Szaniszló Ferencz szerk.: Religio és Nevelés, 1843. 2. félév

9. szám

68 clesiae per — quondam Regem Stephanum — patrem nostrum. Datum per manus etc. 1283. tertio Calend. Septembr." Harmadik forrása az egyházi jószágoknak az adás­vevési szerződés (contractus emtionis et venditionis). Szabadsága lévén a' magyarnak (minthogy tökéletes ura volt, mint fölebb láttuk, jószágainak, különösen pedig azon földeknek, mellyek reája őseiről a' föld' első föl­osztásából maradtak,­ szabadon rendelkezni, eladni, vagy egyházaknak hagyni, vagy akármilly módon el­idegenithetni tulajdonát; kétséget nem szenved, hogy sokan jószágaikat örökre eladták. Ezt sok diploma vagy oklevél által meg lehet bizonyítani; én csak egyet­kettőt hozandok föl. Így II. András király 1225-ben kelt diplomájában ezt olvasom : „Praefati fratres tria praedia post mortem uxoris Comitis Bors filiae Ducis Velek, quae ipsa propriis pecuniis, quas secum de do­mo patris sui attulerat, a Dominico filio Jacobi Comi­tis de Miscoutz eme­rat",­­stb. IV. Béla 1233-dik évrőli oklevelében pedig ez olvastatik: „Quod Bors Comes — afformavit se possessionem illum (Sumuld , Stand­ és Dunazeget) Magistro Pous vendidisse iustae emtionis, et venditionis titulo." Számtalan illy adatokat lehetne idézni. Az egyháziaknak tehát, ha akár szor­galmuk , akár takarékosságuk által, vagy örökségük­ből, pénzre szert tudtak tenni, elegendő alkalmuk volt maguk , vagy rokonaik', avagy egyházaik' számára jó­szágokat venni. Mivel pedig I. Lajos királyig, mint fölebb láttuk, mindenkinek szabadságában állott jószá­gát akár eladás, akár más módon is elidegeníteni, egy­házaknak is eladhatni ; következik, hogy 1351-dik évig minden adás-vevési szerződések érvényesek vol­­­­tak. Hogy pedig a' papok egyházaik' számára jószá­gokat vettek, kétséget nem szenved, mert több régi diplomák, vagyis hiteles oklevelek által bebizonyítható. Igy p. p. Vancsai István esztergomi érsek 1250-ikben Chumb' fiától vette Hatvant 10 marca ezüstön. (Cod. Diplom. T. 4. Vol. 2. p. 80.) Ugyanazon István érsek 1251-ben Cháth földet vette Gompoltól, Chepán' fiától, 15 marca ezüstön . (Cod.Dipl. e. köt. 118.1.) Benedek esztergomi érsek 1255-ben Scelyntől, Jozus' fiától vette Touthtriska földnek egy részét Vadkert mellett hét és fél marcáért. (Cod. Dipl. e. k. 332 és köv. 1.) Ugyan­azon érsek 1257-ben vette Muzsla helységet Sándor, Ambrus , Bene , Jakab , és Zúptól, kik mindnyájan Muzslaiaknak neveztettek, 46 marca jó, fejér és fi­nom ezüstön. (Cod. Dipl. e. köt. 434 és köv. 1.) Fü­­­­löp esztergomi érsek 1265-ik évben vette az Udvardi­­ adót (tributum) gróf Sebrid német katonától 100 marca­­ finom ezüstön, és magát Udvard helységet 1268-ban­­ a­ királynőtől, ki hasonlóképen azt vette, 100 marca ezüstön. (Cod. Dipl. T. 4. V. 3. 301). 438 és köv.l.) Igen sokat köszön az esztergomi érsekség az említett három érseknek. Nem különben a' veszprémi kápta­lan is vette Pecsölt Gyurkótól, Otus vagy Ocius bán' fiától, 65 marca ezüstön; (Cod. Dipl. T. 4. V. 2. p. 110.) a'pannonhalmi apát is Uros, mint II. András' 1221-ikben kelt diplomájában bizonyittatik, Petend helységet 66 marca ezüstön Geurtól, Gereu­ fiától. (Cod. Dipl. T. 3. V. 2. 476 és köv. 1.) És igy hason­lóképen más számtalan püspökök, káptalanok, és apá­tok. Már minthogy az érvényes adás-vevési szerző­dés tulajdoni jogot szerez a­ vevőnek, világos, hogy az egyházak azon jószágokat, mellyeket tulajdon er­szényekből vettek, tulajdoni joggal is bírják ; valamint a' világiak is, hasonló javaikat ! És pedig annál bizo­nyosabban, minthogy még a' királyok is megerősítették e' verési szerződéseket. (L. a' fentebb idézett diplomát Udvardról, és Petendről.) Negyedik ok az egyházi és világi jószágok­ birto­ki jogegyenlőségére az I. R. 9-ikcz. 7. s1-ából vétetik, melly igy szól : ,,Per Nobiles autem hoc in loco gene­raliter universos Dominos Praelatos, Barones, caeteros­que Magnates, et alios regni huius Proceres intelli­ge. " Tehát a' praelatusok és ecclesiarum rectores, o­lyan nemesek, mint a' ,Domini Barones, caeterique Magna­tes et regni Proceres !' vagy, ha rövidebben akarjuk adni a' hasonlítást, mint a' ,harmadik rend!' Ez an­nál bizonyosabb, minthogy a' mai minden nemesség­nek , ugyanazon egy az eredete, azon egy a' kútforrása. (I. R. cz. 3. j­. 6.) t. i. a' ,libertatis donatio regia:' és ez a' szabadsági ajándékozás neveztetik a' mieinktől nemességnek ! (I. B. cz. 4. jj. 1.) Nem is nemes mai nap az, ki, ha mindjárt Turul nemzetségből szárma­zott is , mellyből Almos és Árpád eredtek, akár dona­tio , akár armalis által be nem tudja bizonyítani nemes­ségét. Ha tehát ugyanazon egy a' kútforrása a' mai összes nemességnek, ugyanazon egynek is kell lennie a' nemességnek minden nemes és szabadságos rendek­ben ! Ezt bizonyítja az I. R. 2-ik czime is: „Omnes Do­mini Praelati, et Rectores Ecclesiarum, ac Barones, et caeteri Magnates, atque Nobiles, et Proceres re­gni huius Hungáriáé ratione Nobilitatis et bono­rum temporalium una eademque I i b e r t a­ tis, Exemtionis, et Immunitatis praerogativa gaudent, nec habet Dominorum atquis maius, nec nobilis quispiam minus de libertate." Ezt bizonyítja a' nemesi terheknek a' kath. clerus által is épen ugy vala­mint más világi nemes urak által, legrégibb időkteli viselése. Sz. István' idejétől fogva mindig kötelessége

Next