Orvosi Hetilap, 1983. március (124. évfolyam, 10-13. szám)

1983-03-06 / 10. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Láng István - Taraba István - Hering Andrea: Hemodialízis hatása urémiás betegek antitest-dependens és természetes citotoxicitására

EREDETI KÖZLEMÉNYEK LÁNG ISTVÁN DR., TARABA ISTVÁN DR. ÉS HERING ANDREA DR. Hemodialízis hatása urémiás betegek antitest-dependens és természetes citotoxicitására Semmelweis Orvostudományi Egyetem, II. Belgyógyászati Klinika (igazgató­ Petrányi Gyula dr.) A szerzők tíz urémiás beteg antitest-dependens és természetes limfocitotoxicitását vizsgálták közvetle­nül hemodialízis előtt és után csirke-vörösvérsejt és emberi­­—562 tumorsejt célsejteken. A betegek dialízis előtti alacsony limfocitotoxicitása a hemo­dialízis kezelést követően jelentősen emelkedett, és megközelítette az egészséges, illetve azonos alapbe­­tegségű, de nem urémiás kontroll csoportok meg­felelő átlagértékeit. A betegektől a hemodialízis előtt és után vett szérumok egyaránt szignifikánsan gátolták saját limfocitáik és egészséges limfociták antitest-dependens és természetes citotoxicitását. Az urémiás betegek humorális (3, 32), és cellu­­láris (4, 7, 12, 17) immunrendszerének a működése károsodott. Ezzel magyarázható fertőzésre való fo­kozott hajlamuk (20). Ismert, hogy a limfociták an­titest-dependens citotoxicitása (ADCC) és természe­tes „killer” (NK) aktivitása (17, 20) szerepel a fer­tőzések leküzdésében (14, 24), és az előbbi a vese­­átültetés utáni kilökődési reakció egyik tényezője lehet (1, 18, 29, 31). Fontosnak látszik ezért tanul­mányozni, hogy urémiás betegekben hogyan válto­zik a ADCC és NK aktivitás a hemodialízist (HD) követően. Betegek és módszerek A tíz urémiás beteg (3 férfi, 7 nő átlagéletkora 32,3 + 3,3 év) klinikai adatait és rutin laboratóriumi Rövidítések: ADCC: antitest-dependens sejtes citotoxicitás; NK: természetes „killer”; HD: hemodialízis; GN: glomerulonephritis; PN: pyelonephritis; HT: hipertónia; PHA: fitohemagglutinin; ConA: Konkanavalin A; PWM: pokeweed mitogén. Orvosi Hetilap 1983. 124. évfolyam, 10. szám Effect of hemodialysis on the antibody-dependent and natural cytotoxicity of uremic patients. The antibody-dependent and natural lymphocytotoxici­­ty of 10 uremic patients were studied directly be­fore and after hemodialysis in chicken erythrocyte and human К—562 tumor-cell target cells. The low lymphocytotoxicity of the patients before dialysis rose significantly following the hemodialysis treat­ment and approached the mean values of the healthy groups and those obtained in the control groups of non uremic patients suffering from the same basic disease. Sera taken before and after he­modialysis from the patients inhibited significantly the antibody-dependent and natural cytotoxicity of their own lymphocytes and of the healthy lym­phocytes. leleteit az 1. táblázatban tüntettük fel. A betegeket 64—290 napja kezeltük klinikánk Dialízis Osztályán krónikus HD-sel (átlag 196 nap). Valamennyi beteg idült veseelégtelenségben szenvedett, kreatinin clea­­rance-ük 0,05 ml/sec alatt volt. Három betegnek glome­rulonephritis (GN), 3-nak pyelonephritis (PN), 4-nek pedig hipertónia (HT) volt az alapbetegsége. A vizsgá­latok idején egyikük sem állt az immunrendszert be­folyásoló gyógykezelés hatása alatt. A betegek hetente 3X5 órán keresztül részesültek HD kezelésben. A keze­lés BELLCO típusú, egytűs módosítású Unimat készü­lékkel, BL 400-as és 403-as orsódializátorral (dialízis felület 1,0 m2) történt. A véráramlási sebesség 250— 400 ml/perc, a készülék vízáramlása 500 ml/perc volt. A betegek HD előtti citotoxicitási aktivitásának kontroll csoportjaiként 30 nemben és korban megfelelő egészséges egyént, továbbá az urémiásokhoz hasonló alapbetegségben szenvedő, de jó vesefunkciójú beteg­csoportokat is vizsgáltunk. A dializált betegektől közvetlenül a HD-t megelő­zően, és azt követően vettünk vért. A limfocitákat Fi­­coll—Uromiro gradiensen szeparáltuk Begum szerint (2). A fagocitáló sejteket vasporos-mágneses kezeléssel távolítottuk el. A HD előtti és utáni ADCC aktivitást csirke-vörösvérsejt rendszerben (18), az NK aktivitást pedig 1—562 humán leukémia célsejteken (22) vizsgál­tuk. Az ADCC-ben 20:1 és 10:1, az NK rendszerben pedig 50:1 és 25:1 effektorsejt­ célsejt arányt használ­tunk. Az inkubációs idő 4 óra volt. A citotoxicitási vizsgálatok technikai részleteit illetően korábbi köz­leményekre utalunk (18, 22). Vizsgáltuk a betegek HD előtt és után vett széru­mának saját limfocitáik, ill. egészségesek limfocitáinak ADCC és NK aktivitására gyakorolt hatását is. A szé- 559

Next