Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

mo, október 10. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A terv már megvan Hol kellene vendéglőt építeni Pécsett és a megyében? Száztizenhat olyan vendéglője, bisztrója és más üzeme van a Baranya megyei Vendéglátó Vállalatnak, ahol ételt főznek, illetve szolgálnak ki. Ez a 116 vendéglő egyetlen nagy ételgyárnak is felfogható, amelyben 27 vagon húst, 3 millió tojást, 310 mázsa vajat, 5 ezer hektoliter tejet, 700 hektó tejszínt, soksok lisztet, burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt dolgoznak fel évenként. Négymillió adag ebédet és vacsorát jelent ez évente, amit újabb százezer — ha nem millió — adagokkal tetéz meg még a Hungária Szálloda V., a Mecsekvidéki Vendéglátó V., az ÁFÉSZ hálózata és a többi vendéglátó vállalat kisebbnagyobb „ételgyára” is. Ez még mindig kevés, a Pécsi Városi Pártbizottság és Pécsi városi Tanács legutóbbi együttes ülésén, a komlói párttaggyűléseken bírálatok érték a vendéglátó vállalatokat. E bírálatokról beszéltünk Görcs Károllyal, a Baranya megyei Vendéglátó V. igazgatójával. Étterem a tv-toronynál — Természetesen tudunk a bírálatokról — válaszolta Görcs Károly. — Szeretnénk megelőzni a panaszokat, ezért hónapokig tartó felmérések, tárgyalások után elkészítettük a IV. ötéves terv vállalati programját Ez arra ad választ, hol milyen beruházásokra és korszerűsítésekre lenne feltétlenül szükség. Elsőnek a pécsi szükségletekről ejtünk szót, hiszen a sok vendéglő ellenére Pécs helyzete a legrosszabb a megyében. Mit kell tenni, hogy a legszükségesebb igényeket kielégítsük?. . Át kell adni az új városközpont 3 ezer adagos éttermét, fel kell építeni az új éttermet és preszszót a tv-torony tövében (mindemellett egy toronypresszó is épül a magasban!), egy nagy bisztrót kell építeni a Megyeri úton, éttermet és presszót a Kertvárosban, cukrászdát a 400 ágyas klinikai tömb mellett. Célszerű lenne reggeliző étteremnek berendezni a Megyei Tanács mai épületének földszintjét, természetesen csak akkor, ha az épület felszabadul. A jelenlegi „reggeliző’* ugyanis nagyon zsúfolt. A Sétatéri borozó bővítése, az Aranykacsa és Elefánt Étterem megnagyobbítása, korszerűsítése is nagyon sürgetővé vált. Kisvendéglőt kell építeni a Ledinán, presszót a Kodály Zoltán úton, hiszen ezek az új lakótelepek még ellátatlanok. Bővíteni Miene a Fenyves Szálló éttermét és szállodai részlegét is — s ezekkel csak a nagyobb pécsi beruházásokról és rekonstrukciókról tettünk említést. A Hullám Étterem stb. kimaradt, pedig ott is korszerűsíteni kell, ez is benne van a programban. Újabb vendéglők Bár Pécs helyzete a legrosszabb, a megye másik három városa plusz Harkány, Siklós és joggal „zörög”, mert ott is sok a tennivaló. A Vendéglátó programjában Harkány—Siklós 19, Komló 15, Szigetvár 8, Mohács 5 millió forintos beruházásirekonstrukciós előirányzattal részesedik. Harkány—Siklóson össze kellene kötni a "Baranya Szálló A- és B-épületét egy preszszó kiképzéssel. Éttermet kell építeni a strand területén. Ez már folyamatban is van. Új cukrászüzemre is szükség van Harkányban, mert a jelenlegi elavult. A siklósi Sport Étterem és több más vendéglő átalakítása kapott még helyet a programban. Presszóra van szükség Mohács-Újtelepen, bővíteni kell a Béke Szállót, beleértve egy kerthelyiség kialakítását is. A Jóbarát vendéglő korszerűsítése, egy új Duna-parti vendéglő építése és több más szerepel még a programban. A Duna-parti vendéglő egyébként már épül. Csak távirati stílusban soroljuk fel Komló főbb beruházásait, korszerűsítéseit is, köztük az új távolsági autóbusz pályaudvar nagy bisztróját, a város cukrászdáit ellátó cukrászüzemet, a Béke Szálló rekonstrukcióját. Mivel e szálló nincs kihasználva, arra gondolnak, hogy vendéglátó rész nyílna az emeleti traktus egy részén is. Tervbe vették a Mecsek vendéglő, illetve több mint tíz italbolt és presszó korszerűsítését is. Hangsúlyozzuk: csak a legfontosabb beruházásokról, korszerűsítésekről adtunk hírt. Magától értetődik, gondolnak Abaliget, Szászvár, Sikonda, Hosszúhetény fejlesztésére is. összesen 185 vendéglátó üzem építéséről, korszerűsítéséről van szó a Vendéglátó V. programjában. Segítsenek a tanácsok Miután ezt így leírtuk, kellemetlen hírt kell közölnünk az olvasókkal: a program megvalósítása összesen 121 millió forintot igényel, s a Vendéglátó V. a legjobb esetben is ennek csak egynegyedét tudja előteremteni saját erőből. Ebből pedig az következik, hogy nem szabad készpénznek venni, amit felsoroltunk, nem lenne ildomos később felelősségre vonni a vállalatot e nyilatkozatért, mert ez egyelőre csak program, aminek az anyagi fedezetét még elő kell teremteni. Kell, mert nem „álom programot” állított össze a vállalat, valóban arról készített összeállítást, mire lesz feltétlenül szükség. A Megyei Tanács, a Pécsi városi Tanács, a többi városi illetve körzeti tanács minden évben komoly összegeket szokott áldozni a vendéglátóipar fejlesztésére. Nyilván, így történik majd most is. Nem tudni még, melyik tanács mennyi pénzt ad majd, bizonyára figyelembe veszik, hogy nem rossz üzlet a vendéglátóipart fejleszteni, hiszen e beruházások gyorsan visszatérülnek, és csak így lehet a mai panaszokat orvosolni. Magyar László Négy évvel ezelőtt, az országban elsőnek Komlón alakultak a kifejezetten városi kerttársulások. Most három társulás van: a kenderföldi 560 taggal, a kökönyösi 280-nal, a dávidföldi pedig 120-szal. A tagoknak átlagosan 150—200 négyszögölnyi területük van. A társulások idei termelési értéke mintegy 3 millió forint. Tevékenységük nagy mértékben enyhíti a város zöldség- gyümölcsellátási gondjait. — Erb János felvétele. filmgyári díszlet az egész térség Egy napon jönnek a dózerek... Játszadozom e borongós látomásokkal. Megcsúfolt, becsapott elöregedett kokott, „aki” most foghíjasan, száján elmázolt rúzsmaradékkal kényszerül kitárulkozni mindenki szeme láttára. De ez nem jó. Azért nem jó, mert házak ezek a Szigeti út, Honvéd, Kis Rókus és Rókus utcák négyszögébe zárva. Kopott, elöregedett, néhol földbesüppedt sorházak és bent mini-kertek virágágyásokkal, silány gyümölcsfákkal, melyek termést soha többé nem hoznak. Nem tudom hányan éltek itt, hány generáció született, cseperedett, élt, meghalt, maguk mögött hagyva gondokat, bánatokat, apró és nagyobb örömöket. Egy filmgyári díszlet az egész térség, csupasz tűzfalakkal, leroskadt gerendákkal, gyommal fölvert kertekkel, korán száradásnak induló, dózerrel „megstuccolt” fákkal. Tető nincs, ajtó nincs, ablak nincs, belátni a festett hálószobák kihűlt falaira. Megnézem a Szigeti út 22. számú házat. Két ember hallgatja a harmadikat, aki gyors, tömör utasításokat ad, aztán ahogy elmegy, folytatják a bontást. A két szélső ablaknak már csak a nyílása van, a magasabbik bemegy a kapun, aztán mindjárt a középső ablakhoz lép, mert válaszfalak már nincsenek és leereszti a redőnyt. Milyen muris látvány: a két csengőgomb még ott van a bejáratnál. Kinek kell? Postás, újságos, rokon és látogató nyomkodta éveken át. Tejes és kenyérhordó... Pardon ... itt még nem jartunk. Külön áll egy épület. Hátsó falára kipingálva: „Jéger Béla ácsműhely”. Építőké. Elöl még üzemel az élelmiszerbolt. Kérdem a falat bontó emberektől: — A bolttal mi lesz? — Marad egyelőre. Jobb is, amíg nem épül fel az új, addig valami kell. E fölött van a Zója utca, amelynek végét — járdát, aszfaltos úttestet — markológép harapta le. Mintha éles késsel metszették volna el — a különben amúgy is zsákutca — végét. Apró lurkók játszanak az utca maradék részén, de ez a grund is megszűnik majd és játszótérré vedlik, ha nem is itt éppen, talán 50—100 méterrel odébb, öreg mamával találkozom, megyen a boltba, üres tejesüveggel. Hivatalos embernek néz: — Mikor költözünk? — Nem tudom. — Mert kaptunk papírt, de dátum még nincs rajta... — Sajnálja a házát? — Sajnálja a fene! Különben, nem is a mi házunk, csak ott lakunk. Földes, gerendás szobában. Mit gondol, ilyen szép házban kapunk-e mi is lakást? Mint a négy tízemeletesre. — Jó lenne, de a lakbér... Itt harmincat fizettünk havonta, de nem tudom, hogy a nyugdíjból... A Zója utca 15. számú épülettel szemben cigánycsalád tisztítja, rakosgatja a bontás-téglát. A kis házikó — amelyet megvásároltak — négy falával áll még, mögötte tüzet gyújtottak korhadt gerendadarabokból, mert így kora reggel hűvös az idő. A férfi — magas, testes, simára borotvált — káromkodik: — Megvettük, csak úgy rálátásra ötvenezerért... És most nézze, levertük a vakolatot, kiderült, fele terméskő darabokból van, de a tégla is töredezett, szétmállik, semmit sem ér... * Dömperek, dózerek, markolók vágták fel a romos parlagot, ezen kell átvergődnöm fentről, le a Szigeti útig, amelynek északi oldalán már négy tízemeletes lakóház áll, de merőben más megoldásban épültek, mint az uránvárosi elődeik. Egy-egy épület tulajdonképpen hármas tagozódású. A süllyesztett, félig zárt erkély színes üvegből készült mellvédet kapott és a nyílászáró is teljesen üvegezett, hasonlóan a Pollack Mihály utcai panelokéhoz. Az épületek nyugati homlokzatán kisebb méretű, függő erkélyeket látok, faráccsal borítva, amely mintha megbontaná a beton és üveg szép harmóniáját. De hát kis szépséghiba ez, amelyen hamar túlteszi magát az ember, ha összhangulatában nézi, figyelgeti az egész Szigeti városrész kibontakozását. Ami meglepő — még azok számára is, kik naponta erre járnak el — a munka gyors üteme. — A déli részen 1500 lakás lesz, nagyrészét már lakják, — az északin szintén 1500, és ezenkívül háromszázhúszba már beköltöztek. Az ablakok mögött a függönyök jelzik az életet, meg a szellőzésre nyitott ablakok, a kiterített ágyneműk, vagy a házfelügyelő „felhívása”, némi helyesírási hibákkal tarkítva: „Kérem a Lakókat, hogy a bejelentéseket minél előb intézék el...” Tehát, otthon vagyunk... A lakások alapterülete a szokásos átlagos 48 négyzetméterről 51—52 négyzetméterre bővült a beépített bútorokkal. Azt is hallottam, hogy a Rókus utca és a Petőfi utca közötti terület beépítési terveit most készítik és a műanyag burkolat helyett a padlózatot már ragasztott szőnyeggel oldják meg. Ez persze még egy kicsit távol van, először bontani kell a közbeeső épületeket, kis utcákat, kivéve a Stock-házat, amely szép manzárd szobáival együtt megmarad.* Akárhogy erőltetem, már nem emlékszem a környék eredeti arcára, pedig talán három-négy esztendeje, hogy a bontást megkezdték. Az ember ledobja elkopott, ósdi göncét és idő múltán már a fazonjára sem emlékezik Annál inkább megnyílik a képzelet előtt ennek a városrésznek teljes képe, beállítva azokat a tömböket is amelyeket még el sem kezdtek. A 22 emeletes — több szobákból álló lakások — toronyháza a hajdani lebujkocsma helyére kerül, hozzáragasztva pedig kétszintes — lepényszerű — létesítmény, ahol majd vendéglátó és kereskedelmi, szolgáltató intézmények rendezkednek be. Csak valami... azért mégis sántít. Most még az épületek között feltátni a Mecsek szőlőskertjeire, erdőségeire és talán a logika is azt kívánná, hogy a teljes beépülés után se zárják le betontömbök a horizontot. Sajnos, ennek ellenkezőjét eredményezi majd az a 280 méter hosszú (!) — bár kicsit tördelt — tízemeletes szalagház, amely a Honvéd és a Rókus utcát szinte összeköti majd. Az eredeti városrendezési tervben nem szerepelt ez a falanszter-jellegű épületóriás. Csupán a benne foglalt lakások száma, amelyet több egymásra rétegeződve állított — épületkockákra osztottak volna meg. Mert a korszerű építési elgondolások sem találtak még gyógyírt az egytömegben lakó emberek lassú elidegenedésére. Hátha még lezárják előtte — szinte egy betonszalaggal — a természetes környezetet minden szépségével. Ezen még az sem segít, hogy ha a lakótelepet parkosítják és dísznövényekkel, virágágyásokkal, fákkal oldják fel a beton és üveg szigorúságát. De ez megint csak az én véleményem, hiszen ki tudja, milyen más , valóban szakemberek által mérlegelt meggondolások kerülhettek előtérbe, amikor a szalagház mellett kardoskodtak. A város térképén itt jelzett utcák — ha talán névlegesen nem is — de rövidesen eltűnnek. A Kis Rókus utcában láttam egy olyan — szinte földbesüppedt — családi házat, azt hiszem a 11. szám alatt, amelynek ablakpárkánya a térdemig sem ért fel. Innen menniök kell, így élni itt már nem lehet. Senki sem sajnálja. f Asszonyokkal beszéltem, akik csak a „papírt” várják pecséttel elátva, és persze a fuvaroskocsit... Viszik majd a legszükségesebb holmikat. Aminek csak itt vették hasznát, az marad. Vagy eladják. Új, modern lakásokra számítanak. A Kis Rókus utca 4. szám alatti kapun egy cédula áll: „1 ponyva, 1 forrázóteknő, 1 vaskályha eladó. Megtekinthető egész nap. Csergő néni”. A szomszédban van egy sütöde. Friss, melegillatú kenyeret raknak a rekeszekbe. Még sütnek, de majd egy napon jönnek a dózerek. R. F. Jelentkezés október 20-ig Lakásakció fiataloknak Száz lakást építenek — a közeli jövőben — a Péter utcában, a város egyik legszebb helyén. E száz lakás a KISZ Pécs Városi Bizottsága szervezésében, az „Ifjúsági lakásépítési akció” keretében épül. A tervezett lakások kettő- és háromszobásak, a kétszobás lakás bekerülési költsége 220 ezer forint, a háromszobásé 240 ezer. A lakások alapterülete 53, illetve 63 négyzetméter. A fenti lakásokra az OTP 140 ezer forint kölcsönt ad. Ezek szerint az indulási öszszeg, amely a nyújtott kölcsön és a bekerülési összeg különbsége, 80, illetve 100 ezer forint. Ezt az összeget a Takarékpénztárnál kell befizetni oly módon, hogy felét a szerződés megkötésekor, a fennmaradó másik felét pedig havi részletekben, vagy egy összegben a lakás átadá-ásakor fizethetik be az akció-ban résztvevők. Az OTP a nyújtott hitel íj után — melyet 30 évre bizto-sít — kamatot számít fel, en- nek összege 80 ezer forintig két százalék, azon felül hat százalék. Ezek szerint a hi-telösszeg utáni havi törlesztés mintegy hatszáz forint lesz. Azoknál a fiataloknál, ahol a házaspár együttes keresete a kétezer forintot nem haladja meg, kezességvállalásról kell gondoskodni. A jelentkezés kizárólag a KISZ Pécs Városi Bizottsága által küldött jelentkezési lancon történhet, melynek ro )vatait értelemszerűen kell ki-tölteni, a lakástípus — kettő vagy három szoba — megjellölésével. Nyilatkozatot kell kitöltenie a jelentkezőnek a vagyoni állapotra vonatkozólag is, s ennek hitelességét két tanúval igazolnia. E nyomtatványokon kívül kérelmet is be kell nyújtani a KISZ Pécs Városi Bizottságához — ebben részletesen ismertetve a családi és szociális helyzetet, valamint a jelentkezőnek az ifjúsági mozgalomban végzett munkáját. E kérelmet a KISZ- és párttitkár javaslatával és aláírásával kell ellátni. Végül —, de nem utolsó sorban — a vállalat, vagy intézmény vezetőjének javaslata is szükséges, és egyben nyilatkozata, hogy a pénzügyminiszter ál tal engedélyezett vállalati fej- lesztési alapból képzett lakás- 15 alap terhére támogatja-e az építkező fiatalt és mekkora összeggel? E rendelkezés szerint a támogatás legnagyobb összege 30 ezer forint lehet. A jelentkezési lapot, valamint a javaslatokkal ellátott kérelmet legkésőbb október 20-ig juttathatják el — a KISZ alapszervezeten keresztül — a KISZ Pécs Városi Bizottságának. A jelentkezőket a bizottság írásban értesíti, elfogadja-e jelentkezésüket, és egyben közli a további teendőket. h