Korunk 1989 (48. évfolyam)

1989 / 11-12. szám - KISS JENŐ: Mily képletes lehet (vers)

dalmi értékké válik, ha ő írja alá. Hogy egy nem túlságosan ortodox kifejezést használjak: — Bűzlik a tehetségtől! Azt az írást és írásmódot, abban az egyedülálló stílusban, melyre Fănuş rá­nyomta bélyegét, az ember lélegzetvisszafojtva falja.. Az olvasó nyilvánvalóan az ő sorait olvassa el elsőnek, ha felüt egy folyóiratot, amelyikben ő is közöl. Nem­csak másoktól tudom ezt, magam is így vagyok vele ... Mindössze annyi a különbség, hogy ez a még mindig ifjú „szent szörnyeteg“ a barátom lévén, valahányszor őt olvasom, a saját magát és művészetét uraló férfiú egészséges és erős nevetése jelenik meg a szemem előtt, beragyogja nyílt arcát, a két gödröcskével; mindössze annyi történik, hogy barátja lévén ennek az emberséges embernek, valahányszor őt olvasom, eszembe jut finoman szomorkás nevetése, és akkor az a nevetés és mosoly Fănuş arcáról fokozatosan átszáll az én arcomra. Kántor Erzsébet fordításai KISS JENŐ MILY KÉPLETES LEHET Ökölbe szorított kéz a koporsóban, ezt láttam nálad én. Gyulai, és nálad is, Ferenc1 2, ökölbe szorított kéz, bősz szembeszállás a halállal, mely lesből, suttyomban, alattomosan rontott teátok, elhallgattatva szátok, lefogva kezetek. Ti nem óhajtottátok, éltetek volna még, mások keresték, sürgették bolondul, sínekre mentek érte, meg őszi erdőszélre, bérház párkánnyal csipkés tetejére, László3, Kálmán4, Domokos5, Anikó6, vagy gyógyszertárba, mint szegény Gizella7. O, ti halottak! Mit m­ondtok minekünk ti halálotokban is! Mily képletes lehet, ki hogyan távozik! Ím, nemcsak életünk beszél mirólunk, hanem az is, mint búcsúzunk, mint hunyjuk le szemünket. 1988. okt. 19. 1 Kormos Gyula * Kósa-Huba Ferenc 5 Szabédi László * Nagy Kálmán 5 Szilágyi Domokos * Salamon Anikó 7 Hervay Gizella

Next