Breznay Béla szerk.: Religio, 1885. 1. félév
29. szám
Megjelenik e lap hetenként kétszer : szerdán és szombaton. Előfizetési dij : félévre helyben s postaküldéssel 5 frt. Szerkesztő lakása :Budapest, VIII., József-körút 50., hova a lap szellemi részét illető minden küldemény czimzendő. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál . Budapesten a szerkesz-tőnél, és Rudnyánszky A. könyvnyomdájában, : IV., Papnövelde-utcza , 8. sz. alatt, hova a ne- : taláni reclamatiók is. KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT. NEGYVENNEGYEDIK ÉVFOLYAM. »*».*.IIM>tl>BMm>M.*f II.••.••••••III...>>...••.•.•..MIIMMIMII.il.,111...Ml...ll,..m ltllll.lll.Mt.lt Budapesten, április 11. 29. I. Félév. 1885. TARTALOM : Vezéreszmék és Tanulmányok: A kereszténység befolyása a tudományok fejlődésére. — A lelkipásztorkodás köréből. — Egyházi Tudósítások. Budapest: Weldhradiszt. Cirill és Methód-ünnepélyek. — Bécs: Még egyszer a congrua-kérdés. — Kath. Egyleti Élet : A dunaföldvári kath. legény-egylet. — Katholikus Actio. Beszámolás. — Adakozás a kispesti róm. kath. templomra. — Irodalom : A kath. főpapok és főuraknak a középiskolai tvjavaslat felsőházi tárgyalása alkalmával mondott beszédei. — Vegyesek. A kereszténység befolyása a tudományok fejlődésére.*) A tudománynak tere az igazság. Haladni a tudományban annyi, mint haladni az igaznak megismerésében. Az igazság oly óriási hatalmat gyakorol az emberi szellem fölött, az annak megismerése utáni vágy oly mélyen és erősen gyökerezik benne, hogy ennek ellen nem állhat, s minden új állítást, minden bölcsészetet, sőt még a vallási rendszereket is a kritika szigorú ítélőszéke elé vonja, és jaj, ha az igazság követelményeinek meg nem felelnek , mert előbb leálcráztatva, azután a teljes feledés örvényébe sülyesztetnek. Ezért látjuk, hogy a régi vallási rendszerek nem is léptek a tudománynyal összeköttetésbe, sőt esküdt ellenségei valának egymásnak, mignem a tudomány, melynek világánál azoknak dőresége vagy aljas ámítása kiderült, azokat annyira megsemmisítette, hogy a jelenkor csodálkozik, mikép volt egyáltalában lehetséges, hogy azok egykoron hatalmat voltak képesek gyakorolni a kedélyek felett. Egyedül a keresztény tan az, melynek nincs oka félni a tudománytól, mely az emberi vélemények minden változatossága mellett, a folytonos felfedezések daczára megőrizte érinthetlenül szilárdságát; mert nemcsak igaz, hanem maga az igazság; mert nem emberi találmány, hanem isteni igazság, már pedig „az Úr igaz volta mindörökké megmarad."1) De keveset mondottunk, midőn azt állítottuk, hogy a kereszténységnek nincs oka félni a tudománytól: a kereszténység önmaga lépett összeköttetésbe a tudománynyal, a kereszténység magában hordja minden igazi tudománynak fő elveit és törvényeit, úgy, hogy nincs az az alapkérdés, a tudomány bármely ágában, melyet a keresztény hit meg ne oldana, — úgy, hogy minden, amit a tudósok az igazság szolgálatában kutatnak, dolgoznak, a keresztény hit érdekében történik ; mert ezt világítja meg, ennek igaz voltát bizonyítja egy új szempontból.1) Mindama kísérletek, melyeket részint páratlan tudósok eszközöltek, a tudomány legkülönbözőbb ágaiban, nem is álmodva arról, hogy kutatásaik eredményei a keresztény tanok előnyére fognak kiütni, részint oly természetbúvárok vagy régiség- és nyelvbúvárok tettek, kik egyenesen azon irányzattal kutattak, hogy a keresztény tanoknak, például a szentírás hitelességének ártalmára legyenek , ellenkezőleg, csakis a kereszténység érveinek megszilárdítására szolgáltak. És mennél tovább fejlődtek a legkülönbözőbb tudományágak, annál fényesebben bizonyítanak a kereszténység igaz volta mellett.2) Ez a keresztény, és pedig katholikus keresztény religio az, melyet de Maistre gróf ért, midőn mondja: „Egy religio sem képes a tudomány próbáját megállani, kivéve egyetlen egyet. A tudomány valami sav, mely minden eretet felold, csak az aranyat nem."i) bérmentes nyitott levél-ben, intézendők. : *) Mutatványul dr. Kereszty Géza „Haladás és kereszténység" cz. művéből. Zsolt, 116. 2. V. ö Hettinger, id. h. 176. 1. 2) Lehetetlen itt nem utalnunk az olvasót Wiseman bibornok jeles munkájára . A tudomány öszhangzása a kinyilatkoztatással, (magy. Pest 1868.) hol ez állitásunk ex professo gyönyörűen tárgyaltatik. ••) Vom Papst II. 165. 1. (magyarul Pest 1867.)