Esti Budapest, 1955. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-05 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI AZ MDP BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK ÉS BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSÁNAK LAPJA | Ára 60 fillér .­^szombat, 1955. november 5 IV. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM. /a6:­­} A FORRADALOM TISZTELETÉRE Az RM., a XXI. és a VII. kerület nyerte el a Budapesti Pártbizottság vámdorzászlaját Az éves terv túlteljesítésé­re tett felajánlások megvalósí­tásáért élénk versenyben van­nak egymással Budapest kerü­letei. A Budapesti Pártbizott­ság vándorzászlóval tünteti ki a legjobb kerületeket. A má­sodik negyedévi munka alap­ján a XL, a III. és a XIX. ke­rület kapta meg a zászlót. A Budapesti Pártbizottság pénteken tartott ülésén érté­kelte a kerületek között folyó versenyt a harmadik negyed­év eredményei alapján. Az RM, a XXI. és a VII. kerület lett az első. Az RM dolgozói harmadik negyedévi teljes termelési ter­vüket 5,7, befejezett termelési November 7 tiszteletére a Vörös Október Férfiruhagyár dolgozói csaknem valamennyi­en vállalást tettek. Jó munká­jával kitűnt a 10-es szalag, amely felajánlotta, hogy 100 százalékra teljesíti tervét és figyelmes munkával csak első­­osztályú árut fog gyártani. Ezt a szalag dolgozói úgy érték el, tervüket 6,3, exporttervüket 6, termelékenységi tervüket 5,3 százalékkal túlteljesítették, a tervezettnél sokkal na­gyobb nyereséget fizettek be, egész évi tervük 78,2 százalékát valósították meg a harmadik negyedév végéig. A XXI. kerület harmadik negyedévi teljes termelési ter­vét 108,6, befejezett termelési tervét 107,2, exporttervét 125, termelékenységi tervét 107,6 százalékban valósította meg, szintén nagyobb nyereség­gel zárta a negyedévet, mint ahogyan a terv elő­írta, s a harmadik ne­hogy a társadalmi ellenőrzést megszigorították. Ezen a héten csak elsőosztályú árut gyártot­tak. A szalagból kitűnt Vass Istvánné „zsebző“, Ferenczi István gépész és Földi Béla gallér és ujja varró. Ezek a dolgozók kiváló társadalmi el­lenőrök, tervüket túlteljesítet­ték és kiváló minőségi munkát végeztek. gyedév végén már az évi terv 81,9 százalékának vég­rehajtását jelenthette. A VII. kerület negyedévi tel­jes termelési tervét 4, befeje­zett termelési tervét 4,7, exporttervét 44,1, termelé­kenységi tervét 4,2 száza­lékkal szárnyalta túl, szeptember 30-ig egész évi ter­vének 79,4 százalékát valósí­totta meg. Ennek a kerületnek üzemei is gazdaságosan ter­meltek, a tervezettnél nagyobb nyereséget fizettek be. A Budapesti Pártbizottság vándorzászlaját kerületi aktí­va-értekezleten adják át a harmadik negyedévi munka alapján legjobb kerületeknek. Ma délben elkészült a hat gép... A MÁVAG dolgozóinak munkalendületére jellemző, a lokomobilgyári Makó-brigád munkája. Makó Lajos lakatos és brigádtársa, Farkas János, gépágyakat és keresztfejve­­zetékeket szerel. A forradal­mi műszakban 5 darab loko­­mobilhoz kellett volna a gép­ágyakat és a keresztfejvezeté­­keket elkészíteniök. Ők ezt kevesellték és hat gépet vál­laltak. Szorgalmuk eredménye, hogy pénteken délután már a hatodik lokomobil gépágyát, keresztfejvezetékét szerelték és ma délben teljesítették vál­lalásukat. I­ s bút­or­fényezőgép Gyárainkban eddig kézzel fényezték a bútorokat, ami igen nagy fáradsággal járt, s ugyanakkor meghosszabbítot­ta a munkát. Mérnökeink nemrég bútorfényezőgép ter­veit készítették el, és az első példányok gyártását az Újpesti Asztalosárugyár dolgozóira bízták. Az első fényezőgép át­adását november 7-re vállal­ták az üzem dolgozói, ígéretü­ket teljesítették! A Zuglói Gépgyár ma délelőtt 10 órakor befejezte éves tervét A Zuglói Gépgyárban a forradalmi műszak ideje alatt a hangszórók óráinként ismertetik a legjobb eredményeket elérő dolgozók nevét, teljesítményét. A bemondó szombaton 10 óra­kor nagy örömmel közölte, hogy befejezték éves tervüket. Az örömhír még jobb munkára ösztönzi a dolgozókat, elhatározták, hogy újabb vállalásokat tesznek az éves terv jelentős túlteljesí­tésére. Csak elsőosztályú árut gyártottak Tizenkét esztergapad az éves export­terven felül A Kőbányai Szerszámgép­­gyár dolgozói már a múlt hó­napban befejezték 1955-ös ex­porttervüket. Negyvenöt, E— 1—N-típusú műszereszterga­paddal gyártanak többet ex­portra, mint amennyire erede­­­­tileg számítottak. A forgácsolóműhely és a szereldbe példás együttműködé­sének gyümölcse, hogy az éves exportterv befejezése óta újabb 12 esztergapad készült a külföldi rendelők részére. A gépek már átadásra várnak. OKTÓBER FÉNYEI II­öltők megénekelték, írók tollukra vet­­ték, kiváló művészek hányszor meg­festették, öreg munkások hányszor elmesél­ték, a történelem tudósai számos mozzana­tában megörökítették és mégis mennyi té­ma, mennyi gondolat az, amellyel adósak vagyunk, hogy méltóképp megmutathassuk az emberiség szabadságának hajnalhasadá­sát. Milyen egyszerűen hangzik, győzött a proletárok forradalma. És ami mögötte van, mennyi erő! 38 évvel ezelőtt diadalmasko­dott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom elsőnek a világon, mert Oroszország­ban volt olyan erő, amely győzelemre vitte a forradalmat, mert vezette azt a mun­kásosztály, mert eltéphetetlenné kovácsolta szövetségét a parasztsággal, és mert utat mutatott, élenjárt, mert szervezett a harc­ra a párt. És világ emberei kezdték írni a történel­met. A hősi áldozatok, a vaskövetkezetes­ség, az öntudatos fegyelem, amely diadalra vitte a proletariátus ügyét, olyan emberek­re támaszkodhatott a szocializmus győzel­méért folytatott harcban, akik számos ta­pasztalaton keresztül, az osztályharc nagy csatái között lettek a forradalmi mozgalom első úttörői és győztesei. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megörven­deztette a világ munkásainak, elnyomottai­­nak és rabságban sínylődő népeinek a szí­vét. Ugyanakkor élő, hatalmasodó jelképe lett annak is, hogy vége a kizsákmányolás világuralmának, hogy szétszakadt az elnyo­mó imperializmus láncolata, és megkezdő­dött a tőkésvilág­ bomlása. A háború, az el­nyomás, a nyomor politikusai ezért vetették magukat félelemmel és dühvel az első fiatal proletárállamra. A proletárforradalom győzelme már kez­­dő napjaiban megmutatta a munkás­­osztály igazi szívét. Első gondolatában békét követelve emelte fel szavát, azóta pedig lát­hatta barát és ellenség, hogy a szovjet nép kormánya és pártja milyen biztonsággal, mi­lyen szívósan küzd azért, hogy megteremtse az emberiség békés holnapját, hogy ne há­ború és nélkülözés, hanem építés és gazda­godás legyen az emberiség osztályrésze. Sok áldozatos munka az emberiség ja­váért, sok nyugodt bölcsesség az ügy érde­kében, Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanai­nak alapos ismerete, a szovjet nép, elsősor­ban a munkásosztály nagyszerű helytállása kellett ahhoz, hogy ma már a második genfi találkozóról írhassunk, hogy elmondhassuk: a hidegháború megszállottjaira, a halálgyá­­rosok ábrándozásaira nagy csapásokat mér­tünk. A genfi külügyminiszteri értekezletre ma már úgy tekint a békére vágyó világ, hogy a tárgyalóasztalnál jelen van a béke felett őrködő Szovjetunió mellett a nagy Kína, a népi demokráciák, az imperialista rabság alól megszabadult demokratikus Ko­rea és Vietnam népe és ott vannak, ott vi­gyáznak a tárgyalóasztalnál a világ békére, szabadságra, haladásra vágyó népei is. A Szovjetunió, a béke és jólét hatalma köré tömörülnek ma a legjobb, legforradalmibb, legemíveribb célokért küzdő harcosai a világ­nak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme új szárnyakat adott a füg­getlenségükért harcoló gyarmati és félgyar­mati elnyomás alatt szenvedő népeknek. Kí­nában a Hosszú Menetelés katonái éppen úgy, mint a koreai és vietnami hős hazafiak a nagy szovjetország lelkesítő példáján gyűj­töttek erőt a nehéz harcokhoz. Nincs a vi­lágnak olyan elnyomott népe, amely azóta ne ütött volna rést az imperialisták idáig bevehetetlennek hitt vára falán. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme véget vetett a népek szolgaságának. A cári Oroszország a proletariátus hata­lomra jutása előtt a nők és fiatalok rab­szolgamunkájának, végtelen kizsákmányolá­sának országa volt. A proletariátus hatalmá­nak gondoskodó keze a párt útmutatása mel­lett egyenlő értékű alkotóvá emelte a nőt. Te­hetségét, szívét, erejét harcban és építésben egyaránt a szocialista haza szolgálatába állí­totta. A Nagy Október óta a fiatalok a szo­cializmus és demokrácia országaiban nem a bizonytalanság, az elhagyatottság és kilátás­­talanság részesei többé, hanem öntudatos, boldog építők, akik számára nyitva a világ minden kincse és öröme. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme alapjában változtatta m­eg a nők és fiatalok életét Győzött a Nagy Októberi Szocialista For­radalom, mert harcban edzett és kipróbált párt, a munkásosztály pártja, a Kommu­nista Párt vezette. Olyan párt, amely kis csatáit és nagy, döntő ütközeteit egyaránt széttéphetetlen kapcsolatban a dolgozó töme­gekkel, velük és értük vívta. A bolsevikok pártja úgy merített erőt a munkásosztály, a parasztság, a dolgozók minden rétegének ta­pasztalataiból, kívánságaiból és bírálatából, mint ahogy a mindig megifjodó, újravirágzó természet táplálkozik az anyaföldből. Lenin pártja volt az, amelyik megtanította a for­radalom katonáit — és nemcsak megtanítot­ta, de példájával is mutatta —, hogy a pro­letariátus tetteiben és terveiben számítson is és gondoljon is a testvéri munkásosztá­lyokra, a szabadságukért küzdő népekre, az egész világon. A proletár internacionalizmus baráti melegét érezhettük mi is, kaphattunk belőle baráti támogatást a Horthy-fasizmus legsötétebb éveiben, legvéresebb terrorja közepette is. Ki ne emlékeznék arra a hálás érzésre, amikor a Szovjetunió a bitó árnyé­kából szabadította ki Rákosi elvtársat. Nem felejthettük el, hogy a magyar hazafiak előtt hogyan nyílt szét a vasfüggöny, amit a magyar urak azért tákoltak össze, hogy megakadályozzák a magyar és szovjet nép kölcsönös megismerkedését, mikor a Szov­jetunió visszaadta nekünk a dicsőséges 48— 49-es szabadságharc honvédzászlóit, amelye­ket a bitorló cári zsarnokság ragadott el tő­lünk. A Szovjetunió eredményei, növekvő sikerei mellett nem kevésbé ez az együtt­érző, a munkásosztályok, a népek szívével együtt dobogó nemzetköziség volt az, amely erőt adott a mi pártunknak is, régi harco­sainak is, a gyilkos fehérterror ellen. T­enin és Sztálin pártja minta és kitö­­­­rölhetetlen tanítás a világ valamennyi kommunista pártja számára Példa és eleven tanulság arra, hogyan kell tántoríthatatlan következetességgel harcolni a szocializmus felépítéséért, hogyan kell megsemmisíteni a párt és a proletariátus erejét bénító oppor­tunista, romboló nézeteket. Hogyan kell csa­pást csapásra mérni szívós harcban a szo­cializmusba való békés belenövés elméleté­re, hogyan kell őrizni pártunk erejét és egy­ségét a szocializmus építése, népünk jó­léte biztosítása érdekében. Hogyan kell szün­telenül fokozni elméleti tisztánlátásunkat, hogyan kell fokozni a kommunisták aktivi­tását, hogy a munkásosztály maga mögé tud­ja sorakoztatni az egész népet. Példája a Szovjetunió Kommunista Pártja a többi kommunista pártoknak, a mi pártunknak is abban, hogyan kell szüntelenül erősíteni a párton belüli demokráciát, hogyan kell a vezetésben érvényre juttatni a párt, a kom­munisták kollektív bölcsességét és tapasz­talatait. Lenin pártja most XX. kongresszusára ké­szül. A Szovjetunió kommunistái már arról tanácskoznak és már azért cselekednek, hogy miként tudják az építésnek, a szovjet ember kívánságainak, tapasztalatainak­, a kultúrának, és ami ezzel szorosan összefügg, a pártszervezetek és egyes kommunisták javaslatainak, elképzeléseinek minél nagyobb kincsestárát a kongresszus elé vinni. A Pravda, a Kommunyiszt és a párt számos más lapja is megmutatja cikkeiben azt a nagy érdeklődést, amellyel a Szovjetunió Kommunista Pártja huszadik kongresszusára kommunisták és pártonkívüliek egyaránt készülnek. Hasonlóképpen az egész világon a kommunista pártok és kommunisták mel­lett nagy figyelemmel fordulnak a tanács­­kozás felé mindazok a népek, haladó embe­rek is, akik meg vannak győződve róla, hogy a XX. kongresszus tanácskozásai Marx—* Engels—Lenin—Sztálin tanításai nyomán újabb nagy sikerekhez mutatják az utat a szovjet népnek, tovább erősítik a szocializ­mus táborát és előbbre viszik a béke, a hala­dás, a népek jólétének ügyét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fénye világítja a mi utunkat is. Nem­zeti ünnepet ünnepelünk és minden évfor­dulón különös örömmel tölti el szívünket az emlékezés hogy 1919-ben első követői vol­tunk a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom eszméinek. A magyar proletariátus ek­kor az egész világ előtt megmutatta forra­dalmi arculatát és bármennyire is fájdalmas évek követték a belső hibák és külső árulás következtében elbukott proletárforr­adalmat, a magyar nép történelme folyamán mégis először ekkor ízlelte meg a szabadság igazi ízét és azt soha többé el nem felejtette. A hős felszabadítók, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom katonái zászlaját, ame­lyet felszabadításunkkor adtak át nekünk, megőriztük és magasra tartottuk. A dolgozó nép tulajdonává tette a gyárakat, a föld mé­hének kincsét. A munkásosztály földhöz se­gítette a dolgozó parasztságot és a párt ve­zetésével kivívta a proletariátus győzelmek Első ötéves tervünk — ebben is követve a Szovjetunió példáját — kifejlesztette nehéz­iparunkat, a szocialista jólét első feltétele. A felszabadulás óta eltelt tíz évben elért eredményeink a magyar munkásosztályt, népünket a felszabadulás előtt elképzelhetet­len vívmányokhoz juttatta a politikai, gazda­sági és kulturális életben egyaránt. Ha hibát követtünk el, akkor az mindig úgy történt, hogy a munka hevében szem elől tévesztet­tük Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítá­sait a párt és a tömegek kapcsolatának szün­telen erősítéséről, a szocializmus építésének alapvető céljáról, a dolgozók életszínvonalá­nak a szocialista munka eredményén alapuló szüntelen növeléséről. Pártunk nemcsak föl­tárta 1953 júniusi határozatában ezeknek a hibáknak a gyökereit, hanem, hála munkás­­osztályunk szorgalmának és vasakaratának, dolgozó parasztságunk helytállásának, értel­miségünk, egész dolgozó népünk bizalmának, jelentős mértékben ki is javította azt. A Központi Vezetőség márciusi határozata pe­dig leleplezte azokat a jobboldali opportu­nista nézeteket, amelyek jelentékeny káro­kat okoztak népgazdaságunknak és egész fejlődésünknek és amelyek a szocializmus építését akarták megakadályozni. A párt ha­tározott állásfoglalása, a dolgozó nép bizal­ma újabb lendületet adott a szocialista épí­tésnek hazánkban. A budapesti munkásság a Nagy Októberi ** Szocialista Forradalom, a Szovjetunió iránti szeretetét ünnepi műszakokkal, új munkasikerekkel fejezte ki. A budapesti üzemek jelentős eredményei a tervteljesítés­ben, a munka jobb megszervezésében, a szo­cialista népgazdaságnak több és jobb áru szolgáltatásában, dolgozó népünk valamennyi eredménye, amelyeket a szocializmus építé­sének különböző területén elértünk, nem feledtetheti el egy pillanatra sem velünk azokat a feladatokat, amelyeket dolgozó né­pünk jólétének további fokozása, kötelezett­séggel ró reánk. A budapesti üzemekben is sok a tennivaló az új technika alkalmazá­sában, számos, mind ez ideig­ kiaknázatlan módszerei vannak a termelékenység növelé­sének és az önköltség csökkentésének. Sok igazgató nem válaszol még a munkásosztály becsületes, nagyszerű helytállására megfele­lően, nem tartják be mindenütt a kollektív szerződésnek a munkavédelemre, gondosko­dásra vonatkozó kikötéseit. Számos jel van arra is, hogy azok az eredmények, amelyeket az 1955-ös évben eddig elértünk, számos ve­zetőnél elbizakodottságot váltottak ki. Pedig az elbizakodottság nagyon rossz tanácsadó, amely nem ösztökél újabb sikerek, újabb eredmények elérésére, dolgozó népünk kíván­ságainak, igényeinek újabb és újabb kielé­gítésére. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom harmincnyolcadik évfordulóján nem tehetünk méltóbb fogadalmat, mint azt, hogy nem kíméljük erőnket, fáradhatatlanok le­szünk dolgozó népünk ügyének szolgálatá­ban, a proletariátus hatalmának szilárdítá­sában, a béke ügyének erősítésében. Szívünk testvéri melegével köszöntjük a mai napon a nagy Szovjetunió népeit, a Szovjetunió dicsőséges Kommunista Pártját és annak vezetőit, jó erőt, egészséget kívá­­vánva nekik.

Next