Somogyi Károly szerk.: Religio és Nevelés, 1845. 2. félév
35. szám
277 a' cláb és a' tévelyes tanfogalom. Ezért a' tridenti zsinat a' legendák', mint költészeti adatok' érdemében semmi határozatot sem hozott.8) Ellenben teljes figyelmet érdemelnek a' szertartási hagyományok , miként ez eléggé kiviláglik a' tridenti zsinat' több rendbeli határozataiból. Igy: Sess. VII. Can. 13., és Sess. XXII. az 5-dik részében, hol sz. Ágoston nyomán az apostoloktól hagyományozott szertartásokat megszentesitvén, azokat illyképen számlálja a' zsinat elé: „Caeremonias ... ut mysticas benedictiones, lumina, thymiamata, vestes, aliaque id genus multa ex apostolica disciplina et traditione". . . Mindezektől azonban benső tulajdonuknál fogva különböznek a' szóbeli sz. hagyományok. Ezek a' hitűek lényegét értelmezik, mig amazok kül-alakját határozzák meg : azokat az egység' miszerint a' jó czél' elérése' tekintetéből szabad a' hazugság is,melly elvnél fogva vajmi sokan a' legcsudálatosabb dolgokat valók gyanánt a' könnyen hivő tömegnek, hogy akár a' morált, akár önczéljaikat mihamarább elérjék. „Ubi desiderabantur", igy szól Fleury,Ilist. Eccl. Tom. XIV. Dissert. in Históriám Eccl. ab anno 600—1100. §. 2.) „acta Martyris, in ipsius festő legenda, concinnabantur vel verisimiüa, vel, ut ad vulgi genium acco modarentur, prodigiis plena." Miért is ritkítani kell inkább e' kétes hitelű hagyományokat, semmint terjeszteni; úgymint ollyakat, mellyek valamint egy részről az ébzékeny phantasia' fönlengő szárnyrakelésére legalkalmasabbak, épen ugy, nem legerősb alapjoknál fogva, kételyt költenek föl a gyarló kebelben ; vagy ha azt nem képesek előidézni, bizonyára elvetni fogják gyümölcshozó magvát az egyháztörténeti pyrrhonismusnak. **J kívánatos elérése ajánlja, ezeket az örök üdvösség elnyerésének biztosabb módja teszi szükségesekké. Ezek változhatlanok, és mindenhol és mindenkor ugyanazok, azokat gyakorta a' körülmények' hatalma képes megváltoztatni, mint több ízben meg is változtatta: az egyházi fegyelem , a' böjtölés, még a' sz. miseáldozat némelly szertartásai, a'keresztség'szentsége fölvételének módja 's külalakja 'stb. is, több változásokon menvén keresztül, az egyháztörténetek'tanúsága szerint. Ellenben a' szóbeli szent hagyományok ingatlanok. Igy a' szentségek' száma felőli hit 's azok' használata mindenkor fönállott az egyházban; noha azok' alapja, mint alább meglátandjuk, nem a' sz.-irás, hanem az apostoli hagyomány. . . Föltűnő valóban már csak e' vázolatban is a' szóbeli szent hagyományok' tekintélye; 's annál kevésbbé lehet azokat a' kath. hitelvek' tanításában mellőzni, minthogy magának a' kath. hitvallásnak mindenkori főeszköze volt, és az mai nap is, az élő szó általi oktatás. Szabóky Adolf: Vándor pillanatok. Pécs, aug. 15. 1845. Kedves barátom ! Szünnapi kirándulásaim' rövid rajzát kéred, pedig egy naplókönyvet hír- vagy egyéb lapok hasábjaiba szorítni alig kívánatos; mert annak nem minden sora közérdekű, vagy nem közönséget érdeklő. Engedek mégis szeretett gondosságod- és kivánatodnak ; engedek, nem önhittségből, hanem mert jól tudom,hogy kik csupán legtökéletesebb műveket akarnak világ elébe juttatni, azok soha vagy igen ritkán lépnek föl; 's igy girájokkal nem kereskedők, ez a' közönségnek nem kamatozván ; engedek közös szent-ügyünk iránti hőszeretetből , kivánva, bár csekély, de mégis tettleges részt venni Atyánk' földén a' munkások közt én ismert,omne bonum communicativum.' Nemes élvezetül tudós körök' látogatását tűztem ki magamnak ez úttal vándorlati irányomul, mint mellyekben szinte tapad,még a'közönyösre is, a'sok, érdekes tapasztalás. Mondják bár: ,nem mind arany, a'mi fénylik'; vagy jöjjenek az igével: ,scientia inflat'; ám kinek főelve : „mindent Isten'dicsőségére és felebarátja'üdvére', az tudja, ama' sz. Pál hirdette igazságot is : ,ha szinte angyalok' nyelvén beszélnék is, és minden tudománynak birtokában volnék, szeretetem pedig nem volna , ugy semmit sem érnék." Legelőbb Pécsre utaztam, a' természetvisgálók aug. 11 — 15-dikén tartott 6-dik nagy gyűlésére. Mennyire szerette isteni Mesterünk a' szép természetet , a' tudatlanok' e' nagy tankönyvét, számos, természetből vont példabeszédei, hegy-, völgy- és tengeren utazásai világosan hirdetik. Micsuda annak okáért, is. 6) L. Margarita Concilii Tridentini ab Iloratio Lucio Calliensi etc. collecta. Bassani, 1733. A' fönebb fölso roltam kútfőkön kivül, bizonynyal nem egy legenda eredhetett némellyek' azon elő- 's balitéletéből hirdeték Ezt ugyan nem ; mivel az egyháztörténettel csak némileg is megbarátkozott értelmes katholicus jól tudja, hogy ama' tulajdonképen igy nevezett, s egyedül a' sz. költészet' körébe tartozó legendák' iról nem történetészi hitelességre, hanem arra tartanak (és pedig, ha sok valóban jelesekből , például a'Legenden der Heiligen' nagyhírű szerzőjétől összeszedettekből lehet következtetnünk, méltán) számot, miszerint erkölcsi és vallásos irányú dolgozataik az érző szívekre jótékonyan hatólag fognak, a' külboriték alatt magas, valamit sejtő 's föllelni képes, közönségben munkálni. 'S e' czélt a' ker. legendák, (az e' névre méltó jobbakat értjük) főleg a' sz. hajdan gyöngyeit irt költő' bájos'alakjában és nyelvén, kétségkívül el is érik. A' képzelő-tehetség szinte kiegészítő része az emberi nemes természetnek ; 's ki annak élvezet- és foglalkozásul illy tárgyakat nyújt, az az emberiségnek épen olly jóltevője , mint a' milly mértékben koszorúsa a' költői seregnek. Szerk.