Korunk 2008 (III. folyam 19.)
2008 / 8. szám = Művek, világok - FARKAS JENŐ: A román irodalom magyar recepciója
ban. Őket követték Kiss Jenő remek balladafordításai. Hét jelentősebb költészeti antológia készült Budapesten, Bukarestben és Marosvásárhelyen, a fordításokat továbbra is neves magyar költők jegyzik. Például az 1951-es Román költők antológiájának fordítói között szerepel Áprily Lajos, Hajnal Anna, Hajnal Gábor, Hegedűs Géza, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Kálnoky László, Kormos István, Lator László, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Szabó Lőrinc, Vas István, Zelk Zoltán. Az erdélyiek közül Szemlér Ferenc (1959) és Franyó Zoltán (1960) adott ki terjedelmes fordításkötetet. Több román költészeti antológiának Köpeczi Béla volt a szerkesztője. Bukarestben jelent meg 1961 és 1964 között a Román Irodalom Kis Tükre című négykötetes gyűjtemény, amely átfogó képet nyújt a román irodalom fejlődéséről. Fontos válogatás továbbá a Mai román elbeszélők (Budapest, 1953), és a közös kiadású Romániai elbeszélők (Budapest, 1965). Ebben az időszakban például csak Bukarestben hét Eminescu-kötetet adtak ki 1961 és 1966 között. A máig legteljesebb az 1967-es Válogatott művei című budapesti kiadás, Köpeczi Béla szerkesztésében, Gáldi László jegyzeteivel. Az Eminescu-életmű magyar recepcióját nagyban elősegítették Kakassy Endre A fiatal Eminescu (1959) és Eminescu élete és költészete (1962) című monográfiái, Gáldi László kiváló tanulmányai, román nyelven megjelent monográfiája (Stílul poetic al lui Eminescu, 1964). Ebbe a sorba illeszkedett később Domokos Sámuel Goga monográfiája és tanulmányai. Pálffy Endre A román irodalom története (Budapest, 1961) című könyve mércföldkő a román irodalom recepciójában. Jól érzékelhető a szerző francia és magyar irodalmi jártassága is, hiszen gyakran hasonlít össze műveket, irányzatokat. Hogy „korfüggő”, az szinte magától értetődik. (Azóta sem jelent meg román irodalomtörténet!) Mihail Sadoveanu több mint 40 címmel szerepel a bibliográfiákban, A balta című regény hat kiadást ért meg. Külön ki kell emelnünk Lőrinczi László fordítói tevékenységét, aki Sadoveanu- és Mateiu I. Caragiale-művek tolmácsolása mellett versfordításai révén vált ismertté. A bukaresti Kriterion Könyvkiadó megjelenésével a fordításirodalom megélénkült, hiszen ez állami „elvárás” is volt. A fordítások száma meghaladja a nyolcvanat. Évenként megszabott számú román írót kellett megjelentetni magyar nyelven. A bukaresti kiadó úgy tett eleget ennek a feladatnak, hogy kiváló román költők és prózaírók (Nichita Stanescu, Marin Sorescu, Alexandra Ivasiuc, Augustin Buzura, Ana Blandiana, Eugen Uricaru, A. E. Baconsky, Mircea Horia Simionescu, Marius Robescu, Mircea Ciobanu) műveit jelentette meg. Az 1970-es évektől bontakozott ki több jelentős erdélyi fordítói életmű (Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Lőrinczi László, Bajor Andor, Kiss Jenő, András János, Csíki László, Lászlóffy Aladár, Németi Rudolf, Balogh József, Farkas Árpád, Király László, Kántor Lajos, Kántor Erzsébet, Horváth Andor). A szóban forgó időszakban kiadott fordításkötetek alapján elmondhatjuk, hogy Slavici, Eminescu, Rebreanu, Sadoveanu, Ion Luca Caragiale, Creanga, Cézar Petrescu, Zaharia Stancu legtöbb műve olvasható magyarul. Jelentős teljesítmény az Eminescu a magyar irodalomban című közös kiadású (Kriterion-Európa, 1989) tanulmánykötet, amely igényes, szakszerű összegzése a költő magyar recepciójának. E kor legnagyobb vállalkozása a Budapesten kiadott, 18 kötetes Világirodalmi lexikon (1970-1996), amelynek román anyaga ötszáz íróra, számos folyóiratra, irányzatra terjed ki. A kilencvenes évek közepén ez a magyar lexikon volt a legteljesebb román irodalmi enciklopédia! A lexikon 1500 munkatársa között szép számmal szerepeltek román szerzők is.