Ethnographia • 58. évfolyam (1947) /Népélet/

Néprajzi hírek — Ethnographische Nachrichten - Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter (Ortutay Gyula: Minister für Kultus und Unterricht) 144

ban Baráthosit szerencsétlenség érte: három bordája eltört, veséje is meg­sérült, így 27 napig Khabarovszkban kellett ápoltatnia magát. Felépülése után Schmidt — megállapodásuk elle­nére— nem volt hajlandó az együtt gyűj­tött anyag összehasonlítására. Ezért Baráthosi egyedül újból végigjárta az Amurmentét, s az eddigi anyagot bő­vítette és ellenőrizte. A gold nyelvjárá­son kívül olcsó, szamár, valamint Amgung-menti negidál anyagot is gyűj­tött.­ Ezután át akart utazni Szakhalin szigetére az örökökhöz, ez azonban már nem sikerült, mert jégzajlás előtt vissza kellett térnie Khabarovszkba. Novem­ber közepe táján érkezett haza. Máso­dik útjára vonatkozólag keveset tu­dunk.­ 1909 áprilisában indul el, szin­tén az Amur vidékére. Kutató útja rö­vid ideig, mindössze három hónapig tart. Most is azokat a népeket kereste fel, akiktől már előző útján gyűjtött anyagot. Sajnos, ez az út is szeren­csétlen volt, hastífusza félbeszakította munkásságát. 1913 december 17.-én a N. K. K. T. M. Bizottságához intézett leveléből megtudjuk, hogy újból keleti útra készül.­ 1914 április 23.-án el is indul Japánba, ahol az ajnukat tanul­mányozza, majd Vladivosztokba megy (július 16) s az Amur-menti népektől gyűjtött anyagát ellenőrzi és egészíti ki. Munkája azonban most is leküzd­hetetlen akadályba ütközik : augusztus 12.-én hadifogolyként internálják. Ha­marosan kiszabadul, de haladéktalanul el kell hagynia Oroszországot. Novem­ber 14.-én meg is érkezik Budapestre, értékes gyűjteménye (39 láda) azon­ban Szibériában maradt. Baráthosi mindhárom alkalommal egyaránt gyűjtött néprajzi és nyelvé­szeti anyagot. Néprajzi gyűjteménye — amit a Néprajzi Múzeum vásárolt meg — mintegy 500 darabot tartalmaz és szinte kizárólag a goldoktól való. A gyűjtemény a gyűjtögető életmód (halászat, vadászat) eszközeit, a ház­tartás kellékeit (házieszközök, szerszá­mok, edények), a viselet különböző da­rabjait (kabát, nadrág, sapka, csizma, ékszerek stb.), hangszereket (szájdo­romb, hegedű, kürt, különféle fúvó­hangszerek stb.), a hitvilág tárgyait (istenszobrok, védőbálványok, gyógyító bálványok, amulettek stb.) tartalmazza. Nagyszámú fénykép és rajz magyarázza az egyes tárgyak használatát, készítési módját. Nyelvi anyaga több mandzsu­tungúz nyelvből és nyelvjárásból való. Azt az anyagot, amit Schmidttel együtt jegyzett fel, Schmidt annak idején ki­adta,s most csak az egyedül gyűjtött anyaggal foglalkozunk. Gyűjtésében a szóanyag a gazdagabb : három útján a goldból három, az olcsóból, orokból, szamárból, orvcsból két-két nyelvjárást jegyzett, ezenkívül tekintélyes negidál szójegyzéket is gyűjtött. Szövege jóval szegényebb, szinte kizárólag példamon­datokra korlátozódik. Felvetődik az a kérdés, mi Baráthosi Balogh munkásságának értéke? Kétség­telen, hogy lelkesedése sokkal nagyobb volt, mint a képzettsége ; ennek elle­nére is gyűjtése értékes. Néprajzi gyűj­teménye­­— éppen azért, mert csak egy népet gyűjtött fel — a lehető leg­teljesebb. Az egyes tárgyakat — sajnos nem mindegyiket — részletesen ismer­teti, így azok okvetlenül használható anyagot jelentenek a néprajz számára. Külön ki kell emelnünk a mandzsu­tungúz ornamentika-gyűjteményt.­­ Nyelvi gyűjtésének szintén fontosságot kell tulajdonítanunk, először azért, mert az egyes mandzsu­ tungúz nyel­vekre vonatkozó anyagunk hallatlanul csekély, másodszor: a többi nyelv­anyaggyűjtők sem voltak képzettebbek. A mandzsu-tungúz népek felosztásában elért eredményét sem hagyhatjuk emlí­tés nélkül. Noha mandzsu-tungúz vo­natkozású dolgozata egy sem jelent meg,6 tanulmányútjairól írt beszámol 8 Segítője a gold jegyzésnél a gold Nikita Hia­eni kántor, a negidálnál a negidál Sidorka Deresigenu kántor volt. 3 Második útjára v. ö. NÉ. XX, (1928), 255; XXI, (1929), 126; KSz. XI, 161. * Harmadik útjára v. ö. KSz. XIV, 342. GP. Schmidt (, mits), The Language of the Negidals. Riga, 1923. Uö., The Lan­guage of the Olchas. Riga, 1923. Uö., The Language of the Oroches. Riga, 1928. Uö., The Language of the Samagirs. Riga, 1928. (Itt közli a szamár szójegyzéket is.) 6 Kivéve egy népszerűsítő útleírást: Bolyongások a mandsur népek között. Bp., 1927.

Next