ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 11. KÖTET (1967)
11. kötet / 3-4. sz. - BIBÓ ISTVÁN: Az Alföld későbarokk és klasszicista építészetének néhány kérdése
BIBÓ ISTVÁN AZ ALFÖLD KÉSŐBAROKK ÉS KLASSZICISTA ÉPÍTÉSZETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE Építészettörténetünk által nagyon kevéssé kutatott témakör az Alföld későbarokk és klasszicista építészete. Ezen a vidéken alig maradt meg korábbi időből származó emlék, ami pedig a törökdúlás után született — egy-két csúcsteljesítménytől (kalocsai székesegyház, kecskeméti, debreceni Nagytemplom) eltekintve —, első látásra átlagában jellegtelennek, az érdektelenségig provinciálisnak tűnik. Egy alföldi falu vagy mezőváros bármely valláshoz tartozó temploma vagy községháza komoly téralakítási igény nélkül, kívül-belül dísztelenül vagy típusdíszítéssel — ugyanolyan, mint a szomszéd falué, s azután még tíz, száz falué — hordozhat-e lényeges problémát a magyar építészettörténet számára, van-e bármi jelentősége? Ha csak egy épületre vonatkoztatva tesszük fel a kérdést, talán jogos a nemleges válasz. De éppen az átlagot, a fennmaradt emlékek összességét vizsgálva kellett megállapítanunk, hogy e terület építészeti tevékenysége a XVIII. század második s a XIX. század első felében egyáltalán nem jelentéktelenebb az ország más területeinek építészeténél, sőt néhány fontos problémát éppen itt érzünk a legélesebben felvetődni. A klasszicizmusnak nemzeti építészetté válása — jellegzetesen helyi építészet kialakulása, átlag és csúcsteljesítmények, népi és „nagy" építészet egymáshoz való viszonya, kapcsolata; ezzel összefüggően az építészet kontinuitásának kérdése a korábbi századoktól kezdve— ezeket a kérdéseket kívánjuk vázlatosan vizsgálni az Alföld építészetében. A számításba jövő emlékanyag nagyobb részét egyházi, kisebb részét világi középületek teszik ki; ezeknek a megépítése volt az a feladat, mely az építőgyakorlat kialakulására és fejlődésére erősebb befolyással volt, s az elért eredmények ezekről olvashatók le a legjobban. Mivel e tanulmány egy teljesebb feldolgozásnak csupán vázlata, vizsgálódásunk körét itt csak az emlékanyag egy nagyobb részére, a templomépítészetre terjesztjük ki. Ezen belül főleg a legérdekesebb kérdéseket felvető protestáns templomépítészettel foglalkozunk majd. Tanulmányunk első részében a tárgyalt időszak protestáns templomépítészetének jellemző vonásait s azok történeti kialakulását kívánjuk vizsgálni; a második részben pedig az alföldi városok fejlődésének folyamatában az építészet, közelebbről a protestáns templomépítészet társadalmi hátterét, városfejlődés és építészet összefüggését. I. A protestáns templomépítészet jellemző vonásai az Alföldön A katolikus templomépítészet csúcsteljesítményei az Alföldön idegenből jött vagy idegen származású mesterek nevéhez fűződnek (Kalocsa, Kecskemét, Szabadka) — az átlagos falusi templomok pedig többnyire bécsi