Ars Hungarica, 1980 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Sisa József: Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez
fiatal építész önálló tervezői közreműködésével is. 1849-ből fennmaradt több számla, amelyeket a kastélyon dolgozó mesteremberek nyújtottak be; az elvégzett festő- és mázolómunkák között a torony és a kapusház kifestését is feltüntették, ami arra utal, hogy ekkor épületünk már készen állt. Az U-alakú, courdhonneures, klasszicizáló architektúrájú kastély bal oldalszárnyában kapott helyet a kápolna, amely fölött egy körülbelül harminc méter magas torony emelkedik. Ezt a tornyot eredetileg felül mellvéddel és hangsúlyos sarokelemekkel látták el, amint ezt a korabeli ábrázolásokon láthatjuk. Ezzel a mellvédes-fiatornyos toronylezárással találkozunk a nagyhörcsökpusztai Anna-váron, amely nem sokkal később, 1852 és 1855 között épült Ybl tervei alapján; ez a rokon motívum is valószínűsíti Ybl tervezői közreműködését a fehérvárcsurgói kastélyon. A magas torony megbontja az épület szimmetriáját; ez a klasszicista kastélyokon egyébként szokatlan elem a romantikus épületek kedvelt motívuma lesz, a tornyok iránti előszeretet végigkíséri korszakunkat. Az épület jobb oldalszárnyának külső oldalán fémvázas-betétes, oszlopos veranda látható, amely mértéktartó, de gazdag kiképzése romantikus formanyelvet mutat.6 Az építtető, gróf Károlyi György (1802-1877) a reformkorban tevékeny politikus volt, Széchenyi barátja, a mérsékelt főrendi ellenzék tagja.7 Szimpátiájáért a szabadságharc ügye iránt 1849. aug. 11-én éppen fehérvárcsurgói birtokán vették őrizetbe és innen vitették Pestre.8 Csurgói kastélya a magyar későklasszicizmus egyik utolsó példája, kortársa első nagy romantikus kastélyainknak. A Szombathely közelében fekvő Vépen (Vas megye) nagyméretű, négyszöget bezáró, középkori eredetű várkastély állott, amelyet gróf Erdődy Sándor 1846—47-ben romantikus stílusban átalakíttatott.10 Az átépítés Johann Romano (1818-1882) bécsi építész tervei szerint történt, a munkálatokat ifj. Woita Donát vezette. Az épületet fogazott mellvéddel látták el, kialakítása várszerű; ezt az angol nyelvű szakirodalomban „castellated"-nek nevezik. Korai emléke a hazai romantikus kastélyépítészetnek, az 1848 előtti időből csak két másik nagyméretű, hasonló stílusú kastély ismeretes: az oroszvári (volt Moson vm.; Rusovce) Zichy-kastély (1841—44), melyet Franz Beer tervezett, valamint az Alois Pichl tervei alapján átépített nagyugróci (volt Bars vm.; Weiler Uherce) Keglevich-kastély (1845-50).11 A Kálóztól délre fekvő Nagyhörcsökpusztát (Fejér megye, közigazgatásilag Kálózhoz tartozik) a szabadságharc előtti években gróf Zichy Ödön bírta.12 (Zichy Jenő testvére volt, akit 1848. szept. 30-án Görgey Lórévnél felakaszttatott.13) A korábban legelőnek használt terület 14 Zichy Ödön unokatestvérének fia, Zichy Pál15 örökölte. A főúr Ybl Miklóst bízta meg az itt építendő kastély terveinek elkészítésével.16 A tervek és a költségvetés 1852-ben már megvoltak, további alaprajzi vázlatokon pedig az épületen dolgozó iparosok aláírásával feljegyzéseket találunk 1855 októberéből, amelyek a kastély elkészültére utalnak.17 Az épületen talán további módosítást is végeztek Weber Antal tervei alapján.18 A kastély az Anna-vár elnevezést kapta bizonyára Zichy Pál felesége, Kornis Anna neve után, akivel a főúr 1854-ben házasodott össze. A hosszan elnyúló tömeget képező, bonyolult konfigurációjú kastély nagyrészt elpusztult, a fennmaradt alaprajzokat és archív fényképeket, valamint az Ybl Ervin által közölt tervrajzot összevetve megállapíthatjuk, hogy az épület elülső fő része kis módosítással az