatja a magyar zsidóság szellemi és tárgyi értékeit — része a nemzeti kulturális vagyonnak, reprezentálója a zsidóság múltjának és jelenének. — Az Új Élet, a felekezet kéthetenként megjelenő sajtóorleánuma — ezt elfogultság nélkül mondhatom — kitűnően szerkesztett újság, amely teljesen kielégíti olvasóinak igényeit. Szerkesztője, dr. Domán István főrabbi, s a szerkesztőb*-'''tiszág folyamatosan keresi a lehetőségét annak, hogy még színesebbé, érdekesebbé, olvasmányosabbá tegye a lapot, hogy az még jobban tájékoztathassa olvasóközönségét a hazai és a világ zsidóságának köreiben történt eseményekről. Megemlékezett az alelnök arról is, hogy a balatonfüredi üdülő kifogástalanul látja el feladatát, majd nagy elismeréssel szólt a Szeretetkórház és Betegotthonról, amely dr. Losonczi András igazgató-főorvos vezetésével kiemelkedő színvonalon fejti ki működését. A kórházban az ápolás, az ellátás, a kezelés nívója összehasonlíthatatlanul magasabb, mint régebben volt, ami elsősorban az igazgató-főorvosnak, valamint dr. Siklós Aladár igazgatóhelyettesfőorvossal az élen a kórház orvosi karának köszönhető. A következőkben Bakos Lajos a MIOK pénzügyi-anyagi helyzetéről és a gazdálkodásról adott átfogó tájékoztatást a Teljes Ülés résztvevőinek. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az anyagi problémákon csak egyesült erővel, közös erőfeszítéssel és közös akarattal lehet segíteni. Hangoztatta: — A beszámolási időszakban változatlanul élveztük államunk, kormányzatunk támogatását, amely nemcsak a rendes, hanem még rendkívüli államsegély folyósításában is megnyilvánult. Kiemelte, hogy a különböző ügyek, kérelmek elintézésénél az Állami Egyházügyi Hivatal vezetői és munkatársai — a múlthoz hasonlóan — minden támogatást megadtak. — Engedjék meg, hogy itt, a Teljes Ülés színe előtt is köszönetet mondjak Miklós Imre államtitkár úrnak, Sarkadi Nagy Barna elnökhelyettes úrnak, és a hivatal dolgozóinak mindazért, amit felekezetünk érdekében tettek. A továbbiak során Bakos Lajos a vidéki temetők helyzetének és biztonságos őrzésének megoldásra váró problémájáról szólt, különös tekintettel arra, hogy a kegyeleti helyekről való gondoskodás a vallási előírások egyik legfőbb kötelezettsége is. Országosan 1200—1300 temetőről van szó, amelyekről a nagyon kis számú maradék zsidóságnak kell gondoskodnia. — El kellene gondolkodni a községkerületek és a hitközségek vezetőinek azon, hogy e problémakört miképpen lehetne megnyugtatóan rendezni, mivel mi minden épkézláb, megvalósítható javaslatot örömmel várunk. Ezek után az alelnök bejelentette, hogy a Magyar Izraeliták Országos Rabbitestülete novemberi ülésén Kardos Péter főrabbit választották meg néhai dr. Scheiber Sándor utódjául a testület elnökévé, az ő elnökhelyettesi helyére pedig Landeszman György főrabbi került. A beszámoló következő részében Bakos Lajos az előző Teljes ülés óta történt, a MIOK-ot érintő fontos hazai és nemzetközi eseményekről tájékoztatta a Teljes Ülés résztvevőit. Egyebek közt hangoztatta: " Ami külkapcsolatainkat illeti, azok továbbra is változatlanuligen kiterjedtek. Egyénileg és csoportosan is felkeresnek bennünket külföldi látogatók, köztük sokan olyanok, akik még nem jártak nálunk, és akik legfőkénpen azért jöttek el hozzánk, mert — mint mondották — annyi szénét és jót hallottak a magyar zsidóság vissza életből. A beszámoló befejező részében az alelnök méltatta a 33 európai ország, valamint Kanada és az Egyesült Államok delegációinak részvételével Budapesten rendezett európai kulturális fórum jelentőségét, kiemelve, hogy az feltétlenül az egymástól eltérő berendezkedésű országok kapcsolatainak fejlesztését szolgálta. ..A fórum legnagyobb érdeme — mondotta —, hogy a résztvevők többsége nem arra helyezte a hangsúlyt, ami elválasztja az egyes népeket, országokat egymástól, hanem arra, ami összeköti. Feltétlenül nagyon jelentős eseménynek kell a budapesti találkozót megítélni, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert elősegítette a párbeszédet, egymás jobb megismerését, a szakmai és barráti kapcsolatok elmélyítését. Végül a jelenlegi világhelyzetet a következőképpen foglalta össze az alelnök: „Kétségbevonhatatlan és nem is vitatható, hogy válaszút előtt áll az emberiség. A nemzetközi kapcsolatok fejlődését ez évtized eleje óta sem nyugodtnak, sem kiegyensúlyozottnak nem nevezhetjük. A helyzet rendkívül bonyolult, és időnként már-már robbanással fenyeget. Az egész világ feszültségben él. Köztudott, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok nem akarnak katonai fölényt szerezni a nyugati hatalmakkal szemben sem a földön, sem a világűrben, mivel tudatában vannak annak, hogy fegyverekkel — kiváltképp nukleáris fegyverekkel — korunkban egyetlen vitás kérdést sem lehet megoldani, hiszen a fennálló katonai, stratégiai egyensúly a béke megőrzésének előfeltétele. A szocialista országok, amikor mindent megtesznek, hogy megfékezzék a fegyverkezési versenyt, hogy meggátolják a világűr militarizálását és elhárítsák az atomháború veszélyét létfontosságú érdekeik védelmében, akkor végső soron az emberiség békés jövőjéért szállnak síkra. Ennek érdekében is jött létre — az olyan nagyon várt — szovjet—amerikai csúcstalálkozó Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan vezetésével, amelynek mérlegét ugyan még korai lenne megvonni, de annyi feltétlenül megállapítható, hogy rendkívül lényeges, és sok tekintetben pozitív eseménysorozat játszódott le Genfben. Bízunk e nagy jelentőségű tárgyalások folytatásában, a végső sikerben, mert hiszen mindannyiunk létérdeke, hogy békében élhessünk, hogy békében nevelhessük utódainkat, és soha többet ne ismétlődhessenek meg a második világháború borzalmai és rémséges tettei. — Tisztelt Teljes Ülés! Mondandómat úgy foglalnám össze: bár helyzetünk — személyi és anyagi okok folytán — rendkívül megnehezült, mégis — reálisan értékelve a hazai zsidóság lehetőségeit, pozícióját — bízunk abban, hogy a jövőben is meg tudunk felelni az Önök bizalmának és ki tudjuk elégíteni mindazokat a kívánalmakat, amelyeket a honi zsidóság támaszt felekezeti főhatóságával szemben. A beszámolót követően dr. Seifert Gézáné, a MIOK főtitkára ismertette a Számvizsgáló Bizottság jelentését, majd hozzászólások következtek. Elsőként Dr. Schweitzer József .főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója emelkedett szólásra. Bevezetőjében megköszönte a bizalmat, amely új szolgálati helyére állította, majd szólt az Intézet eseményeiről, a kiadásokról, a felnőttoktatásról, amelyek nagy népszerűségnek és látogatottságnak örvendenek. Az ülésen elhangzottakhoz a következőket fűzi: Mint láthattuk és láthatjuk, a MIOK nem kendőzi el nehézségeit. Nem vagyok gazdasági szakember, tehát én, mint rabbi e kérdéseknek és nehézségeknek csak morális oldalaihoz tudok nyúlni. Ezért helyeselem mindazokat a megnyilatkozásokat, amelyek hangoztatták, hogy a kérdések megoldásához fokozott együttműködésre van szükség. Világiak és rabbik egymást közösen becsülő és értékelő, egybehangzó munkássága remélhetőleg meg fogja hozni az annyira szükséges kibontakozást mostani nehézségeinkből. A következő felszólaló Heisler László intézőbizottsági tag a borzalmak ideje túlélőinek fogadalmáról szólt, amellyel amártírok emlékét őrzik. A zsidóság köszöntése sálom, a béke — mondotta. — Mi figyelmeztetni akarjuk az emberiséget, hogy ne feledje, hogy a jövőt„,a béke, az emberek egymás iránti megbecsülése jelenti. A mi feladatunk, hogy templomainkban továbbra is istentiszteleteket tudjunk tartani és ehhez olyan támogatást adjunk, ami ezek fenntartását elősegíti. — mondotta többek között Heisler László. Ezt követően Lázár Ernő a Tiszántúli Izraelita községkerület és a Debreceni Hitközség elnöke kért szót. Beszédében a vidéki zsidóság problémái között említette a kaszusz és általában a sóchite körüli nehézségeket, a gyermekek oktatását, előimádkozó biztosítását az ünnepekre, stb. — majd hangoztatta: — Pozitív lépésnek tartom, hogy az erőfeszítésekkel sikerült az ország túlnyomó részében olyan secitet biztosítani, amely mindenki számára elfogadható. Biztos vagyok benne, hogy a Rabbiszeminárium új igazgatója, dr . Schweitzer József és az Országos Rabbitanács elnökhelyettese, dr. Schöner Alfréd főrabbi is minden erejükkel azon lesznek , a MIOK vezetésével, hogy szívvós akarattal megfelelő kiutat találjanak a jelenlegi helyzetből — fejezte be hozzászólását Lázár Ernő. A felszólalások végeztével a Teljes Ülés az 1984. évi vagyon- , mérleget és zárszámadást egyhangúlag elfogadta, s az elnök-ségnek és az Intézőbizottságnak a felmentvényt megadta. Ugyancsak egyhangúlag jóváhagyta az 1985. évi költségvetési javaslatot. A továbbiak során az elnöklő Bárdi Dezső bejelentette, hogy az Országos Rabbitanács időközben elhalálozott 2 tagja, — dr. Salgó László és dr. Scheiber Sándor — helyére behívták a megválasztott 2 póttagot: Kardos Péter és Hohberger László főrabbit. Helyettük az intézőbizottság, illetve az Országos Rabbitestület ajánlására a Teljes Ülés Lanneszman György és Lőwy Tamás főrabbit — a ciklus tartamára — az Országos Rabbitanács póttagjaivá megválasztotta. Egyidejűleg — az intézőbi- zottság és az Országos Rabbitestület ajánlása alapján — az elhunyt dr. Salgó László főrabbi helyett — dr. Schöner Alfréd főrabbit, a Budapesti Rabbiság elnökét — a ciklus tartamára — a Teljes Ülés egyhangúlag megválasztotta az Országos Rabbitanács elnökhelyettesévé. Az elhunyt 2 intézőbizottsági tag — dr. Máté Miklós budapesti főrabbi és Deutsch Sándor debreceni ortodox rabbi — helyébe dr. Schöner Alfréd főrabbit és Krausz Mayer rabbit választotta meg a Teljes Ülés az Intézőbizottság tagjaivá a ciklus időtartamára. Ezt követően Dr. Schöner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbitanács elnökhelyettese szólalt fel. — Szeretném hirdetni, megválasztott ortodox rabbitársammal együtt, a teljes egyenjogúságban élő magyar zsidóság élniakarását, jövőbe vetett hitét. Munkánk arra irányul, hogy az egykor oly sokat átélt emberek, a magukra maradottak fájdalmát feloldjuk, hogy neveljük és formáljuk a felszabadulást követő generációk gyermekeit, átadva nekik a szellemi örökséget. Feladatunk: ipey4Qlálni a munka, a 'becsület és~a~'szeretet összhangját. Vallási kötelezettségünk is részt, venni abban a közös, felelősségteljes munkában, amelynek célja az élet még jobbá tétele itt e ,hazában — mondotta beszédében dr. Schöner Alfréd. Következő napirendi pontként — az Intézőbizottságnak dr. Seifert Gézáné főtitkár által ismertetett javaslata alapján — a Teljes Ülés egyévi időtartamra megválasztotta az 5 tagú Számvizsgáló Bizottságot. Az ülés elnökének felkérésére ezután Krausz Mayer rabbi, az Országos Ortodox Rabbitestület alelnöke mondotta el a záróimát. „Mindenható Atyánk fent a magas égben, adj nekünk egészséget és erőt, hogy megvalósíthassuk tervezett munkánkat, hogy egységben, szeretetben, kéz a kézben fáradozhassunk zsidóságunkért. A Mindenható áldása legyen a Magyar Népköztársaságon, hazai zsidóságunkon és a világ zsidóságán, intézményeinken, zsinagógáinkon, tanházainkon és az egész világon, hogy szeretetben, megértésben és békében élhessünk valamennyien. Úgy legyen mindörökké! Ámen.” A Teljes Ülés az elnöki tisztet betöltő Bárdi Dezső zárszavával ért véget. MEGHÍVÓ A Vasvári Pál utcai körzet Nőcsoportja december 10-én, kedden délután 4 órai kezdettel műsoros CHANUKKA ünnepséget rendez, amelyet HALVACSORÁVAL köt össze. * Jelentkezés: a körzet irodáiéban, vagy a templomban. Minden érdeklődőt szeretettel vár a VEZETŐSÉG