ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 11. KÖTET (1967)

11. kötet / 3-4. sz. - BIBÓ ISTVÁN: Az Alföld későbarokk és klasszicista építészetének néhány kérdése

BIBÓ ISTVÁN AZ ALFÖLD KÉSŐBAROKK ÉS KLASSZICISTA ÉPÍTÉSZE­TÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE Építészettörténetünk által nagyon kevéssé kutatott témakör az Alföld későbarokk és klasszicista építészete. Ezen a vidéken alig maradt meg korábbi időből származó emlék, ami pedig a törökdúlás után született — egy-két csúcs­teljesítménytől (kalocsai székesegyház, kecskeméti, debreceni Nagytemplom) eltekintve —, első látásra átlagában jellegtelennek, az érdektelenségig pro­vinciálisnak tűnik. Egy alföldi falu vagy mezőváros bármely valláshoz tartozó temploma vagy községháza komoly téralakítási igény nélkül, kívül-belül dísz­telenül vagy típus­díszítéssel — ugyanolyan, mint a szomszéd falué, s azután még tíz, száz falué — hordozhat-e lényeges problémát a magyar építészettör­ténet számára, van-e bármi jelentősége? Ha csak egy épületre vonatkoztatva tesszük fel a kérdést, talán jogos a nemleges válasz. De éppen az átlagot, a fennmaradt emlékek összességét vizsgálva kellett megállapítanunk, hogy e terület építészeti tevékenysége a XVIII. század második s a XIX. század első felében egyáltalán nem jelenték­telenebb az ország más területeinek építészeténél, sőt néhány fontos problémát éppen itt érzünk a legélesebben felvetődni. A klasszicizmusnak nemzeti építé­szetté válása — jellegzetesen helyi építészet kialakulása, átlag és csúcsteljesít­mények, népi és „nagy" építészet egymáshoz való viszonya, kapcsolata; ezzel összefüggően az építészet kontinuitásának kérdése a korábbi századoktól kezd­ve— ezeket a kérdéseket kívánjuk vázlatosan vizsgálni az Alföld építészetében. A számításba jövő emlékanyag nagyobb részét egyházi, kisebb részét világi középületek teszik ki; ezeknek a megépítése volt az a feladat, mely az építőgyakorlat kialakulására és fejlődésére erősebb befolyással volt, s az elért eredmények ezekről olvashatók le a legjobban. Mivel e tanulmány egy telje­sebb feldolgozásnak csupán vázlata, vizsgálódásunk körét itt csak az emlék­anyag egy nagyobb részére, a templomépítészetre terjesztjük ki. Ezen belül főleg a legérdekesebb kérdéseket felvető protestáns templomépítészettel foglalkozunk majd. Tanulmányunk első részében a tárgyalt időszak protes­táns templomépítészetének jellemző vonásait s azok történeti kialakulását kívánjuk vizsgálni; a második részben pedig az alföldi városok fejlődésének folyamatában az építészet, közelebbről a protestáns templomépítészet társa­dalmi hátterét, városfejlődés és építészet összefüggését. I. A protestáns templomépítészet jellemző vonásai az Alföldön A katolikus templomépítészet csúcsteljesítményei az Alföldön idegen­ből jött vagy idegen származású mesterek nevéhez fűződnek (Kalocsa, Kecskemét, Szabadka) — az átlagos falusi templomok pedig többnyire bécsi

Next