Egyetértés, 1924. január-április (6. évfolyam, 1-99. szám)
1924-04-24 / 94. szám
Egyes szám ára IOOO korona. MLBRECZEN, 1924. VI. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM. CSÜTÖRTÖK. ÁPRILIS 24. EGYETERTES POLITIKAI NAPILAP EIMI«Iési érhityiMo ét vhlékM: I «Mw I SertstiHtéghe MetróMentals Egy hónapra 20.000 korona. I # agyhszV.rBlet I **"•»•*«•AVAV Egyes szám ára 1000 korona, avav I könyvnyomda-vállalata. Zápillér. Telefonszám: 4. Kérlelhetetlen szigorúsággal keresztül kell vinni a legmesszebbmenő takarékosságot ... Jelentésében, amelyet a költségvetési tervezetet a főszámvevő a tanácshoz beterjesztette, használta ezeket a szavakat, amelyeket örömmel látunk és olvasunk. Tudjuk, hogy épen a főszámvevő részéről ezek nem üres szavak s emlékezünk arra, hogy épen ő e szavak jelentősége szerint akart is mindig cselekedni is. Hogy még sem történt mindig e szerint, arról ő sem tehetett s néha a körülmények voltak okai, hogy a kívánt takarékosság nem következett be. Most azonban fokozatosan fontossá lett ez elv: a kérlelhetetlen szigorúsággal keresztül vitt takarékosság a városi gazdálkodásban, mert most a takarékosság életfeltétele a városnak és ennek figyelmen kívül hagyása az egész városi gazdaságot a sörök szélére viheti. A legkisebb tékozlás is olyan óriási eltolódásokat okozna a költségvetésben, amely a közel öt milliárdos deficitet elviselhetetlen összegre duzzasztaná. Ama nagy és nyomasztóan súlyos terhek mellett, amelyeket a polgárságnak az államháztartásának és gazdasági egyensúlya helyrehozatalának érdekében a közeljövőben el kell viselnie, roskadozva bár, de hazafias áldozatkészséggel, nem engedik meg, hogy az összeroppanás veszedelmének felidézése nélkül még újabb igen súlyos helyi terheket is rakjon a közigazgatás a polgárság vállaira. A takarékosság elvét tehát teljes mértékben helyeseljük és a magunk részéről is követeljük. De amikor ezt tesszük, hozzá kívánjuk fűzni ezekhez, hogy e takarékosságnak okosnak, okosan keresztül vitt takarékosságnak kell lennie. Azt tartjuk, hogy a takarékosság, amely öncéllá akar dagadni, nagyobb károkat okozhat, mint a takarékosság mellőzése. A roszszul értelmezett és rossz helyen alkalmazott takarékosság nem erény, nem közgazdasági előrelátás, hanem bűn és hiba. Gondolunk itt a tisztviselőkre, a jótékonysági és kulturéleti szükségletekre, a vagyonállag fentartására szükséges kiadásokra. A ma megtakarított korona később— a helytelenül alkalmazott elv miatt — mint százezerre nőtt kényszerűség jelentkezik majd. Nem is szólva azokról az erkölcsi károkról, amelyek semmivel sem helyrehozható mulasztásokból származnak. Azért teljesen igaz és helyes elv, amit a főszámvevő úr a háztartás egyensúlya fentartásának elengedhetetlen feltételéül felállított, mi csak annyival toldjuk meg, legyen ez a takarékosság kérlelhetetlen szigorúsággal, de okon sem keresztül vitt takarékosság. Május 14-én ül ismét össze a nemzetgyűlés. Budapest, április 23. A nemzetgyűlés az eddigi tervek szerint május 14-én, szerdán, kezdimeg ülésezéseit. Addig az ideig teljes szélcsend uralkodik a politikai életben. A szanálási törvényjavaslattal szemben a fajvédők változatlanul eredeti álláspontjukon állanak. Rakovszky Iván távozik ? Budapest, április 23. Kiszivárgott hírek szerint szó van Rakovszky Iván belügyminiszter esetleges távozásáról és abban az esetben Puky Endre, Bethlen I. egyik legszemélyesebb híve, Gömör és Kishont vármegyék volt főispánja lenne a belügyminiszter. Kormánykörökben Szcitovszky Béla mostani Házelnök belügyminiszterségéről is beszélnek, akinek kinevezése esetén Almássy Lászlót, a kormánypárt jelenlegi ügyvezető alelnökét választanák meg helyére elnöknek Mint beavatott forrásból értesülünk, a közeli hetekben semmi esetre sem lesz miniszterválság, annak ellenére, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter hír szerint a zalaegerszegi internálótábor feloszlatásához nem akar hozzájárulni, valamint nem helyesli az emigráció likvidálását sem. A kormány tagjai tegnap este Vass József elnöklésével minisztertanácsot tartottak, amelyen folyó ügyeken kívül foglalkoztak a szanálási törvényjavaslat következtében beálló helyzettel is. Bethlen István gróf nem vett részt a minisztertanácson, mert a húsvéti ünnepekre vidékre utazott, ahonnan csak ma tért vissza Bihar vármegye a házszabályok revízióját követeli. Berettyóújfalu, április 23. Bihar vármegye törvényhatósági bizottsága ma tartotta rendes közgyűlését, amelyen elhatározta, hogy feliratban bizalmát fejezi ki Bethlen István gróf miniszterelnök kormánya iránt. Köszönetet mond a nemzetgyűlésnek a haza érdékében a szanálási javaslatok gyors letárgyalásáért és felhívja a kormányt, hogy a nemzetgyűlés tanácskozóképességének biztosítására vegye revízió alá a házszabály törvényeket. Tovább tart a nyomdássztrájk, Budapest, április 23. A nyomdai munkások bizalmi férfiai szerdán délelőtt 10 órakor ülést tartottak, amelyen a vezetőség előterjesztette a munkaadók ajánlatát. Az ülés viharos vita után elvetette a munkaadók ajánlatát. A sztrájk tovább tart. Hír szerint holnap a sztrájkoló nyomdai munkásokat fogják szavazás útján megkérdezni, elfogadják-e a munkaadók ajánlatát? Az angol szociológusok látogatása a kollégiumban és az egyetemen. Délután elutaztak a vendégek. A „Leplay House“ angol szociológiai társaság tagjai ma folytatták látogatásaikat Debreczenben és reggel 10 órakor érkeztek meg a Kollégiumba, ahol dr. Vargha Zsigmond könyvtárőr vezetése és dr. Erdős Károy hittanszaki intézeti igazgató tolmácsolása mellett megtekintették az immár világhírű nagy anyakönyvtárt. Különösen lekötötte a vendégek figyelmét a anyakönyvtár ősi nyomtatvány és könyvtárgyűjteméménye. Nagy érdeklődéssel szemlélték azokat a munkákat, amelyek több mint két századdal mutatták azt a kapcsolatot, amely a magyar és az angol szellem között kifejlődött. Sokat gyönyörködtek a híres debreczeni könyvkötésekben, gyűjtemén lményekben, Csokonai Vitéz Mihály márvány szobrában, a magyar ritkaságokban és sokáig élvezettel szemlélték Zichy Mihály gyönyörű festményét, amely „Krisztus és a pápa“ címet viseli. Nagy érdeklődéssel nézegették a régi „machinista diákok“, a régi tűzoltók felszereléseinek maradványait és különösen a régi nagy bot iránt érdeklődtek, sőt meg is próbálták emelni, de természetesen a gyönge angol misseknek nehéz volt a régi nagybot, amit hajdanán pörgetve vitt a machine előtt a nagybotos. A látogatókönyv aláírása után az Oratóriumot keresték fel a vendégük, ahol az 1849-iki országgyűlésről kaptak részletes és pontos ismertetést. Onnan a kollégium dísztermébe mentek s közben nagy meglepetéssel szemlélték a kollégium négyszegletes hatalmas udvarát, amely az angol kollégiumokra emlékeztette őket hasonlóságával. A díszteremben cr. Thésze Gyula prorektor megnyitó szavai után dr. Verzár Frigyes orvoskari prodékán ismertette klasszikus angol nyelven Debreczennek s benne az egyetemnek helyzetét. Beszédében rámutatott arra a körülményre, hogy ezt az intézményt Magyarország közepére tervezték, s mire az intézet meglett, Magyarország szélére került. A magyarban megvan az életerő a munkához és dolgozni akar. Csak azt kérjük a külföldtől, hogy hagyjanak minket dolgozni. Utána dr. Thankó Béla ismertette angol nyelven az egyetem keletkezésének történetét, rámutatott arra, hogy az egyetem az őskollégiumból fejlődött ki. Ismertette ezután azokat a nehézségeket, amelyekkel az egyes lemnek a háború alatt meg kellett küzdenie. De. Tankó Béla szavai után miss Watkins Ethel M. A. intézett rövid beszédet a jelenlevőkhöz. Miss Watkins az első hölgy, aki az oxfordi egyetemen tudományos egyetemi folozatot nyert. Miss Watkins kifejezte azon örömét, hogy Magyarországon egyetemi hallgatók lehetnek a nők. Örömét és megelégedését fejezte ki a látottak felett, amelyek magas kultúrának nyomait és munkáját mutatja. Szeretné — úgymond, — hogy ha még egyszer Debreczenbe jönnek, teljesen felépülve látnák a debreczeni egyetemet. A gyűlés ha Verzár Frigyes zárszavaival ért véget és a vendégek lefényképezték a díszbe öltözött egyetemi pedellusokat s utána kimentek a nagyerdei egyetemi telepek megtekintésére. A klinikákon dr. Verzár Frigyes kalauzolta végig a társaságot, akiknek bemutatta a klinikák, a konyhák és a gépház berendezését és a vendégek a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak a klinikákon tapasztalt tisztaság és rend felett. A délutáni gyorsvonattal Budapestre utazott a társaság, kellemes emlékeket hagyva maguk után és remélhetőleg vive magukkal. Megvalósulás stádiumában a sertésmamm ügye. Debreczen város gazdasági bizottsága Zöld József tanácsnok elnöklete alatt ma délután tartott ülésén foglalkozott a sertésvásárpénztár felállításának ügyével. Vásáry István dr. tanácsnok ismertette a vásárpénztár felállításának előzményeit. A Debreczeni Első Takarékpénztár és a Magyar Szalámigyár tettek ajánlatot a városnak a vásárpénztár felállítására. Az ajánlatot úgy a Mezőgazdasági Kamara, mint az Ipar- és Kereskedelmi Kamara úgy véleményezték, hogy a pénztár felállításs feltétlenül szükséges. Bár az Ipartestület hentes szakosztálya egyidőben tiltakozott az ajánlat ellen, mert maguk akarták a pénztárt felállítani, mivel azonban a város olyan szerződés tervezetet készített, amely egyaránt megvédi úgy a fogyasztók, mint a termelők érdekeit, elállnak az ajánlattételtől. A vásárpénztárt ugyan a városnak kellene létesíteni, de a városnak nem áll a rendelkezésére az a több milliárdnyi összeg, ami a beruházásokra és a forgótőkére szükséges. A tanács tehát tárgyalás alá vette az ajánlatot és a közgyűlés elé terjeszti azt a tervezetet, amely mellett a vásárpénztár minden érdeket kielégítően működhet. A tervezet szerint a vállalkozók kötelesek hat hónap alatt külön részvénytársaságot alakítani 800 millió korona alaptőkével, amely egyenként 10,000 K névértékű, névre szóló részvényekből áll. Az alaptőke 19 százalékát a debreczeni hentes iparosok jegyezhetik. A szerződés időtartama 75 év, amely azonban 25 év után 5 évenként felmondható. A vállal