Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1975 (82. kötet = Új folyam 20. kötet)

1975 / 3. sz. - ISKOLA ÉS MŰVELTSÉG - PATAKI FERENC: Történelmi-, társadalmi- és politikai nevelés

Az alsótagozatos Természetismeret élettelen természetre vonatkozó tananyagát és munkafüzeteit Pálffy György­né dolgozta ki, az élővilágra vonatkozó anyagot Székely Róbertné dolgozza fel. A kísérleti oktatás országszerte közel 100 osztályban folyik. A vidéki iskolákat a pécsi Tanárképző Főiskola (Pálffy Györgyné), a pestkörnyékieket az OPI (Kiss Jánosné), a fővárosiakat a FÖPI (Székely Róbertné) irányítja. A munkába be fog kapcsolódni a nyíregyházi Tanárképző Főiskola is. A felsőtagozatos terv kipróbálása megindult a XI. ker. Bocskay úti általános iskolában (irányító Holics László, Székely Róbertné). Rész variánst próbál ki a XII. ker. Virányos úti iskola (irányítja Kedves Ferenc). A gimnáziumi terv kipróbálása több fővárosi és vidéki gimnáziumban folyik. (Apáczai Csere Gyakorló, Kilián György Gimnázium, József Attila Gimnázium, Radnóti Miklós Gyakorló, Veress Pálné Gimnázium a fővárosban, valamint a nagyecsedi és szentesi gimnázium. Irányítók Csányi Vilmos, Kajtár Márton, Marx György, Szádeczky-Kardoss Elemér.) A kémia-tanterv egy változatát a József Attila Gimnázium próbálja ki (irányító Szántay Csaba), a fizika és kémia koordinálásának egy variánsát tanítja a Budai Nagy Antal Gimnázium (irányítja Török Ferenc), a mechanika és differenciálszámítás integrált oktatását próbálja ki az I. István Gimnázium (irányítja Jánossy Lajos). A kísérleti oktatást végző tanárok rendszeresen közös szemináriumot tartanak, évente — más érdeklődőkkel együtt — konferenciára gyűlnek össze. Soron következő konfe­renciánk 1976 nyarán lesz Gödöllőn. (Ezt előreláthatólag az Eötvös Loránd Fizikai Tár­sulat, a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Magyar Biológiai Társaság és az OPI közösen szervezi.) A konferencia a természettudományi tárgyak érintkezési pontjait, egybe­hangolásuk problémáit tárgyalja majd meg. Kérjük a munka iránt érdeklődő, céljainkat magukénak érző, kísérleti tanításba be­kapcsolódni kívánó kartársainkat, hogy a megnevezett irányítóknál, iskoláknál, egyesü­leteknél jelezzék szándékukat. Reméljük, hogy közös munkánk eredményeként egy optimális, ugyanakkor realisz­tikus tananyag és módszertan fog megszületni. Ezáltal századunk csodálatos kulturális és műszaki vívmányának, a természettudománynak eredményeit jobban el tudjuk majd juttatni minden tanítványunkhoz. Történelmi-, társadalmi- és politikai nevelés Pataki Ferenc Az óvodai neveléssel kezdődik, az általános iskola alsó tagozatá­ban. Társadalomismeret nevű résztárgyban folytatódik. Ezzel párhuzamosan bontakozik ki a közösségi-önkormányzati és az ifjúsági-mozgalmi nevelés. Egyaránt nélkülözhetetlen összetevői: a történelmi ismeretek, a társadalom jelen állapotát, mozgását is tartalmazó ismeretek; ugyanakkor részei az egyén magatartását is meghatározó ténye­zők. Célja, hogy kialakítsa a fiatalok marxista-leninista világ­nézeten, tudományos alapokon nyugvó tudatos és aktív viszo­nyát a társadalomhoz és a társadalmi fejlődés szocialista táv­lataihoz. Az általános iskola felső tagozatától a következő — részben tantárggyá szervezett — ismeretkörök keretében és a történeti szemlélet kialakítása érdekében folyik: az össz­társadalmi fejlő­dést bemutató történelem (a gazdaság, a kultúra, a tudomány egyetemes és saját nemzetbeli történetének vázolásával), hozzá­véve a többi társadalomtudományos és természettudományos tárgyban érvényesülő történetiséget; a földrajz (a társadalmi és gazdasági regionális ismeretek, a leíró néprajz, az embertan és a világgazdasági ismeretek elemeivel); állampolgári ismere­tek, az emberi magatartásra vonatkozó ismeretek (pszichológia, pedagógia, etika, jog, szociológia), összefonódik továbbá az esztétikai- és a nyelvi-kommunikációs neveléssel.

Next