Hanuy Ferenc szerk.: Religio, 1913.

26. szám

­28. szám. RELIGIO való gyakorlására. Latin papnak szigorúan tilos vala­mely ruthént rávenni a latin rítus követésére. A ruthén hivek gyónhatnak latin papnál mindenütt, míg a latinok a ruthén papnál csak ott, ahol a ruthén rítusnak missióállomása vagy temploma van; de ez a hatalom nem vonatkozik a censurákra. A két rítusbeli hívek kölcsönösen szentáldozáshoz járulhat­nak, de csak egy szín alatt, egymás templomaiban, rendszerint a templom rítusában, de szükség esetén az áldoztató pap kioszthatja a nem a saját rítusa szerint consecrált kenyérszint (azymus vagy fermen­tatus). A húsvéti áldozáshoz kiki a maga rítusa sze­rint és pedig az illetékes lelkésznél köteles járulni, ez a szabály áll sürgős szükségen kívül a viatikumra nézve is. Vegyes ritusú családokban a temetési jogot és temetési jövedelmeket illetőleg a halott személy rítusa irányadó. Az ünnepeket és böjtöket illetőleg a ruthének követhetik a helybeli szokást. De vasár­nap és a közös ünnepeken kötelesek saját templo­mukban részt venni az istentiszteleten. 4.) A vegyes rítusú egyének házasságáról. Vegyes ritusú hitvesek közül a nő a házasság tartama alatt követi a férj rítusát, de ez nem tekinthető rítusvál­toztatásnak. A Ne temere decretum kötelezi a vegyes rítusú házasulandókat, de a házasság benedictiója a férfi rítusa szerint és papja által történik. Ha fel­mentés szüksége merül fel, a felmentést megadni vagy kérni a mennyasszony püspöke jogosult. A gyer­mekek mindig az apa rítusát követik; a tényleg és szükség esetében jogosan is a másik ritus papja által végzett keresztelés nem idéz elő ritusváltoztatást. C.J . S. Rituum­ Congregatio 1913. aug. 18. reso­luciójával kimondotta, hogy a Pontificale Romanum­­ban a templom-consecratio alkalmára előírt, a szent ereklyék előtt elvégzendő vigília (Nocturni et Matu­tinae) zsoltáraiképen nem az új Breviárium szerinti feriális zsoltárok, hanem a Commune Martyrum zsoltárai veendők a 3-ik oratióval, a nevek elhagyása mellett. IV.) A birósági rovatban a Rota Romana-nak 1913. máj. 5-én két firenze-egyházmegyei plébános közt a plébániai határok ügyében hozott ítélete van közölve, amelyről más helyen lesz szó. Konstantin-jubileumi ünnepély az Ara-Coeli templomban. A római Capitolium-dombon álló ősrégi Ara-Coeli nevű templomban, amely Juno Moneta templomának helyén áll, van egy kupolával ellátott, szabadon álló nyolcszögű mauzóleum-kápolna, amelyben az oltár felett szent Ilona császárné por­phyr-sarkophagja látható. Történetkritikailag ugyan nem bizonyítható az be, hogy szent Hona teste Ró­mába került, de az ájtatos hagyomány így tartja; az bizonyos, hogy az Ara-Coeli klasszikus helyen áll és telve van ősrégi épületrészekkel, minek például antik oszlopai (22) stb. Ebben a templomban az idén szent Ilona ünne­pén, aug. 18-án és a megelőző három napon, nagy ünnepélyességgel ülték meg a szent császárnőnek emlékét a rómaiak és a templomot birtokló szent Ferenc-rendi szerzetesek. A délutáni isteni tisztele­teken és szentbeszéden, főleg 18-án, az ájtatoskodók és a nézőközönség ezrei lepték el még a templom környékét is, az egész Capitolium-ot, a Piazza Ara-Coeli-t, az ismeretes capitoliumi és ara-coeli-i lépcső­ket, amelyekről az ott ketrecekben gubbasztó sasok­nak és farkasoknak mindig akad szemlélőjük. A 18-diki délutáni isteni tisztelet végén körmenet volt, melynek folyamán a franciskánusok római tartományfőnöke adott a nagy keresztereklyével áldást az óriási tömegre, amely az egyház és a pápa éltetése közben oszlott szét. Az albanoi restaurált bazilika felszente­lése. Rómától délre a hegyek közt fekszik Albano város, egyike Latium legrégibb városainak. Itt volt a császároknak nyaralója Tiberius, Caligula, Nero és Domitianus alatt, innét régi neve: Albanum Caesaris. A keresztények is már az első századok óta meg­vetették itt lábukat. Nagy Konstantin idejében épült fel az a bazilika, mely 465 óta székesegyháza volt az ez évben alapított püspökségnek. A régi székes­egyházat a VII. században tűzvész pusztította el, de ismét felépült, most pedig újra restaurálták, a fel­szentelés augusztus 31-én történt, és ezzel kapcsolat­ban Albano­ban egy hétig Konstantin-ünnepet tar­tottak a bazilikában. A jubileumi ünnepség Al­bano kapuinál a Santa Maria della Stella című karmelita templom alatt levő, római kori katakombá­ban kezdődött, ahonnét körmenetben vonult a papság és a hivősereg a székesegyházhoz. A körmenetet Agliardi bíboros, Albanonak suburbicarius püspöke, vezette és ő intonálta a restaurált székesegyházban a Te Deum-ot és pontifikálta a szentmisét. III. TUDOMÁNYOS CIKKEK: e/o ›*‡ ›*% ~*‹ e/o KÖZLEMÉNYEK, ÉRTEKEZÉSEK A természettudományok szerepe a világ­nézet felépítésében. A hagyományok rombolói, a természetfeletti rend ellenségei, a Galilei-körök, a monista szövetségek, az Úttörő-társaságok, az új nevelés és tanítás szükséges­ségének hirdetői minden bizodalmukat a természet­tudományos műveltség terjesztésébe vetik. Úgy vélik, hogy a természet rácáfol a természetfelettire ; a szün­telen keletkezés és elmúlás a teremtésre ; a vak szükségszerűség a Gondviselésre, az anyagnak fel­fedezett erői a szellem önállóságára, a világnak ön­magában való elégségessége az Istenre. Mi különösen tanúi vagyunk e meggyőződésnek! Egy kis anyag­elvűség és a világnak felszínes vizsgálata és szemlé­lete mindig megtermi a maga egyoldalú, de annál 497

Next