Budapest, 2016. (39. évfolyam)
10. szám, október - Térey János: A forradalmat bukni látni - Csontó Sándor: Csak az a szép, zöld gyep… Közpark, köztudat, közérzet
BUDAPEST VERSLÁB ● VERSLÁB ● VERSLÁB ● VERSLÁB Térey János A forradalmat bukni látni Kovács András Ferencnek, régi barátsággal A forradalmat bukni látni, S ifjú eszmét arulni: bármi, Bármi elviselhetőbb. ...S mert fájdalmuk nem csillapult, Akarták, marjon még sokkalta jobban: A Nagyhalál Napjára megbeszéltek Egy pesti villámrandevút A barátnők majdnem titokban Egy fölrobbantandó színház elé. A forradalmat bukni látni Jobb testközelből: a világi Vérfürdő kibírhatóbb. Mint nagylányoknak, bérletük volt A színház aranykarzatára. Szisszent a szentencia: „János, Nekem szükségem volna pénzre.” Figyeltek itt Walpurgis-éjjelt, Tartuffe-öt, Vihart, szocreált. És lassanként züllött a szentély Szelíd forgalmi akadállyá: „Kibírjuk-e, hogy az aranykor Színháza földdel lesz egyenlő?” A forradalmat elviselni könnyebb, mint hőseit terelni Harc után értelmes célok felé. Mint egyetemista barátnők, Ide szerveztek randevúkat A legendás Óra-sarokhoz – Mindenkinek van Óra-sarka Rutinnal óvott életében –, És itt lesték a lenti zsöllyét Házasságukról álmodozva Túl szépen? túl reálisan? (Csak egyikőjük lesz majd boldog...) S ’56-ban sebet kötöztek A környék csomópontjain. Olyan volt ez a régi színház, Mint büszke szekta temploma, Mely csipkésebb és patinásabb A kívánt csipke-optimumnál; Egy törzs szentélye, mely kihalt. „A bűne az, hogy rossz helyen van, Porlékony föld lappang alatta, És rozsdás minden gépezet...” Ezért kapóra jön a metró, Amely pincéit átrobogja. A forradalmat bukni látni, S a hamvas bőrt fakulni: bármi, Akármi elviselhetőbb. Rázkódó háttal, feketén, A korlátot támasztva álltak Későbbi anyám és keresztanyám, Megfosztva aranykarzatuktól, A falon lépcsőlenyomatokat Bámulva kerek, vizes szemmel. A ROVATOT SZERKESZTI: KIRSCHNER PÉTER A BUDAPEST folyóirat lapszámai és a BUDAPEST PLUSZ füzetek az alábbi helyeken vásárolhatók meg • Kiadónkban (Summa Artium Nonprofit Kft., 1054 Budapest, Honvéd utca 3., V. emelet 13. T/F: +36-1 318-3938) munkanapokon 9–16 óra között • az Írók Könyvesboltjában (Budapest, VI., Andrássy út 45.) • a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.) • a Budapest Antikváriumban (Budapest, IX., Üllői út 11-13.) • a Litea Könyvesbolt és teázóban (Budapest, I., Hess András tér 4.) 28 2016 október Csak az a szép, zöld gyep... közpark, köztudat, közérzet Csontó Sándor Mi, városlakók csak az utóbbi években döbbentünk rá igazán, men�n�ire fontosak a bennünket körülvevő zöldfelületek, terek, közparkok és ligetek. Most, amikor kézzelfoghatóan csökken a számuk, mert a térkövezett tereken lerakott dézsás növén�ek, a ten�érn�i pázsit és a rövidre n�írt bukszusok szépek ug�an, de nem pótolhatják a kivágott, több évtizedes, lombos fák tömegét. Laikusként pedig kevéssé ismertük el és fel a tájépítészek komplex és alkotó tevéken�ségének fontosságát. Többek között ezekre is rávilágít Budapest Főváros Levéltárának közelmúltban magárul és angol n�elven is megjelent kiadvány a főváros közparképítészetének történetéről. Csepely-Knorr Luca PhD, tájépítész és művészettörténész – a Manchester School of Architecture tanára – érdekfeszítő munkában mutatja be, hog�an vált a kiég�ezés kori „szürke” Pest-Budából a 20. század elejére európai színvonalú, zöld főváros. Tollából hián�pótló szakmatörténeti és olvasmánys kötet született, amel� kellő részletességgel és pontossággal dolgozza fel a tárg�alt korszak kertkultúráját. A kön�v fontos és hasznos lehet mindazoknak, akiket érdekelnek a városi zöldfelületek, azoknak meg pláne, akik majd a jövőjét formálják. (A szerző diplomamunkájával korábban eln�erte a Mag�ar Építész Kamara és az Urbanisztikai Társaság Diplomadíját is.)