Új Élet, 1986 (41. évfolyam, 1-24. szám)

1986-10-15 / 20. szám

1986. október 15. Elie Wiesel Nobel-békedíjas Lapzártakor értesültünk róla, hogy az amerikai Elie Wiesel­­nek ítélték oda az idei Nobel-bé­­kedíjat. Az indoklás szerint a zsidók második világháború alat­­ti szenvedéseinek leírásával, il­­letve napjaink emberi jogi kér­­déseivel foglalkozó író-publicista ,­a béke és az emberi méltóság szószólójává vált.” Koszorúzás a mártíremlékműnél Dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke —, aki hivata­­los látogatást tett hazánkban — október 14-én, kedden a Rákos­­keresztúri zsidótemetőben meg­­koszorúzta a második világhá­­ború idején a fasizmus áldoza­­tául esett mártírok emlékművét. A koszorúzásnál jelen voltak a MIOK elnökségének tagjai és a Budapesti Rabbiság vezetője. Részt vett a kegyeletes megem­­lékezésen a nyugatnémet állam­­fő felesége, Marianne von We­­izsäcker, valamint dr. Ernst- Friedrich Jung, az NSZK buda­­pesti nagykövete is. Évnyitó a Rabbiképzőben Az Országos Rabbiképző In­­tézet megtartotta ez évi évnyi­­tó ünnepélyét, amelyen dr. Schweitzer József igazgató — miután köszöntötte a MIOK képviseletében megjelent dr. Seifert Gézáné főtitkárt, a taná­­ri kar tagjait és a hallgatóso­­got — beszámolt az új tanév feladatairól.­­Elmondotta többek között, hogy eddiginél nagyobb óra­­számban fogják tanítani az élő héber nyelvet és az Intézet te­­vékenységét előkészítő tanfo­­lyam életrehoásával kívánják eredményesebbé tenni. Ugyancsak tervbe vették egy Talmud Tóra oktatókat képező tanfolyam megindítását is. Az esti felnőttoktatás a hagyomá­­nyoknak megfelelően az ünne­­pek után veszi kezdetét. Ugyancsak folytatja tevékeny­­ségét az Intézet kórusa is. Végezetül köszöntötte az In­­tézetbe belépő új növendéke­­ket akiknek buzdító homiliát tartott. A felekezet jókívánsá-' gait a hivatalosan külföldön tartózkodó dr. Losonci And­­rás elnök, valamint az elnökség tagjai nevében is dr. Seifert Gézáné főtitkár juttatta kifeje­­zésre. Olvasói levelek Az alábbi kedves leveleket kapta szerkesztőségünk: ״ Jelen voltam a zsinagógából átalakított könyvtár átadásánál, amikor egy szerény, előttem is­­meretlen ember vett át kitünte­­tést a tanácselnöktől. Megtudtam, hogy az itteni zsidó hitközség képviselője, Lichter Ferencnek hívják. Megismerkedtem vele, majd felkérték, hogy írjak róla a Tanácstagi Híradóba, a városi tanács kiadványába. A 80. élet­­évébe lépett, oly , sok megpróbál­­tatást megélt ember, infarktusok után is intézi a hitközség idős tagjainak és betegeinek gondját­­baját. De másoknak is szívesen áll rendelkezésükre, aki csak hozzá fordul. Amikor össze­­találkoztam vele, alig kapott le­­vegőt, mert egész délelőtt, azon fáradozott, hogy a zsi­­dó temetőben egy 40 éve el­­hunyt hitsorstársának a sírját megkeresse, és külföldi hozzátar­­tozóknak megmutassa. De múlha­­tatlan érdemei vannak az emlék­­mű és a temető gondozásában is. A Hazafias Népfronttól és a városi tanácstól több kitüntetést kapott, ő azonban annak örül a legjobban, hogy mindenki, — a város apraja-nagyja — Feri bá­­csinak szólítja. Ebben a megszó­­lításban igenis a tisztelet, a sze­­retet és a hála jut kifejezésre. Tisztelettel: Dr. Gál Zoltán Baja * ״ Ne vegyék tolakodásnak e kis levelemet, és ne vegyék túl­­zásnak örömömet, amiért új ro­­vattal jelentkeztek, a Zsidó ta­­nítással. A kisembert a jó Is­­ten védi, ezért kérem, támogas­­sák a kisembereket, aki­k Isten­­ben hisznek, és nem tudják a világot másképp elképzelni. Jó a rovat. A zsidó kultúra olyan végtelen nagy és annyira mindig megújuló, és a hatezer évet magával megtartó, hogy mindinkább­­hitele lesz a társa­­dalomban és —, ne vegyék zo­­kon —, mindjobban éltető erő­­vé válik. Kérem, tegyenek az Új Élet­­be egy-két imát is. Kis embe­­rek imája is jó lehet. Az Isten segítse önöket munkájukban. Ágoston János’’ Csével ÚJ ÉLET Újra indul a Talmud Tóra .Sokat tanultam mestereimtől, még többet a társaimtól, ám leg­­többet a tanítványaimtól tanul­­tam.” Ez a mély bölcsességről árulkodó mondás nem véletlenül a Talmudból való. hriszen hol található még egy olyan kultúra, amely oly nagy súlyt helyezett volna a tanulásra, a tudás meg­­szerzésére és továbbadására, mint éppen a zsidó? És mégis: minduntalan újra fel kell fedez­­nünk ezt a bölcsességet, nehogy az évszázados tudásanyag ve­­szendőbe menjen. A folyamatos­­ság, a kontinuitás biztosítása számunkra a legfontosabb fel­­adat. Most új erővel kíván fel­­lobbanni az igény, az ősi kul­­túra lassan pislákoló fénye. S a magyar zsidóság vezetői mindent igyekeznek megtenni annak ér­­dekében, hogy ez a szikra va­­lóban lángra kapjon. Aki az utóbbi napokban a Ka­­zinczy utcai ortodox templom udvarán járt, merőben új jelen­­ségre lehetett figyelmes. Élénk gyermekarcok tünedeztek fel az ódon hangulatot árasztó falak tövében, a kisfiúk fején fekete „kapedli”, rajta héberbetűs emb­­léma: Heszed le-Avrahom. A hí­­res „szkuleni rebbe” jelvénye az (másolatban itt közöljük), aki jámbor vallásosságában, nem csekély anyagi áldozattal felújít­­tatta a hitközség egyik termét, hogy ott két helyiségből álló napközi otthont rendezzenek be. A kisiskolás fiúk délben — el­­lenszolgáltatás nélkül — kóser ebédet kapnak a Hanna étte­­remben. Ezután kezdődik a fog­­lalkozás, amely hétfőtől csütör­­tökig délután 6 óráig tart. Her­­czog László tanítja lelkesen a kezdőket írni-olvasni héberül, a haladókat a Tóra törvényeire. Hétfőn és csütörtökön összevont oktatás folyik, amikor a zsidó történelemről és a vallási szo­­kásokról hallanak a kicsinyek. A napköziotthon az iskolai há­­zifeladatok elvégzésére is módot nyújt. Péter László tanár nagy hozzértéssel segít mindenkinek. Időközben a gyermekek modern játékokkal is szórakoznak, így szabad idejük sem telik haszon­­talanul. A lányokról sem feledkeztek meg. A közkedvelt Piri néni (Fi­­scher Miklósné) hétfőn és csü­­törtökön 3—4 óra között foglal­­kozik azokkal a kislányokkal, akik már komolyabb előmene­­telt tanúsítottak a héber stúdiu­­mokban. Természetesen nem csak az ortodox hitközségben, hanem a főváros szinte, valamennyi, kör­­zetében és vidéken is több­ he­­lyen újra indul a Talmud Tóra­­oktatás. Cikkünk végén részlete­­sen közöljük azokat a helyeket és időpontokat, ahol a kicsinyek jelentkezhetnek és a zsidóság alapjairól átfogó ismeretekben részesülhetnek. A leglátogatottabb Talmud Tó­­ra a Dohány utcai templom kör­­zetében, a Magyar Zsidóság Há­­zában működik. Dr. Schöner Alfréd főrabbi beszámolt róla, hogy új — több helyiségből álló — Talmud Tóra-központot kí­­vánnak itt létesíteni. Lényegbe­­vágó újítás, hogy a zsidó ha­­gyományoknak megfelelően egye­­síteni kívánják a tanház és a templom tevékenységét. A fel­­újítandó Talmud Tóra három helyiségét vastag bársony füg­gönyből készült hangszigetelő ״ fal” választja el egymástól, amelyet szükség esetén meg le­­het nyitni. A keleti oldalon fek­­vő helyiségben Tóra-szekrényt, előimádkozó pulpitust — mond­­hatni minizsinagógát — helyez­­nek el. Így a különböző fokon folyó hitoktatás végeztével a he­­lyiségeket egybenyitják, s a nö­­vendékek az istentiszteletet tény­­leges funkció keretében gyakor­­olhatják. A tanulás mindig is­­tentisztelettel fejeződik be. A tantermeket a legmodernebb műszaki berendezésekkel látják el, s a tervek elkészítésekor a különböző szolgáltató helyiségek­­ről sem feledkeztek meg. Sőt, a folyosóról egy külön helyiség nyílik majd, ahol a gyermekeket kísérő szülők várakozhatnak. Ezt a termet hangfallal rende­­zik be, amelyen keresztül a szü­­lők figyelemmel kísérhetik a ki­­csínyek tanulását, szereplését. Az elhangzó zsidó ismeretekből minden bizonnyal még a felnőt­­tek is tanulhatnak ... A Síp utcai székház Talmud Tóra-helyiségeinek nagyszabású renoválása ezekben a napokban kezdődött. Az építkezés vezető­­je kötelező ígéretet tett, hogy a teljes felújítás még az idén, de­­cember 15-e, vagyis Chanukka előtt befejeződik. Reméljük, hogy a többi körzet hitoktatási ter­­meinek renoválására is egyha­­mar sor kerül. Az elmúlt esztendőben már hírt adtunk róla, hogy a Beth­­len téri körzetben gyermekkó­­rust szerveztek, ahol sok kisgye­­rek tanulja sikerrel a hitélethez elengedhetetlenül fontos héber dalokat. Öröm látni és hallani, amint az ősi ׳ melódiák a c csöpp­­ségek szájából szólnak. Hiszen — ahogy a Talmud mondja — az ember legtöbbet a tanítvá­­nyaitól tanulhat... Talmud Tóra hitoktatás a fővárosban: II. Frankel Leó út 49. Hétfőn es­­te 5—fél 7. VI. Vasvári Pál u. 5. Szombat de. fél 11—12. VI. Hunyadi tér 4. Vasárnap es­­te 5—fél 7. VII. Síp u. 12. vasárnap de. 9— 11. hétfőn este 5—7. VII. Bethlen tér 3. Vasárnap de. fél 10—12. VIII. Nagyfuvaros u. 4. Vasár­­nap de. 9—fél 11. XIII. Hegedűs Gy. u. 3. Csütör­­tök este fél 6—fél 8.­ XIII. Dózsa Gy. u. 55. Vasárnap este 5—fél 7. A Bethlen téri gyermekkórus próbái vasárnap de. fél­­11 óra­­kor kezdődnek. A Nagyfuvaros utcában a péntek esti istentisz­­telet után gyermek­kialdást tar­­tanak. Raj Tamás A 80 éves Kecskeméti György köszöntése Ízléses meghívó adta tudtul szeptember végén, hogy a MIOK elnöksége és az Új Élet Szer­­kesztő Bizottsága Kecskeméti György — a lap mintegy negyed századon át volt felelős szer­­kesztőjének és kiadójának — a 80-i­k születésnapja alkalmából házi ünnepséget rendez, a Síp utcai székházban október 2-án 114 óraikor. A ׳ megjelölt időpontra a MIOK elnökségének és a ra­bbikarnak a tagjai, a ház dolgozóinak né­­pes csoportja: a barátok, tisz­­telők, kollégáik, régi ismerősök töltötték meg a színhelyül szol­­gáló elnökségi tanácsterem szék­­sorait,­­többeknek már csak álló­­hely jutott. Ott voltak az ün­­nepségen a különböző egyházak, illetve egyházi lapok képviselői is, így dr. Ferencz József püspök, az Unitárius Élet, Magyar Fe­­renc, az Új Ember, Komlós At­­tila, a Reformátusok Lapja fe­­lelős szerkesztője. Dr. Losonci András, a MIOK elnöke üdvözölte a bensőséges házi ünnepség részvevőit, a vendégeket, az elnökség és a rabbikar tagjait. Ezt követően köszöntötte a 80 esztendős Kecs­­­keméti Györgyöt, aki — felelős szerkesztői működése idején — igen sokat tett a lapért, magas színvonalon, dicséretre méltóan végezte munkáját. Üdvözlő sza­­vait befejezve átadta az ünne­­peltnek az elnökség ajándékát. Dr. Losonci András felolvas­­ta az Állami Egyházügyi Hi­­vatalból érkezett levelet, amely­­ben Baj László főosztályvezető — munkatársai és saját nevé­­ben köszönti 80-ik születésnap­­ja alkalmából Kecskeméti Györgyöt, méltatva több évti­­zedes tevékenységét. Ugyancsak levélben üdvözöl­­te az ünnepeltet dr. Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hivatalá­­nak elnöke. Az Új Élet szerkesztőségi kol­­lektívája nevében dr. Domán István főrabbi, a lap felelős szerkesztője köszöntette Kecs­­keméti Györgyöt. Beszédében egyebek közt az alábbiakat mondotta: ״ Kedves Gyuri bá­­tyám! Nekem jutott az a megtiszte­­lő feladat, hogy az Új Élet munkatársai nevében üdvözöl­­jelek 80-ik születésnapodra. En­­nek a Te 80 évednek igen je­­lentős szakasza kapcsolt össze lapunkkal, szinte elválasztha­­tatlan egységbe. Mindig is ma­­gadénak érezted az ügyét, ag­­gódtál megjelenéséért. Az Új Életnél, mint egyszerű munkatárs kezdted a pályádat, majd hamarosan Roóz Rezső­­nek az akkori felelős szerkesz­­tőnek az oldalán folytattad te­­vékenységedet a lap felvirágoz­­tatása érdekében. Végül a ki­­tartó munka meghozta gyümöl­­csét és lapunk felelős szerkesz­­tője lettél. De bármelyik, vagy bármi­­lyen poszton is voltál, szorga­­lom jellemezte tevékenységedet, foglalhatjuk. Ez a három szó jellemzésedet három szóba méltón fejezi ki lényegedet: lelkiismeretesség, korrektség, hűség. Lelkiismeretesség a munka végzésében. Korrektség a munkatársakkal szemben, hű­­ség a gyermekkori eszmékhez, a szülői házból hozott ideálok­­hoz, és hűség a laphoz, mely­­lyel úgy összenőttél, hogy még most sem felejtettek el az olva­­sók, és gyakran érdeklődnek utánad. Még folytathatnám érdemeid felsorolását, és csak azért feje­­zem be, mert hagyni akarok belőle bőven a 90-ik születés­napodra is, amelyen szintén én szeretnélek köszönteni. Tartson meg a Gondviselés egészségben, örömben és bol­­dogságban feleségeddel, Ibivel együtt még sokáig... Százhúsz évig!” Az üdvözlő szavakra vála­­szolva Kecskeméti György csu­­pán ennyit mondott: — Nem tettem egyebet, csak a köteles­­ségemet teljesítettem. Nem vár­­tam soha hálát. Most viszont hálás vagyok mindazoknak, akik megtiszteltek megjelené­­sükkel. Köszönöm, hogy eljöt­­tek. A továbbiak során értékes ajándékot adott át az ünnepelt­­nek Magyar Ferenc, majd Komlós Attila, aki a többi val­­lási lapnál dolgozó fiatal szív­­ből jövő jókívánságait is tolmá­­csolta. Hangoztatta: — Nagyon szeretünk Téged, Gyuri bá­­tyám, sokat tanultunk Tőled. A számunkra gyakran igen bo­­nyolult, összetett, sok gonddal járó munkát úgy tudtad ne­­künk a beszélgetések alkalmá­­val felrajzolni, hogy mi abból mindig csak gazdagodtunk. Az ünnepi eseményen ott volt Barabás Tamás, Szilágyi György, Puskás Sándor, dr. Kecskeméti István, Sziki János, Vihar Béláné, s több más régi kolléga, barát és tisztelő. A kedves, jó hangulatú ösz­­szejövetel az ünnepelt tisztele­­tére adott fogadással ért véget. o. r. Külföldi vendégek a Gál György Sándor Kultúrközpontban Szeptember 29-én talán a szo­­kásosnál is többen gyűltek össze a nyári szünet után, hogy kel­­lemes együttlétben hangulatos műsort hallgassanak meg a Kul­­túrközpontban. Ezúttal a klubot külföldi ven­­dégek is felkeresték, dr. Seifert Gézáné, a MIOK főtitkára kísé­­retében látogatott oda Mr. és Mrs. Dubkin, a Joint vezető munkatársa és­­felesége New York-ból, valamint a régi isme­­rős, Miss Diana Rosenbaum, a Joint képviselője Párizsból. D. Farkas Bálint és Ötvös Klára énekelt örökzöld dalla­­mókát, operett slágereket és magyar nótákat nagy sikerrel. A zongoránál Antal István, a dobnál Madari István kísérte az énekeseket. A művészekkel a közönség együtt dúdolta, énekel­­te a szép dalokat. Haas Károly elnök köszönte meg az egybegyűltek nevében a hangulatos délutánt, amely a szokásos uzsonnával ért véget. Szenczer Margit ­ Az Állami Egyh­ázü­gyi Hivatal elnökének levele Dr. Losonci András úrnak, a MIOK elnökének Budapest Tisztelt Elnök Úr! A zsidó vallású hivők újéve alkalmából őszinte jókívánságaimat fejezem ki és boldog, békés újévet kívánok Elnök úrnak és a ma­­gyar izraelita felekezet vezetőinek és híveinek. Bízom abban, hogy államunk, s a magyar izraelita felekezet kö­­zött kialakult jó viszony, hazánk javát szolgáló együttműködés a jövőben tovább erősödik és hozzájárulást jelent népünk és az em­­beriség békés jövőjének az építéséhez. Tisztelettel Miklós Imre államtitkár Az 50 éves Kardos Péter főrabbi 15 éves papi jubileuma Kardos Péter főrabbi a kö­­zelmúltban töltötte be 50-ik életévét. Ezt az alkalmat raga­­dom meg arra, hogy a nagy nyil­­vánosság előtt is az Új Életen ke­­resztül nemcsak a magam, de a lap sokezer olvasója nevében is kívánjak Neki — bár kissé meg­­késve — ad mea vöeszrim, — sok boldog születésnapot. Kardos Péter 1936-ban Buda­­pesten született. Iskoláit az orto­­dox elemiben végezte. Már gyer­­mekkorában feltűnt igen­ szép énekhangjával és a Kazinczy ut­­cai ortodox templom énekkaré­­nak tagja lett. A zsidó gimná­­zium elvégzése után beiratkozott az Országos Rabbiképző­ Intézet­­be, ahol 1971-ben rabbivá avat­­ták. A Rabbiképzővel párhuzamosan elvégezte a kántor­képzőt is, ahol Gotschall Jakab, Sirota Sándor, Ábrahámsohn Manó és Feleki Rezső tanítványa volt, így első állomáshelyén, s jelenlegi poszt­­ján is a rabbi funkciók mellett a kántori teendőket is ellátja. Énekhangjára nemcsak a tiszta csengés, de nagyfokú muzikali­­tás is jellemző, s működési he­­lyein átérzéssel recitált imák ejtik csodálatba a hallgatóságot. A nagyünnepek alkalmával — meghívásra — többször látta el a varsói zsinagóga kántor és rab­­bi funkcióit is. Magyarországon ő az egyedüli rabbi, aki kántori képzettséggel és főleg ilyen szép énekhanggal is rendelkezik. Röviden: egyedül képes vezetni egy istentiszteletet, ellátni annak minden funkcióját, beleértve a tóraolvasást is. Kispest, Pestlőrinc, Pesterzsé­­bet, Csepel után jelenleg a zuglói körzet főrabbija. A Zuglóban eltöltött több, mint egy évtizedes áldásos tevékeny­­sége nyomán fellendült a körzet­­ben a hitélet. E cikk korlátozott terjedelmé­­nél fogva sem vállalkozhat arra, hogy akárcsak vázlatosan is is­­mertesse egy sokoldalú, színes egyéniség életútját. Kardos Péter nemcsak, mint rabbi, kántor, tóraolvasó, ki­­váló szónok, de mint újságíró is az Új Élet munkatársaként, a lap hasábjain megjelent publikációi­­val, harcos kiállású, a zsidó hit­­életet szem előtt tartó, olykor kissé szarkasztikus, kritikai cik­­keivel is felhívta magára a fi­­gyelmet. Elismerést vívott ki ezzel ma­­gának, nemcsak a magyar olva­­sók körében, de távoli országok­ban megjelenő magyar nyelvű saj­­tótermékekben is, amelyek nem­­egyszer közlik az Új Életben megjelent írásait. Kardos Péterrel találkozhatunk a Rabbiképző Intézetben rende­­zett felnőtt-oktatáson is, mint ki­­váló előadóval. 1985-ben az Országos Rabbites­­tület elnökévé választották. Két gyermeke van, az egyik Ágnes, a Zsidó gimnázium má­­sodik osztályos tanulója, aki há­­rom éves kora ׳­ óta napjainkig fellép nemcsak a zuglói körzet­­ben rendezett purimi, d­anukkai rendezvényeken és kialdásokon, de Budapest más körzeteiben is. Az édesapa nyomdokain halad kisfia, Lacika, aki az istentisz­­teletek zavartalan lebonyolításá­­ban segít. Hogyan is lehetne méltóbban befejezni e tehetséges, hithű fő­­rabbi eddigi életpályájának rövid ismertetését, mint azzal, hogy a következő ötven évben is ilyen rendíthetetlen hittel és odaadás­­sal szolgálja a magyar zsidóság ügyét, vallási, felekezeti életének kilendítését. Lazarovits Ernő A Budapesti Rabbiság soros, ok­­tóberi üésén — amelyen meghí­­vottként részt vett dr. Schweitzer József főrabbi, az Országos Rab­­biképző Intézet igazgatója és Berger István pécsi rabbi is — meleg szavakkal üdvözölték Kar­­dos Péter főrabbit 50-ik szüle­­tésnapja és szolgálatának 15-ik évfordulója alkalmából. Dr. Schöner Alfréd főrabbi, a Budapesti Rabbiság elnöke mél­­tatta a jubiláns munkásságát, kántori és rabbi működését, va­­lamint az Új Életben végzett publicisztikai tevékenységét. Dr. Schweitzer József főrabbi közvet­­len, baráti szavakkal köszöntötte egykori tanítványát s­­úgy neki, mint családjának jó egészséget és sok örömet kívánt. Hochber­­ger László főrabbi — akinek ne­­gyedszázaddal ezelőtti kispesti állomáshelyén Kardos Péter, mint kántor működött — üdvözlő fel­­szólalásában régi emlékeket idé­­zett, majd a jubiláns helyeslése közepette így szólt: A legdrágább ajándékot tőlem kapta Kardos Péter, a feleségét! (Hochberger László mutatta be őket egymás­­nak — 20 évvel ezelőtt.) A fehér asztalnál megtartott kis ünnepség záróaktusaként dr. Schöner Alfréd főrabbi átnyújtot­­ta a Rabbiság ajándékát, végül Kardos Péter mondott köszönetet a felszólalók kedves szavaiért. A KEGYTÁRGY ÜZLET székházunkban (VII. Síp u. 12.) változatlanul 9—17 óráig tart nyitva. Imakönyvek, halotti ruhák, örökmécsesek, hanglemezek stb. kaphatók. Adás-vétel. Mindenkit szeretettel várunk ! 3

Next