Barátság, 1997 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 4. szám - KÖZŐS EURÓPÁNK - Aki Pesten lett Eminescu...

A múlt század első felében, a nemzeti mozgalmak megindulása idején vált Pest-Buda soknemzeti­ségű, kulturális és politikai centrummá. A budai Egye­temi Nyomdának, mint a soknemzetiségű Magyaror­szág legjelentősebb könyvnyomtató intézetének ter­mészetszerűleg megvolt a maga jelentősége a nem magyar népek művelődésének fejlesztésében is. A bu­dai nyomdában mintegy kétszáz román nyelvű művet adtak ki. Ugyancsak itt jelent meg a román művelődéstörténet­ben határkőnek számító négynyelvű, értelmező szótár jellegű „Lexicon Budense" (Budai Lexikon). Itt adták ki 1829-ben a „Biblioteca Romanescu"-t, az első román mű­velődési-tudományos folyóiratot, amelynek megjele­nését maga Széchenyi István is támogatta. Pesten jelent meg 1865-től kezdve a „Família" című román folyóirat, amely közel hozta a román olvasók­hoz az európai szellemi áramlatokat. Fordításban kö­zölte Európa leghíresebb íróinak műveit, köztük a magyar irodalom legjobb alkotásait is Petőfitől Jókai­ig. Iosif Vulcan, a lap főszerkesztője, népdalgyűjtő, re­gény- és drámaíró, a kor egyik jelentős műfordítója; munkásságáról Ady Endre is elismerően írt. Az iro­dalmi fórumok, társaságok közül elsőnek a Kisfaludy Társaság figyelt fel Vulcan sokoldalú irodalmi tevé­kenységére, 1871-ben „külső" tagjainak sorába vá­lasztotta. A nagyváradi Szigligeti Társaságnak pedig megalakulásától fogva haláláig tagja volt. Vulcan életében két sorozatot ért meg a „Familia”. Az első tizenöt esztendőt ölel fel, amikor a lap Bu­dapesten jelent meg, ezt követi a gazdagabb, elmé­lyültebb nagyváradi korszak 1906-ig. E­gy tizenhat esztendős, ismeretlen fiatalembertől Vulcan közölt először verset a „Familiá"-ban, 1866-ban. A szerző neve Mihail Eminovici volt. A mold­vai Ipotesti községben született 1850. január 15-én. Gyermekkorát falun töltötte, majd apja Csernovicba küldte, Bukovina fővárosába, a német gimnáziumba, de a fiú hamarosan otthagyta az iskolát, hogy egy ván­dor színtársulathoz csatlakozzék és Erdélybe menjen velük. Nemsokára ismét Csernovicban találjuk, ahol nagy hatással volt rá erdélyi származású tanára, Áron Pumnul: az ő könyvtárában találta meg a később Mihai Eminescu néven világszerte ismertté vált költő a leg­régebbi román nyomtatványokat. Első versét 1866- ban éppen Áron Rumnul halálára írta. A tanára könyvtárában fellelt lapok közül leginkább a Pesten megjelenő „Familiá"-t érezte közel magához. Ebben a hetilapban életrajzok jelentek meg jeles sze­mélyiségekről, útleírások, erkölcsnemesítő célzatú cik­kek, szójátékok, rejtvények, irodalmi írások, az ifjú Mi­hail Eminovici ennél a folyóiratnál próbált tehát sze­rencsét. Verseihez írt kísérőlevelében, amelyet 1866 februárjában küldött el, a tizenhat éves ifjú a hetilap bukovinai tudósítójának ajánlkozott. Vulcan, maga is költő, elragadtatással olvasta a lendületes verseket. Az 1866. február 25-i számban azonnal meg is jelen­tette a „De-as avea..." (Volna csak...) című verset. Volna csak egy szál virágom, Amely büszkén nyit, parázslón. Bűvösen, mint májusi Hajlat virág-lányai Zöld pázsit közt, mely nevetve Ring a messzeségbe veszve, S csak hullámzik csendesen, Suttogón, szerelmesen. Volna csak egy virágszálam, Amely ifjan nyit s vidáman, Mint a liliomkehely, Hószín, mint a lánykebel, Mint a szirmok rózsaszínje Bíborszínnel elvegyítve, S vígan dalol, kedvesen, Suttogón, szerelmesen. Volna csak egy kis tubicám, Fehér arcú szép kicsi lány, Oly szelíd és olyan szende, Midi tavaszi napnak csendje, Napkeltétől napnyugtáig Donna dalát fújnám váltig, Fújnám néki szüntelen, Suttogón, szerelmesen. (Majtényi Erik fordítása) Iosif Vulcan az első vers közlésével egyidejűleg egy jegyzetben a poétát is bemutatta. Erről később így írt: „Még most is emlékszem, hogy egy februári reggelen leve­let kaptam Bukovinából, melyben egy - mint írta - tizenhat éves fiatalember eljuttatta hozzám irodalmi szárnypróbálgatá­sait. Az ifjú Mihai Eminovici volt az. A versek varázsa, a sok festői kép nagyon meglepett, különös tekintettel irodalmunk akkori helyzetére és a szerző­ fiatal korára, s ezért örömmel nyitottam meg lapom hasábjait egy ilyen új tehetség és nagy­reményű költő­ előtt. Lelkesedésemben már a következő számban siet­tem bemutatni az olvasóknak Eminescut, a követke­ző szerkesztői ajánlással: »Örömmel nyitjuk meg ha­ Berényi Mária Aki Pesten lett Eminescu Berényi Mária a Magyarországi Románok Kutató­intézeté­nek igazgatója, költő, versei magyarul és románul jelennek meg, legutóbb a BARÁTSÁG 1997. április 15-i számában adták köz­re verseit. Legújabb verseskötete ,,Sápadt század pulzusa” (Pulsul veacului palid) címmel 1997-ben Budapesten jelent meg az Etnikum Kiadónál.

Next