Breznay Béla szerk.: Religio, 1899. 2. félév
44. szám
RELIGIO, stb. Az egyházmegyei hatóság beleegyezésével s jóváhagyásával egyszer megalakított társulatok gondozásával pedig fel ne hagyjanak, de különféle ájtatos gyakorlatokkal, buzdításokkal fennállásukban gyámolítsák, hogy a tagok jámborságra, szeretetre serkenjenek s állapotaik szerint keresztény élettökélyre törekedjenek. Nem kisebb figyelmet érdemelnek ama különféle nőegyesületek, melyek a vallás sugalmára s a szeretet hatalmával a szegények és betegek gyámolítását tekintik czéljukul; majd sajátkezű munkájokkal felruházva a mezítelent, majd élelemmel látva el az éhezőt, majd a súlyos betegeket személyesen meglátogatva, vagy szerzetes nők által meglátogattatva. Ahol a körülmények engedik, hasonló buzgalommal karolandó fel a Regisi Sz. Ferenczről nevezett társulat, melynek czélja, hogy a tilos viszonyban élő vagy csak pusztán polgárilag egybekelt felek érdekében minden szükségesről gondoskodjanak, hogy az egyház szine előtt szentségi házasságot kössenek. Fölötte ajánlatos továbbá a kölcsönös szövetkezetek szeretet-intézménye is, melynek feladata, hogy közös pénztár mellett a szegényebbek olcsóbban fedezhessék szükségleteiket, s munkájuk folytatására, betegségükben orvosoltatásukra a szükségesekkel elláttassanak. Az egyház mindenkor méltó tisztelettel tekintett az iparosok, munkások osztályára, melyet példájával és munkájával maga Urunk Jézus megnemesített. Bátorító szavaikkal ott legyenek mellettök lelkészeim mindig s hajlítsák sziveiket az édes Üdvözítő felé, akit követve nem csak ez életben találják meg munkáik jutalmát, de örökkévaló jutalmakat nyernek az égben. Különösen is atyai gondjaikba vegyék pedig az iparoslegények, tanonczok ügyét, akiknek vallástalan, vagy gondatlan gazdáiknál valóban gyakran szánalmas és veszélyekkel teljes a helyzetök. Íme a szeretetnek mily számos művei, mindannyinak egyenkénti ismertetése, csak névszerinti felsorolása is alig lehetséges azoknak, melyek a legújabb időkben a keresztény szeretet kimeríthetlen forrásából áradtak ki. Mindmegannyi a legtöbb plébánián, főleg faluhelyeken, természetesen meg nem valósítható, de valamelyes összfoglalatban a legkisebb helyen is létesíthetők, ha t. i. a lelkész legalább néhány, de szeretettől áthatott hitbuzgó hiveket kiválaszt, s azok segélyével és közremunkálásával mint jó pásztor nyája minden testi s lelki szükségleteit gondosan megfigyeli s telhetőleg kielégíteni törekszik. Amit a kishitűek lehetetlennek tartanak, az Isten és felebarát szeretetétől lángoló lelkipásztor valóra váltja azt. Az igaz, az erős szeretetnek nincs lehetetlenség; sokat teljesít és megtesz, hol a szeretetlenség ellankad, elhanyatlik. (Vége köv.) Az esztergomi tanítóképző megalapítása és rövid története. (Folytatás.) Hogy intézetünk szellemi vezetése mily kezekbe volt letéve, elég utalnunk két nagynevű tanárára: Majer Istvánra, az ország híres István bácsijára és Rendek Józsefre. Mindkettő oly szakavatott erő volt a paedagogia terén, hogy tárgyaikat saját tankönyveik alapján adták elő, daczára, hogy voltak más, a kormány által kiadott tankönyvek. Majer István Liturgikája, Neveléstana, Egészségtana, Rendek József Tanításmódja, Kalauza még több királyi tanítóképzőben is kedvelt tankönyv volt. Már 1848-ban műveik második kiadást értek, mi abban a korban eseményszámba ment. Szivéhez volt nőve mindkét tanférfiúnak a tanítóképzés ügye, Majer ennek érdekében reformtervezetet is bocsátott közre. Oly alakjai neveléstörténetünknek, hogy még a protestánsok is, mi pedig ritka eset, elismeréssel és magasztalával környezik mindkettő tanügyi munkásságát. *) Mindama tárgyak, melyek a negyvenes években a tanítóképezdék tananyagát felölelték, és később a kormány 1845. július 8-ai rendeletében tovább fejlesztett,és intézetünkben is előadattak. Az állami tantervet tehát már kezdettől respektálta, sőt a rajztanítás tekintetében ez időben fölül is haladta. Intézetünk volt ugyanis úttörőa hazai tanítóképzők között az építészeti s tervrajzolás szakszerű fölkarolásában. A háziipar sokféle nemeiben isoly szépszámú műdarabot produkált, hogy városunk közönsége csoportosan járult azok megtekintésére. Fegyelmi tekintetben az esztergomi tanítóképző megalapításától kezdve olyan erkölcsi eredményt tudott fölmutatni, hogy az ellen semmiféle panaszt nem emeltek az ellenőrzéssel megbízott hatóságok. Növendékei, ha kikerültek, keresettek voltak, s akárhányan városokban nyertek tekintélyt adó alkalmazást. Nemzetiségi tünet, bár számos német és tót növendéke volt, nem hozta mozgásba a kedélyeket; a tótok és németek egyaránt megmagyarosodtak, s mint Majer István jelentette 1848-ban Eötvös kultuszminiszternek, „nemzetiségünk terjesztőivé képeztetnek." Az intézet annyira közkedvelt lett Esztergomban, hogy növendékei jobb házakban mint korrepetitorok szerepelnek. Példás magatartásuk miatt a vármegye alispánjától nyilvános közgyűlésen dicsértettek meg és Majer István a büszkeség bizonyos nemével val- IV. ö. Dr Kiss Áron : A magyar népiskolai tanítás története. 169. 171. 1. 44. 347