Ethnographia • 58. évfolyam (1947) /Népélet/
Néprajzi hírek — Ethnographische Nachrichten - Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter (Ortutay Gyula: Minister für Kultus und Unterricht) 144
szimbólumának tartani, akik viszont, egyben az atya ellen támadó fiúcsoport reprezentánsai is lennének (64). Mindent egybevetve : R. műve, sokszor fárasztóan egyhangú, de lelkiismeretességét bizonyító példái ellenére is mindvégig érdekes és olvasóját gondolkodásra serkentő, helyenként egyenesen zseniális is, a maga egyenetlen ötleteivel, meglepő, bár egyoldalú, de a saját irányában mindig logikus megoldásaival. Bizonyára nagy visszhangja lesz a tudományos világban. A mágiáról szóló megírandó könyvének, melyre gyakran hivatkozik, mindezért is szintén nagy érdeklődéssel nézünk elébe. Wagner Lilla NÉPRAJZI HÍREK Ortutay Gyulát, a Néprajzi Társaság elnökét Magyarország köztársasági elnöke vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki. Idézünk elnöklő Tálasi István ügyvezető alelnöknek a Néprajzi Társaság március 26.-i felolvasó ülésén tartott üdvözlő szavaiból : «Ülésünk megkezdése előtt örömmel emlékezünk meg arról, hogy elnökünk, dr. Ortutay Gyula átvette a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetését. Első eset, hogy Társaságunk egy tényleges elnöke kerül a köznevelés élére, s méghozzá annak a nemzedéknek a tagja, amely egyetemi pályájának kezdetétől keményen dolgozott a demokratikus népi Magyarország megteremtésén. Mivel széles népismereti alapokra épített etnológus tudóst ismerünk benne, tudjuk, hogy kultúrpolitikáját is a legkorszerűbben fogja érvényre juttatni . . . Most, midőn Elnökünket, őt megillető őrhelyén üdvözöljük, munkájához és kitűzött céljai eléréséhez a legmelegebben erőt, egészséget és békességet kívánunk». Egy magyar mandzsu-tungúz kutató, Baráthosi Balogh Benedek a Háromszék megyében, Lécfalván született 1870-ben. A székelyek hagyományvilága gyújtotta fel lelkében a keleti népek iránti érdeklődést. Szívéhez legközelebb az eddig alig ismert távoli rokon — az altáji család harmadik ága — a mandzsu-tungúz nép volt. Erre a népre vonatkozólag vajmi kevés anyag állott a tudomány rendelkezésére, éppen ezért az anyaggyűjtést (néprajzi és nyelvészeti vonalon) tekintette legfontosabb feladatának. Három ízben járt a mandzsu-tungúzok között. Első útjára 1908 április elején indult el. Az Amur alsó folyása mentén lakó mandzsu-tungúz népeket tanulmányozta. Radlov intézkedésére a vladivosztoki Keleti Intézet egyik hallgatóját kapja útitársul. Vladivosztokban azt tanácsolják, hogy csatlakozzék az Amur partvidékét —a Khabarovszktól a torkolatig — tanulmányozó Szukhanov-féle expedícióhoz. Ez az expedíció — tekintettel arra, hogy minden Amurmenti falunál megállott — igen alkalmasnak látszott Baráthosi céljának elérésére. A Keleti Intézet hallgatója helyett az intézet kínai és mandzsu nyelv tanára, Schmidt (Smits) vállalkozott a tanulmányútra. A Szukhanov-expedícióhoz fűzött remények azonban nem váltak be : egyrészt anyagi okok miatt, másrészt — ez a súlyosabb — a tudományos kutatás lehetetlensége miatt. A hajó ugyanis minden kikötéskor csak rövid ideig (10—15 percig) horgonyzott, s az őslakosság a sok egyenruhás idegen láttára elmenekült partmenti telepéről minden elmozdítható tárgyával együtt. Ezért három napi együttes utazás után Baráthosi és Schmidt elvált az expedíciótól. Tekintettel arra, hogy Schmidt szabadsága csak június közepéig tartott, úgy határoztak, hogy a Khabarovszk környékén élő goldokat járják sorra, s Baráthosi — amikor egyedül visszatér ugyanazon az úton — huzamosabb ideig közöttük tartózkodva kiegészíti majd az anyagot. Május 30.-án kezdték a munkát, gold, továbbá olcsó anyagot gyűjtöttek, július 4.-én azon 1 Első útjára vonatkozólag v. ö. NÉ. XIX (1927), 127, 255; XX (1928), 62; KSz. X, 168.