Dudek János szerk.: Religio, 1910.
14. szám
216 RELIGIO LXIX. évf. 1910. is, az egyetemi könyvtár egyik kéziratgyüjteményében, Kaprinay István tudós jezsuita kivonatában. Ha Bunea közlését összehasonlítjuk Kaprinay-éval, akkor ellentmondást találunk a kettő között. Ugyanis Bunea közlésében az van, hogy 1380-ban, uralkodásának 4-ik évében, alapította VI. Orbán az argyasi püspökséget. Ez azonban ellenkezik azon tudósítással, hogy a Szörényi püspök 1382. márciusában «Maior Valachia»-ban papot szentel. Ha Kaprinay közlését vizsgáljuk, azonnal látjuk, hogy Buneáé nem fedi a valóságot. Kaprinay ezt írja: «Urbanus VI., septimo Idus May, pontificatus sui anno 4-o erexit locum de Arges in civitatem in Valachia maiori et ad instantiam Ludovici regis Hungáriáe...». Mivel pedig VI. Orbánt 1378-ban választották pápává, uralkodásának negyedik éve semmiesetre sem lehetett 1380, hanem csakis 1382, így megszűnik az ellentét a szörényi püspök levele és az argyasi püspökség alapítása közt. Ugyanis a szörényi püspök levele márciusban kelt, míg az argyasi püspökséget májusban állították fel, mégpedig Nagy Lajos kérelmére. Ez fontos, mivel az 1374—86-ig terjedő időről eddig alig van valami adatunk. Az argyasi püspökség alapítása azonban fényes bizonyítéka annak, hogy Havasalföld ekkor is a magyar korona uralma alá tartozott. Végül szóljunk még az argyasi püspök «commune servitium»-airól. Az argyasi püspökség «commune servitium»-a valószínűleg sohasem volt pontosan megállapítva. Ugyanis Ófalvi János 1419. okt. 20-i kötelezvényében ezt mondja: «obtulit 66 d. et duos tertios alterius similis dorem et in totum illud plus, ad quod dicta ecclesia reperiretur taxata seu taxami debere».5 Ugyannyi fizetésére kötelezték magukat Váczi Pál 1482. április 11-én 6 és Hunyadi Pál 1421. június 7-én.7 Richer Jakab 1458. május 17-én ennek csak a felét fizeti. András püspököt 1396. október 2-án 9 és Dristich Albertet 1409. április 14-én 10 szegénységük miatt felmentik. Végül III. András 1495. május 6-án 11 címzetes püspökségi ballistát fizet. A püspökség szegénységét mutatja az is, hogy többen közülök máshol is végeztek egyházi teendőket.12 íme az argyasi püspökség alapítása is mutatja, hogy Havasalföld Magyarországhoz tartozott ebben a zavaros időben. T. L. Az egyéniség elve. ›n-¡ (Princípium individuationis.) Nagyon nehéz különben megállapítani, mi a nousznak benső természete. Személyiség nem. Öntudata és akarata nincsen. Azt hiszem, inkább a tudattalan és mégis célszerű cselekvések természeti ereje, amelyekből a posteriori tűnik ki ama tudás és bölcsesség, amelyet a nousznak tulajdonítunk. Nousz nem egészen szellem, de nem is anyag. Valami a kettő között, rendkívül könnyű, mozgékony, önmagától mozgó, mint Hérakleitosz tüze. Anaxagorasz tehát még anyagtalan szellemet nem ismer. A különféle dolgokban különböző mértékben van elszóródva, mert a mint az anyag, úgy a nousz is osztható, de minőségileg változatlan. Lényegében mindenütt mint ugyanaz van jelen, csak más-más mértékben. Az egyéniség tehát az anyagvilág ősi, minőségileg különböző magvaiban van lefektetve, amelyek a nousz indítására rendeződnek és kiképzik az élet változatos alakjait. Anaxagorasz gondolataiban a jövőre nézve igen termékeny mozzanatok lappanganak. Az anyagvilág különfélesége a rokon, ősi elemek csoportosulásából származik. Hozzájuk tapadnak azonban némi más természetű elemek. íme a különféleségek lehetősége De ezek az elemek nem teljesen különbözők, lényegileg hasonlók, mint a khémiai elemek. íme az egység! S végül a nousz lesz később az alak (forma), amelynek természete mindig egyugyanaz, noha számtalan egyedben szóródik is szét. Íme annak a magyarázata, mint lehet egy faj keretében számtalan egyén. Ezek a gondolatok Plátó lelkében aprózódtak fel és az anyag, alak és egyéniség új költői szemléletéhez vezettek. 3. Plátó költői lélek. A nagy világtani kérdéseket mélységes és fenséges szemlélődéssel éri el és szimbolikus alakban, a nagy hézagokat átröpülő színes képzelettel érzékíti meg. Elemezni nem szabad gondolatait, mert minden illúziónk elvész s érezzük, hogy túlságosan festett világban járunk. Az előzőkből kivettük, hogy a bölcselet két világot különböztetett meg: az örök,el nem múló,soha nem öregedő és érzékeink alá nem eső világot s a jelenségek tünékeny képsorozatát. E két világnak megfelelőleg kétféle tudás is van : a tiszta léteinek és a jelenségeknek ismerete. Csak az előbbi lehet igazi, állandó, föltétlen tudás. Az utóbbi ingatag, csalóka, hisz a jelenségek sem állandóak, nem mindig ugyanazok ; érzékléseink, tapasztalataink is bizonytalanok, állhatatlanok. Szokratesznek igaza volt, mikor nem az érzéki ismeretekre, az egyesre, a folytonos változóra irányította a gondolkodást, hanem arra, a mi a jelenségek dacára is állandó, a mi magukat a jelenségeket hordozza, a mi az érzéki, a röpke észre- 1 Karácsonyi i. m. 4. 1. 2 Székely oklevéltár. 1. 78. Karácsonyi i. m. 4. 1. 3 Karácsonyi i. m. 5. 1. 4 L. Lukcsics József: Középkori pápai adókönyvek. Budapest 1908. és röviden Kath. Szemle. 1909. 650. és köv. 5 Lukcsics i. m. 8. 1. 6 Lukcsics i. m. 8. 1. 7 Lukcsics i. m. 8. 1. 8 Lukcsics i. m. 8. 1. 0 Lukcsics i. m. 8. 1. 10 Lukcsics i. m. 8. 1. 11 Lukcsics i. m. 8. 1. 12 Karácsonyi i. m. 7. 1. 1 Aristot. Phisica. I. 4.