Korunk 1962 (21. évfolyam)

1962 / 6. szám - Caragiale emlékezete - CSEHI GYULA: Caragiale és Dobrogeanu-Gherea

CSEHI GYUL­A Caragiale és Dobrogeanu-Gherea ..Kötelességem néhány szót szólni arról a kötetről, melyet jó barátom, Gherea küldött meg nekem a következő sajátkezű ajánlással: Szeretett poli­tikai és irodalmi ellenfelemnek, Caragialénak.“ Így kezdte Caragiale az Epoca című napilap 1897. június 16-i számában recenzióját Dobrogeanu- Gherea kritikai tanulmányainak harmadik kötetéről. Serban Cioculescu, Caragiale életrajzírója és műveinek gondos, tudós kiadója megállapította, hogy a nagy román író tollából származott az a név­telen Gherea-interjú is, amelyet ugyanaz a lap közölt 1897. július 5-i szá­mában, Dela d. C. D. Gherea címen. Caragiale két, egymáshoz oly közel eső írása érdekes és jellemző doku­mentum Az elveszett levél szerzőjének és az első román szocialista kritikus­nak sírig tartó, felhőtlen barátságáról, amely nem nézeteik azonosságán, ha­nem a kölcsönös megbecsülésen alapult. Történelmi távlatból visszatekintve, hozzátehetjük: sorsuk hasonlóságán is. Az éber írói szemmel s a nagy szatirikusnál szokatlan meleg humorral megírt interjú már azért is figyelemre méltó, mert esztétikai beszélgetések szá­mára eléggé szokatlan helyen zajlott le, amelyet maga Gherea is megrajzolt egy, a vejéhez, a későbbi neves kritikushoz, Paul Zarifopolh­oz intézett levelé­ben. Ezt a levelet néhány évvel ezelőtt adta ki első ízben Ion T­itner, a Gherea életútját a legújabb kutatások fényében megvilágító tanulmányá­ban (C. Dobrogeanu-Gherea: Reconstituire biografica. Viata romineasca 1956. 11. és 12. sz.). Hallgassuk meg Ghereát. Levelében arról ír vejének, hogy egész élete bűvészmutatványok sorozata volt. Az egyik ilyen „bűvészmutatvány” abban állott, hogy szocialista létére mint a ploiesti-i vasúti vendéglő bérlője kereste meg kenyerét, sőt vagyont is gyűjtött. Gherea a levél elején felidézi az oroszországi narodnyik forradalmárok körében eltöltött ifjúkorát, letelepe­dését Romániában. Elmondja, hogyan csalta az 1877—78-as háború idején csapdába a Romániában tartózkodó orosz csapatok kémszolgálata, hogyan járta meg a pétervári Péter-Pál várbörtönt, az északi száműzetést, ahonnan kalandos tengeri utakon sikerült elmenekülnie és nagy nyugat-európai ke­rülőivel visszatérnie Romániába. „Az igazi tour de force-ok (bűvészmutatvá­nyok — Cs. Gy.) csak Romániába való visszetérésem után kezdődtek. Az első felmerülő kérdés az volt, hogyan lássak el egy négytagú családot, amikor ilyesmire teljesen, de teljesen felkészületlen voltam, így azután természetesen megkezdődött a tour de force-ok sorozata. Ügynök, utazó, vendéglős a buka­resti Concordia szállóban — mindezek az üzletek óriási idegevő-fogyasztást kívántak meg tőlem, és sorra nagy krachokkal végződtek. Amint tudod, az egész a ploiesti-i vasúti vendéglővel, a vele járó bajok és nehézségek sorával végződött, anyagi szempontból majdnem sikerült, azonban mérhetetlen ideg­evő-fogyasztást követelt, és ráadásul a tour de for­ce-ok olyan sorozatát, amelyhez képest gyerekjáték egy bárkán szökni át a Jeges-tengeren keresztül.

Next