Szaniszló Ferencz szerk.: Religio és Nevelés, 1843. 2. félév
9. szám
69 volt az egyházaknak és papságnak katonáskodni; innen az egyházaknak castrumai és servientes-ei, innen a'püspökök' bandériumai és katonái; innen I. Mátyás Deer. III. art. 24. 4. és más számtalan hasonló törvényeink ! Posth. I. II. art. 3. Ferdir. I. D. "VII. art. 43. D. VIII. art. 47. stb. Márpedig kinek ötlött eddig távolról is eszébe, arról kételkedni, ha valljon a mágnások és nemesek tulajdoni joggal birják-e királyi adomány által nyert, vagy I. Lajos király idejéig saját pénzökön vett jószágaikat ? Épen illy absurdum, és állomány-nem-ismerés azt állítani, hogy az első status, mellyről, és a' másodikról, azt állítja I. R. czim. 2. II. 3. hogy : ,praetextu dignitatis et officii — caeteris nobilibus — merito praeferuntur,' és a' királyhoz közelebb állnak, vagy ülnek , a' tanácskozásban elsők szólalnak, nem birja tulajdoni joggal királyi adomány által igen sokszor személyes, és pedig polgári érdemeikért nyert, vagy saját szorgalmas verítéke által szerzett pénzen , szabad vevés által vásárlott jószágait ! Hisz' az I. R. 9. czime ezeknek is olly tulajdonuk, mint a' többi három rendnek. (Vége köv.) Szabó Al. János, kir. egyetemi tanitó. A' protestantismus Hollandban. (Folyt, 's vége.) A' papi hivatalra készülőknek akadémiai kiképeztetésöket 's neveltetésöket illetőleg, különösen a'gröningeni iskolát emelik ki az aláirottak a' sok közül, mint ollyant, melly egyenesen az antichristianismus' apostolaivá neveli a' benne oktatást nyert ifjakat, 's melly ,,mindig jobban és jobban botránkoztatja és aggasztja azokat, kik még némi becset tulajdonítanak a' prot. confessionak." Idéztetik azután a' már emlitett folyóirat, ,La charité dans la vérité,' mint melly az emlitett akadémiának három tanítója által szerkesztetik, 's már öt év óta azon munkálkodik, hogy a' Fiu' és Szentlélek' istenségét tagadja; határozottan kimondva, mikép: ,,a' Krisztus Jézus által szerzett elégtétel' hite elavult hiedelem (1841. 671. 1.), ellenkező az evangeliummal, és képtelen" (absurde, 1842. 187.1.). Hogy: „Krisztus Jézus érdemei nekünk korán sem számittatnak be, 's nem általuk nyerünk bocsánatot... Hogy az Urnak nem volt semmi különös czélja, magát halálra adván." (1839. 575. 1. 1841. 321.1.) Sőt Pareau gröningeni prof. elnöksége alatt 1841. máj. 5-kén következő állítás nyilvánosan védelmeztetett az akadémiában: „Adventus J. C. has in terras consilium non fuisse ut moreretur, quam luculentissime patet e parabola, quam proponit Jesus Luc, XX. 13—15." Az alá irottak, e' nem-ker. tanok' megczáfolására több szentírási helyeket idézve, végre megismerik, hogy ez ma már nem is czélirányos többé, (!) miután a' rationalismus ennek minden hitelét elvette: „Hofstede de Groot prof. szerint nem Isten' szava a' biblia; hiba volt a' bibliának tulajdonítani — tekintélyt, inspiratiot, csalhatlanságot; szerinte e határozatlan magasztalások sok rosszat szültek , s az attóli menekülés kiszámíthatatlan hasznot hajtana a'fanatikusok, és Roma' frigyeseinek ellenében." (így tanítanak a' hollandi tudós protestánsok!) Az aláirottak előterjesztésekben különös fontosságot tulajdonítanak, és méltán, az elemi oktatás és egyház közti viszonynak;'s igen helyesen, igen szépen mondatik, hogy arról van a'kérdés: „ha elegendő-e a' gyermeket csupán megtanítani az egyház' tanaira, vagy pedig őt e' tanok szerint kell talán nevelni is." „Az alulírottak,' mondják, „megvannak az utóbbiról győződve. Vagy szükség-e a zsinat előtt erősíteni, mikép ők nem tartják elegendőnek, hogy a' gyermek felületesen megtanuljon néhány érthetlen czikket a' dogmatica' köteteiből ? Ők azt óhajtják, hogy a'kisded jókor vezéreltessék az Üdvözítőhöz; hogy az ifjú tanulja meg Isten' igéje szerint intézni lépteit; hogy az Úr' félelme, kezdete minden tanultásnak, 's az Isten' akaratja, nem valamelly ismeretlen Istené, hanem azé, ki Jézus által mint atya nyilatkoztatta ki magát, legyen minden feddés és serkentés alapja. Ez pedig lehetetlen ott, hol minden hitvallásnak összesereglenek, zsidók, kik az Isten fiát káromlónak tekintik , katholicusok" (mert tudnunk kell, hogy az aláirottak, mint buzgó protestánsok, nem vélték eléggé biztosithatni ügyöket, hacsak a' katholicusokat, 's hitüket, a' ,superstitio'-nak nevezettet, pár szóval is nem sértik, méltatlanul nem vádolják,) „kik — a'bibliát akkér nézik, (!?) mint egy veszedelmes könyvet."—Tovább áttérve az egyházkormány' módosítására, e' kormányt a' status ellenében nagyobb függetlenséggel óhajtják fölruházni, 's azt minden föntartás nélkül, (sans réserve) egyedül az Isten' igéje iránti alávettetésben akarják szemlélni. A' jelen állapotot határozottan rosszalva, kimondjják, hogy az igy nem maradhat. — Végre azzal fejezik be előterjesztésöket, hogy ők az egyháztanok' tiszteletben tartását követelik, 's az elkövetett igazságtalanságok'megszüntetését kívánják a' separatisták' részére, (türelmet prot. országban protestánsok' 's ollyanok' részére, kik az ősi, eredeti protestantismushoz hivek maradtak!) nehogy ezután is, mint eddig, mig a' szószéken és iskolában megszenvedtetnek olly tanítók, kiket sz. Pál sirva nevezett volna Krisztus' keresztje ellenségeinek, azalatt a'hitvallásukhoz lelkismeretes hűséggel ragaszkodók törvényszék eletbe idéztetve, tömlöczüztessenek! E' türelmet annál inkább ajánlják az aláirottak,minél szükségesebbnek hiszik azt a' fenyegető katholicismus' visszatartására, sőt többre, annak legyőzésére ! „Az alulírottak," igy szólnak ők, „még többet akarnak; nem csupán védelmezni kell magukat (a'protestansoknak), hanem a' háborút ellenséges térre szükség átvinniek. Ők legkevesebbet sem adnak ama',nemes' türelemre, melly bennök idegenkedést támasztana az