Breznay Béla szerk.: Religio, 1901. 1. félév
25. szám
1. Félév. 29. sz. RELIGIO. • 197 fiak az ő elidegeníthetetlen személyes jogának gyakorlásában a főpásztorok kinevezésénél. Minthogy evvel az elvi állásponttal a 27-es bizottságnak f. hó 23-án hozott többségi megállapodása teljes összhangzásban van, azt az autonómiai kongresszus bátran kimondhatja, a püspöki kar nyugodtan megerősítheti, az apostoli király pedig köszönettel fogadhatja, — mert azt Róma elvből semmi esetre sem fogja ellenezni. ? ? Pécsi egyházmegye. A paksi új templom építéséről. •— Az 1901-ik év mintegy félszázados forró óhaj teljesedését hozta meg a paksi kath. híveknek. A ki a paksi viszonyokat ismeri, jól tudhatja, hogy a jelenlegi templom sem a felszaporodott hívek számának, sem lángoló buzgalmának, sem pedig egyáltalán a hitközség tekintélyének meg nem felelt. Hisz nagyobb ünnepeken a hívek nagy része kénytelen volt a templom ajtai körül sűrűn csoportosulva az Istentiszteletben részt venni, minthogy a templom belsejében már mozdulni sem lehetett, és jó, ha a miséző pap az oltárhoz juthatott, de már a közönséges vasárnapokon is szűk volt a templom, fölöttébb kényelmetlenné vált, s a helyzetet csak az tette némileg is tűrhetővé, hogy a közönség három szentmisére megoszlott. Látta ezt méltóságos Püspök atyánk is a 2 évvel előbb lefolyt bérmálás alkalmával, azóta a paksi hitközség ebbeli szükségletét is különösen szivén hordta s legutóbb bőkező adományával lehetővé tette s kegyesen engedélyezte, hogy a hitközség uj templom építéséhez fogjon, főpásztori áldását adván a nagy műre. Nem lesz érdektelen ezúttal a jelenlegi régi templomra vonatkozó némely adatot Streicher József plébánosnak a körben tartott felolvasása alapján ismertetnünk. A jelenlegi templom alapja 1722-ben, tehát 179 év előtt tétetett le. Szalmafedeles kis kunyhónak lehetne inkább ezt a templomot neveznünk, mely" még az akkori viszonyoknak is, habár a hitközség csupán 700 lelket számlált, alig felelt meg. 1729-ben kis fatornyot kapott a templom, 1749-ben boltív alá vették, mit azonban csakhamar lebontottak . 1776-ban újra átépítették a templomot, 1789-ben, tehát 112 éve épült a mostani torony; 1805-ben, a templom leégett, de helyreállíttatván, azóta változatlanul áll. Hogy ezen legutóbb említett alkalommal a templom méreteit nagyobbra nem szabták, annak egyszerű oka abban keresendő, mert a lakosság főkép az elmúlt század folyamán szaporodott fel. Hisz 100 évvel ezelőtt a hitközség még csak 2500 lelket számlált, ellenben 1828-ban már 6000 volt a katholikusok száma, míg ma a 8000-et meghaladja s az anyakönyvek évenkint százon felüli szaporulatot tüntetnek fel. Nem csoda tehát, ha egy uj, tágas, Isten dicsőségének, a hívek számának és buzgalmának megfelelő templom építése réges régi és közohaj volt. Az utóbbi időkben gyakrabban váltakozó paksi jeles plébánosok az üggyel mind foglalkoztak s a paksi hivek előtt felejthetetlen Spiesz János jelenleg pécsi apátkanonok ur idejében az ő buzgólkodása folytán országos gyűjtésből mintegy 1500 frt össze is jött a Pakson építendő Jézus-Szive templomra. Ámde a körülmények még nem értek meg, hogy a nagy műbe eredményesen bele lehetett volna kapni. Időközben azonban az uj templom építési alap felszaporodván s a tágasabb templom szükségessége is mind akuttabbá válván, a jelenleg buzgolkodó plébános Streicher József elérkezettnek vélte az időt, hogy a rég táplált óhaj testet öltsön. Felvilágosítván híveit, hogy egy új, tágas, díszes templom most már minden túlságos anyagi megerőltetés nélkül létesülhet, azok az eszmét a legnagyobb lelkesedéssel tették magukévá. Schlauch Imre hírneves pécsi építész megkerestetvén, egy terv készítését, illetőleg, a plébánostól adott irányelvek szerint oly tervet mutatott be, mit az egész hitközség köztetszéssel fogadott. E terv szerint az új templom mintegy háromszorosa lesz a réginek. Hossza 46 méter, szélessége 22,5 méter, belső magassága 13 méter, torony magassága 41 méter. A régi templomból csupán a torony marad meg, de az is magasbittatik és a templommal összhangba hozatik. A templom három hajós román basilika stűlben építlend. Jobbára a helyi viszonyoknak, az építőanyag nagymérvű olcsóságának, nemkülönben az építész szolidságainak tudható be, hogy a nagy mű 88.080 koronáért létesülhet. Ehhez fedezetül szolgál az úgynevezett templom-építési alap, mely ma kitesz 32.000 kor.-t. Ennek létesüléséről is érdemes röviden szólanunk. Boldog emlékű Girk György pécsi püspöknek egy jó lelkű komornyikja, névszerint Maguri József 10.683 forintot hagyományozott egy a pécsi püspök által meghatározandó jótékony czélra, mégis oly kikötéssel, hogy az adományozásnál figyelembe vétessék a nevezett püspök unokaöcscsének, Girk Alajosnak, néhai pécsi kanonoknak óhaja, szándéka is. A jelenlegi plébános Streicher József, akkorában paksi káplán ez ügye mikénti állásáról tudomást szerezvén, felhívta a nevezett Girk Alajos kanonok, előbb paksi plébános figyelmét a paksi hitközség körében megindult mozgalomra, mely apáczák vezetése alatt leányiskola létesítését czélozta. Girk Alajos kanonoknak tetszett az eszme és az ő közbenjárására sikerült az egész összeget Paks hitközség számára biztosítani. Fele mindjárt a leányiskola felépítésére fordíttatott, a másik fele pedig, mint új templom építési alap gyümölcsözés végett elhelyeztetett ; ezen összeg szaporodott fel más kegyes adományok hozzájárultával 32.000 koronára. Püspök urunk ő méltósága kegyes engedelmével ez összeghez az uj templom építése czéljára a régi templom tőkéjéből 8000 korona csatoltatott, nemkülönben ő méltósága, a paksi hívek örök hálájára a kegyuratlan templomok alapjából a pakson építendő új templomra 10.000 azaz tízezer koronát engedélyezni kegyeskedett. Ezenkívül gyűjtés is indult meg a hívek között, mely minden várakozáson felül eddig mintegy 17.000 koronát tesz ki. Méltó, hogy a nevezetesebb adományokat e helyütt is megemlítsük. Özvegy Nebether Györgyné adomá-