Aradi Közlöny, 1924. április (39. évfolyam, 71-92. szám)

1924-04-24 / 88. szám

Arad, XXXXI évf. 88. szám. Ara­d lej. 1924. április 24 Csütörtök Szerkesztőség Arad, Acsev-palota. Kiadóhivatal Fu­lv, Regele Ferdinand 4/23. (József főherceg­ öt.) (Aradi Nyomda Vállalat) Sürgönyeim: Közlöny. Anul Telefonszám­ Szerkesztőség és kiadóhivata 151. mm mm ■■ Aradi közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP.­­ Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN : Egész évre .. Fél évre Negyed évre Havonta Hirdetések díjszabás szerint. Megjelenik naponta reggel. Egyes szám ára 3 lej, vasárnap 4 lej. Bucureetiben "SO bánivá több. 600 Lej 800 Lej. 150 Lej 50 Lej A Mr- President a Fehér Ház egyszerű lakója ma ismét beszélt. Nem mondott pleo­­nazmusokkal teletűzdelt ragyogó beszédet, hanem világosan tömö­ren, szinte rádióstílusban beszélt bele a rádiókagylókba és oksze­rűen kifejtette­, hogy Amerika, a Calvin Coolidge Amerikája lefegy­verzési konferenciát akar kezde­ményezni. A sajtószövetség lako­­májén. Hangzottak el ezek a sza­vak és a jelenlevő hírlapírók még aznap hatalmas cikkekben adtak visszhangot az elnöki szónak, Ame­rika tudomásul vette. Hogy a Pre­sident lefegyverezési konferenciát akar és az öreg Európának is tudo­másul kell vennie, hogy a nagy fegyverkezéseknek meg kell ál­­niok . Igen, a nemes szándékú Coolidge Calvin, a hatalmas USA elnöke át­­érezte annak a szükségességét, hogy a fegyverkezésre már nincsen és nem is lehet szükség. Szeretné ezt megértetni Európával is, sze­retné. Ha a jenki praktikus világ­felfogása áthatná már a konzerva­tív, diplomatáskodó és vezérkarias­kodó Európát is. Ezért akarja a zöld asztal mellé ültetni Európa hatalmasait, hogy aztán komoly tanácskozások közben megmagya­rázná a hatalmasoknak: a háború elmúlt, a győzők diktáltak, a le­győzöttek engedelmeskedtek, de most már aztán vége legyen a háborúra való készülődésnek, a munkciógyárak szakadatlan robot­jának és a raffinált tengeri csata­­szörnyetegek készítésének. Nem szabad többé háborúnak lenni és nem szabad többé a „Készülj a háborúra, h­a békét akarsz“ elv alapján az összeroppanásig fegy­verkezni. Az elnök szándéka igaz, mert Európa államai, győzők, veszte­sek és semlegesek egyaránt nyö­gik az állandó és fokozott fegyver­kezés rettentő súlyát. A produk­tív munkától évente sok millió em­bert vonnak el, akiknek meddő fegyver-forgatást kell tanulniuk, a hadügyi büdzsék terhei mint óriási lidércek nehezednek rá az állam­háztartásokra, az áramjövedel­­mek" millióit elnyelik az örökké éles fegyver, muníció és Hajó­gyárak. Minden állam szeretné már korlátozni, vagy a végsőkig redukálni hadseregét, csak egyik sem meri a másiktól való félelem miatt és az a nagy félelem meg­öli a közgazdaságot, irodalmat, tudományt, művészetet, egészsé­ges termelő munkát, megöli az éle­tét. Amerikára nézve nem prob­léma már a fegyverkezés. Ameri­ka békét akar, szeretné, ha már­­egyszer­ Európa is békét akarna. Rádióhíreket vett fel a király. (Ferdinand, király látogatása Páris környékén. Készül a francia-román szerződés.) Parisból jelentik: Doica külügy­miniszter az utóbbi napokban Hosszas tárgyalásokat folytatott a francia külügyminiszterrel a ro­mán—francia­ szerződés ügyében. Egyes lapok szerint a román— francia szerződés nem lesz olyan, mint a francia—Csehszlovák, ha­nem inkább a francia—lengyel szer­ződéshez fog hasonlítani. Párisból jelentik: Ferdinand ki­rály és Antonescu párisi román követ tegnap meglátogatták­ a Saint Assec-i drótnélküli távíró állomást. Ferdinánd király nagy érdeklődéssel szemlélte az ott folyó munkálatokat, majd sajátkezűleg híreket vett fel több szárazföldi és tengertúli állomástól. i'yrii i— .f-|-Ti-r-w“ii*1 i"n*J** -** *—•*»*'' *- -* ** Elsimult a Japán-amerikai konfliktus. Washingtonból jelentik. A Reis­ter ügynökség jelenti: A japán nagykövet Hughes államtitkárhoz a bevándorlás kérdésében máso­dik levelet intézett, amelyben hang­súlyozza, hogy előző levelének egyáltalán nem volt célja a burkolt fenyegetés. Hughes azt válaszol­ta, hogy az ujj­levelet őszinte és barátságos felvilágosításnak­ te­kinti. Újból életbe lép az uzsoratörvény­ ­Megint maxi Bucur­estiből jelentik: Illetékes hégyfőt nyert megbízható informá­ció szerint a kormány már a leg­­közelebbi napokban újból elrende­li az egész országra nézve az árak maximálását. A kormányt ebben a lépésében az a körülmény veze­ti, hogy az eddigi tapasztalat sze­rint a teljesen szabad kereskede­lem nem solgálta sem a­z ország, az árakat. Az aradi villamos ügye (A belga csoport ajánlata.) (Sajót tudósítónktól) Arad vá­rosána­k egyik legnagyobb prob­lémája a közúti közlekedés kérdé­se. Míg másutt hasonló fejlettsé­gű, sőt sokkal kisebb vidéki váro­sokban is villamos fut nemcsak a fővonaliakon­, hanem a mellékut­­cá­kban is, addig Aradon csak a fővonalakon van motoros vonta­tású közlekedés. A motoros von­­tatású kisvonat pedig aránylag nagy időközökbe­l jár. Nagyon sok­szor vetődött fel a villamos vas­út megépítésének kérdése. Zádor I. gépüzemmigazgató már évekkel ez­elő­tt elkészítette a villamos vasút tervét, de belföldi tőkével a vas­utat megépíteni nem lehetett.­­ Többször kísérleteztek külföldi pénzcsoportok az aradi villamos koncessziójának megszerzésé­vel, azonban a kínálkozó hasznot egyik sem találta megfelelően nagynak. A legutóbb egy belga csoport tett ajánlatot a városnak sem a fogyasztók érdekeit , az árak fantasztikus magasságba emelkedtek. Ugyanezzel az intéz­kedéssel egyidejűleg a kormány intézkedni fog, hogy a múlt évben hozott Sasu-féle uzsoratörvényt a hatóságok teljes szigorral alkal­mazzák, amely természetesen ma­gában foglalja a maximális árak megállapításának jogát is, és ennek a társaságnak a város három hónapra, július elsejéig op­ciót adott azzal, hogy ez idő alatt senki mással nem köt szerződést villamos építésére vonatkozólag. A csoport megbízottai átvették a­zokat a terveket, amelyeket Arad városa készíttetett és amelyek szerint 36 kilométeres vonalat kell építeniök, amelyek azonban,­ kité­rőkkel é­s egyéb mellékvonalaikkalks 50 kilométert tennének ki. Ezek a vonalak az egész várost behálóz­nák és Arad fejlődését mozdíta­nák elő. Ma senki sem megy a kül­városokba lakni a közlekedés hiá­nyosságai imáit és épen ezért a­ Városnak csak a főútvonala mutat­ fejlett képet. A város a belga cso­porttal való tárgyalásai során ki­jelentette, hogy 60 esztendőre ad­ná a vasútnak a koncessziót és az összes kikötött vonalakat 12 éven belül kell a vállalkozóknak kiépí­teni azzal, hogy a fővonal azonnal kiépítendő. A megbízottak maguk­kal vitték a terveket Brüsszelbe és a közeli hetekben fognak nála- szólni. Hogy a csoport a város fel­tételei mellett építhet-e­. Hozzáve­tőleges számítás szerint a villa­mos vasútnak a város által kívánt mértékben való kiépítése 60—70 millió lesz szükséges, amit azon­ban a belga társaság összekötteté­sei és érdekeltségei révén esetleg 5 millió belga frankkal megcsinál­­hat. Antiszemita tüntetés , Libinban. (A rendőrség szétzavarta a tünte­­teket.) Siómból -Nagyszebeniből táv­­iratozzák. A zsidó húsvéti ünne­pek második napján egy körülbe­lül kétszáz főből álló diákcsapat, a­ melyben néhány iparostanonc is elvegyült a Ló-uccába ment s ott amig az istentisztelet tartott elhelyezkedett a zsidó templom előtt. Amikor az istentiszteletnek vége volt és a hívők az uccára tódultak a diák csapat rájuk tá­madt és ütlegelni kezdte őket. A templ­om­mal szemben a katonai börtönben levő készültség azonn­nal kivonult és igyekezett a tett­­legességeket megakadályozni. A tüntetés hírének vétele után Ghe­­orghe­, a sziguranca főnöke és Bogdán rendőrprefektus azonnal a helyszínre siettek és a verekedő­ket szétoszlatták. Több előállítás is történt. Vásárcsarnok Aradon. Komoly ajánlat érkezett a városhoz. (Saját tudósítónktól.) Mint is­meretes, Arad város vezetősége tervbe vette a vásárcsarnok létesí­tését a régi lovarda helyiségében. Erre vonatkozólag nyilvános pá­lyázatot hirdetett. Egyetle­negy ko­moly ajánlkozó jelentkezett a vá­rosnál, aki hajlandó volna a lovar­da helyiségét vásárcsarnok létesí­tésére átépíteni és kérdést intézett a városhoz, hogy milyen díjakat követelhet az árusító helyek bér­beadásáért. Ajánlatában megemlí­tette, ha a város kedvező feltéte­lekhez köti a vásárcsarnok bérbe­adását, úgy olyan szerződést haj­landó kötni, ho­gy az általa átépí­tett és átalakított vásárcsarnok tíz esztendő múlva a város tulaj­donába menne át. A város vezető­sége legközelebbi ülésén foglalko­zik az ajánlattal.

Next