ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 11. KÖTET (1967)
11. kötet / 3-4. sz. - BIBÓ ISTVÁN: Az Alföld későbarokk és klasszicista építészetének néhány kérdése
kamarai típustervek alapján épültek. A Rákóczi-szabadságharc bukása után, amikor az ország Habsburg-uralom alá került, ez a katolikus templomépítészet szabadon, s az anyagi lehetőségek lassú javulása következtében, főleg a század második felében egyenletesen kivirágozhatott; de mivel idegenben kialakult erős téralkotásbeli és formai hagyománnyal rendelkezett, csak lassan vált otthonossá. A protestánsok templomépítéseit viszont a vallási elnyomás erősen korlátozta: a török kiűzése nem sok javulást hozott a protestáns vallásgyakorlat és a templomépítés lehetőségeinek szempontjából. Rákóczi szabadságharca a vallási türelem rövid korszaka volt, de utána — különösen az Alföldön, ahol nem voltak kijelölve artikuláris helyek — fokozatosan romlott a protestánsok helyzete. Építészetük erős fellendülése csak 1781 után következett be, amikor a türelmi rendelet megengedte a protestánsoknak a szilárd anyagból való templom építését, később a toronyépítést is, s 1791-től kezdve megszűnik minden politikai és jogi korlátozás. A lefojtott energiák hirtelen felszabadulása következtében nagy protestáns templomépítési tevékenység indul meg, elsősorban az Alföldön. Két-három év alatt az egyes városok, falvak egyházai összegyűjtik-összeadják a szükséges pénzt, téglaégetéshez fognak, maguk vállalják az építőanyagok szállítását, minden erejüket az építkezésre összpontosítják, s ettől kezdve folyamatosan épülnek az Alföld protestáns templomai. A protestáns templomtípus A türelmi rendeletet megelőzőleg már tapasztalható kisebb fellendülés 1770— 1780 között, amikor II. József mint régens, bekapcsolódik a kormányzásba; ekkor több, főleg Pest környéki község protestáns gyülekezete kap engedélyt kőtemplom építésére (Domony, Dömsöd, Gomba, Maglód, Pánd, Páty. A század első felében a felekezeti helyzettől szinte teljesen független általános szegénység miatt a falusi katolikus templomépítészet is főleg a megmaradt középkori templomok kijavítására, vagy egyszerű, sokszor középkori formát őrző kis templomok építésére korlátozódott. Az artikuláris helyeket még a török kiűzése előtt, a Habsburg-uralom alatt levő országrészeken jelölték ki, az 1681-es soproni országgyűlés XXV — XXVI. törvénycikkében. Ebben megengedik a szabad vallásgyakorlatot, de csak a földesurak jogainak sérelme nélkül. A protestánsok visszakapják azokat a templomokat, amelyeket maguk építettek és római katolikus szertartás szerint még nem szenteltek fel. A királyi resolutióban felsorolt helyeken (artikuláris helyek) jelölnek ki telket a protestánsoknak templom, paplak és iskola építésére. Az 1687-es országgyűlés XXI. törvénycikkében a soproni országgyűlés említett határozatait kegyelemből érvényesnek jelenti ki az uralkodó. Az 1691-ben megjelent Explanatio Leopoldina azonban már megszorításokat tartalmaz, s úgy magyarázza az 1681-es és 1687-es határozatokat, hogy a protestánsok tarthatnak nyilvános, szabad vallásgyakorlatot, de csak az artikuláris helyeken meg kell tartaniuk a katolikus ünnepeket, s meg kell fizetniük a plébánosnak a stálát. A protestáns földesurak saját használatukra építhetnek imaházat, de másokat, főleg lelkészeket nem engedhetnek oda. 1701-ben olyan rendelet jelenik meg, mely szerint a török alól felszabadult országrészekre nem érvényesek az 1681-es határozatok, s mivel nincsenek kijelölve artikuláris helyek, a protestánsok nem tarthatnak vallásgyakorlatot. Ezt erősíti meg 1716-ban az a királyi rendelet, mely megtiltja, hogy a protestánsok az artikuláris helyeken kívül bárhol is tarthassanak istentiszteletet. E rendelet célja a Rákóczi-szabadságharc alatt épített vagy visszafoglalt protestáns templomok vallásgyakorlatának megszüntetése volt. S végül 1731-ben a Carolina Resolutio világosan különbséget tesz nyilvános és magánjellegű vallásgyakorlat között, s az előbbit csak az artikuláris helyeken engedélyezi; ezenkívül pedig törvényesíti a katolikus templomfoglalásokat. — 1781-ig ezek a rendeletek határozzák meg a protestánsok helyzetét.